Ritka betegségek adatbázisa

Ciguatera halmérgezés

A Ciguatera halmérgezés szinonimái

  • Ciguatera mérgezés
  • Ichthyosarcotoxismus

Általános vita

A Ciguatera halmérgezés ritka rendellenesség, amely bizonyos szennyezett trópusi és szubtrópusi halak elfogyasztása miatt következik be. Lenyeléskor a toxin (ciguatoxin), amely magas koncentrációban van jelen ezekben a szennyezett halakban, hatással lehet az emésztőrendszerre, az izmokra és/vagy az idegrendszerre. Több mint 400 különféle halfajt vontak be a ciguatera halak mérgezésének okai közé, köztük sokakat, amelyeket egyébként ehetőnek tekintenek (azaz tengeri sügér, rablócsőr és sügér). Ezek a halak tipikusan alacsony fekvésű parti területeken vagy korallzátonyokon élnek trópusi vagy szubtrópusi területeken. Az Egyesült Államokban a ciguatera halmérgezés az elmúlt évtizedben gyakrabban fordult elő, valószínűleg a halfogyasztás általános növekedésének eredményeként.

nord

Jelek és tünetek

Az akut ciguatera halmérgezés tünetei a szennyezett hal elfogyasztása után 30 perc múlva jelentkezhetnek. A kezdeti tünetek lehetnek viszketés, bizsergés és az ajkak, a nyelv, a kezek és/vagy a lábak zsibbadása. Az első hat-17 óra egyéb tünetei a hasi görcsök, hányinger, hányás, hasmenés és/vagy vörös bőrkiütés (viszketés). Hidegrázás, hideg és meleg hőmérséklet megfordítása, általános gyengeség, nyugtalanság, szédülés, zihálás, homályos látás, rendellenes fényérzékenység (fotofóbia), izomfájdalmak (myalgiasok) és/vagy ízületi fájdalmak (arthralgias) is kialakulhatnak.

A ciguatera halmérgezés akut tünetei általában néhány napon belül eltűnnek. A neurológiai tünetek azonban több hónapig is folytatódhatnak. Néhány érintett egyén kórosan alacsony vérnyomást tapasztal ülve ülve (ortosztatikus hipotenzió). Súlyos esetekben a légzési nehézségek (nehézlégzés) és az izmok bénulása gyorsan előrehaladhat. Életveszélyes szövődmények (azaz rendellenesen lassú szívverés, légzésleállás, görcsök vagy kóma) fordulhatnak elő ezekben a súlyos esetekben 24 órán belül.

Okoz

A Ciguatera halmérgezést egy toxin (ciguatoxin) okozza, amelyet az év bizonyos időszakaiban trópusi vagy szubtrópusi halakban találtak. A ciguatera halmérgezésért felelős toxin forrása magas szinten található egy tengeri organizmusban (dinoflagellate Gamabierdiscus toxicus), amely jellemzően az alacsonyan fekvő trópusi partvidékeken és a korallzátonyokban él. Amint a helyi halak táplálkoznak ezzel a organizmussal, a toxin felhalmozódik testükben, és végül a ciguatera halmérgezést okoz, amikor az ember elfogyasztja a halat.

A főzés egyetlen ismert módszere sem képes elpusztítani a szennyezett halakban található ciguatoxint. Lehetséges, hogy a toxinban egynél több forma is jelen lehet.

Az érintett lakosság

A Ciguatera halmérgezés ritka betegség, amely a hímeket és a nőstényeket egyenlő számban érinti. Ez a betegség a trópusi és szubtrópusi országokban fordul elő a legnagyobb gyakorisággal, különösen a csendes-óceáni és a karibi térségekben. Minden korosztályt veszélyeztet ez a betegség. A ciguatera halmérgezés hosszabb időtartama és súlyosabb tünetei azonban összefüggésben lehetnek az életkor növekedésével. Úgy tűnik, hogy a gyermekek rövidebb ideig enyhébb tüneteket tapasztalnak. Súlyosabb tünetek is társulhatnak nagyobb mennyiségű szennyezett hal lenyelésével.

A ciguatoxin jelenlétéről beszámoltak az érintett férfiak spermájában, amely nemi érintkezés után a nőknél a ciguatera halmérgezés tüneteit okozhatja. Mivel ezt a toxint az anyatejben is azonosították, az érintett anyák számára is lehetséges, hogy ezt a betegséget ápoló gyermekeiknek átadják.

Kapcsolódó rendellenességek

A következő rendellenességek tünetei hasonlóak lehetnek a ciguatera halmérgezés tüneteihez. Az összehasonlítás hasznos lehet a differenciáldiagnózisnál:

A tetraodon-mérgezés a tetraodon-toxint tartalmazó pufferhalak fogyasztásából származik. A tünetek hasonlóak a ciguatera halmérgezéséhez, és lehetnek hasi görcsök, hányinger, hányás, hasmenés és/vagy vörös viszkető bőrkiütés (viszketés). Hidegrázás, meleg és hideg hőmérséklet megfordítása, homályos látás, rendellenes fényérzékenység (fotofóbia) és izomfájdalmak (myalgiasok) is előfordulhatnak. Az esetek körülbelül 50 százalékában életveszélyes szövődmények alakulhatnak ki.

A scombroid halmérgezést a halak bakteriális bomlása során képződő toxin okozza, és általában a nem megfelelő hűtéssel jár. A tünetek általában nem sokkal a szennyezett hal lenyelése után kezdődnek, és hasonlítanak az allergiás (hisztamin) reakció tüneteire. Tünetei lehetnek: kipirulás, szédülés, égés, csalánkiütés (csalánkiütés), hányinger és/vagy hányás. Néhány embernél a torok duzzanata és légzési nehézségei lehetnek a görcsök miatt, amelyek megszoríthatják a tüdőbe vezető utat (hörgőgörcs). A betegséget okozó toxin hisztamin-szaurinaként ismert, és megtalálható tonhalban, makrélában, bonitóban, skipjackban és mahi mahi-ban.

A fizikai csalánkiütés a bőrbetegségek olyan csoportjára utal, amelyet vörös (eritemás) allergiás bőrelváltozások és viszketés (viszketés) jellemeznek. Ez a reakció különféle környezeti vagy stressztényezőknek való kitettség útján alakulhat ki. A fizikai csalánkiütés leggyakoribb tünetei a viszketés (viszketés) és a fehér gerincek körüli vörös gyűrűkből álló csalánkiütés (wheals). A hidegérzékenység általában ezeken a bőrkiütéseken, valamint viszketésen és a bőr alatti duzzanaton (angioödéma) nyilvánul meg. Ezek a tünetek a legjellemzőbbek az expozíció után, vagy úszás vagy fürdés közben. Extrém esetekben a hörgők körüli izmok összehúzódása (hörgőgörcs), sőt sokk is előfordulhat. (Ha további információt szeretne erről a rendellenességről, válassza a „Urticaria” kifejezést keresési kifejezésként a Ritka Betegségek Adatbázisában.)

Standard terápiák

A ciguatera halmérgezés kezelése általában az összes gyomortartalom azonnali kiszivattyúzása (gyomormosás). Ha ez a kezelés nem áll rendelkezésre, akkor az ipecac szirup beadásával hányást kell kiváltani. A tartós hányingert és hányást intravénás folyadékkal kell kezelni a kiszáradás elkerülése érdekében. Sokk, görcsök vagy légzési elégtelenség esetén azonnal megfelelő orvosi intézkedéseket kell hozni. A sokk kezelésére szükség lehet a dextránra (egy poliszacharid gyógyszer), a normál humán szérumalbuminra vagy a vérátömlesztésre. A Meperidin fájdalom esetén is felírható. Az egyéb kezelés tüneti és támogató.

Figyelmeztetni kell az endemikus területekre utazókat a ciguatera halmérgezés veszélye miatt. Mivel az utazók ugyanolyan viszonylagos kockázatnak vannak kitéve, mint az emberek, akik általában endémiás területeken élnek, figyelmeztetni kell őket, hogy ne egyenek barracudát, és körültekintően kell eljárniuk más halak, például a sügér és a vörös csattanó mérlegelésekor.

Vizsgálati terápiák

A jelenlegi klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkat az interneten teszik közzé a www.clinicaltrials.gov címen. Minden amerikai kormányzati finanszírozásban részesülő tanulmány, és néhányat a magánipar is támogat, ezen a kormány weboldalán jelenik meg.

Az NIH Bethesda-i klinikai központban végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért vegye fel a kapcsolatot az NIH Betegfelvételi Irodájával:

Ingyenes: (800) 411-1222

TTY: (866) 411-1010

A magánforrások által szponzorált klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért keresse fel:

Támogató szervezetek

  • Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok
    • 1600 Clifton Road NE
    • Atlanta, GA 30333
    • Telefon: (404) 639-3534
    • Ingyenes: (800) 232-4636
    • E-mail: [e-mail védett]
    • Webhely: http://www.cdc.gov/
  • Genetikai és ritka betegségek (GARD) Információs Központ
    • PO Box 8126
    • Gaithersburg, MD 20898-8126
    • Telefon: (301) 251-4925
    • Ingyenes: (888) 205-2311
    • Webhely: http://rarediseases.info.nih.gov/GARD/

Hivatkozások

Thoene JG., Szerk. Orvosok útmutató a ritka betegségekről. Montvale, NJ: Dowden Publishing Company Inc.; 1995: 827-28.

Bennett JC, Plum F., szerk. Cecil Orvostankönyv. 20. kiadás Philadelphia, PA: W.B. Saunders Co; 1996: 1954-56.

Berkow R., szerk. A Merck Manual-Home Edition. Whitehouse Station, NJ: Merck Research Laboratories; 1997: 519-20.

Sörök MH, Berkow R., szerk. A Merck kézikönyv, 17. kiadás Whitehouse Station, NJ: Merck Research Laboratories; 1999: 292.

Clark RF és mtsai. A kiválasztott tengeri mérgezések áttekintése. Tenger alatti Hyperb Med. 1999; 26: 175-84

Morris JG Jr., Pfiesteria, „a pokol sejtje” és más mérgező algarémálmok. Clin Infect Dis. 1999; 28: 1197-98.

Sierra-Beltran AP és munkatársai, Mexikó tengeri ételmérgezésének áttekintése. Toxikon. 1998; 36: 1493-502.

Crump JA és mtsai., Ciguatera halmérgezés. Postgrad Med. J., 75: 678-79.

Ebesu J., Ciguatera halmérgezés. CMAJ. 1999; 160: 1127-28.

A Betegségmegelőzési és Megelőzési Központokból. Ciguatera halmérgezés - Texas, 1997. JAMA.1998; 280: 1394-95.

Angibaud G és mtsai. A ciguatera súlyos neurológiai megnyilvánulásai: szokatlanul hosszú a késés? J Neurol Neurosurg Pszichiátria. 1998; 64: 688-89.

Megjelenés éve

A NORD Ritka Betegségek Adatbázisában szereplő információk csak oktatási célokat szolgálnak, és nem hivatottak orvos vagy más szakképzett egészségügyi szakember tanácsát pótolni.

A Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD) weboldalának és adatbázisainak tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, és semmilyen módon, bármilyen kereskedelmi vagy közcélú célból, a NORD előzetes írásbeli engedélye és jóváhagyása nélkül nem szabad lemásolni, lemásolni, letölteni vagy terjeszteni. . Az egyének nyomtathatnak egy betegség egyedi nyomtatott példányát személyes használatra, feltéve, hogy a tartalom nem módosított és tartalmazza a NORD szerzői jogait.

Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD)
Kenosia Ave., 55, Danbury CT 06810 • (203)744-0100