Cirkadián óra a fülben: A halláskárosodás napszakának ideje befolyásolja a gyógyulást

A svédországi Karolinska Institutet kutatói biológiai cirkadián órát azonosítottak a hallószervben, a cochleában. Ez a cirkadián óra szabályozza, hogy a halláskárosodás mennyire gyógyulhat, és új módot nyit a hallássérült emberek kezelésére.

A fontos testfunkciókat, például az alvást, az immunrendszert és a hormonszintet egy biológiai cirkadián óra szabályozza. A Karolinska Institutet kutatócsoportja most felfedezte, hogy a fülben van egy biológiai óra is, amelyet a cirkadián ritmus szabályozásáról ismert gének irányítanak. E gének egyikéről kiderült, hogy az egerekből származó csigában több napig körforgott a nap óráit követve.

A hallóideg aktivitásának mérésével a kutatók azt találták, hogy az éjszaka közepes zajszintnek kitett egerek állandó halláskárosodást szenvedtek, míg a nappal hasonló zajszintnek kitett egerek nem. A halláskárosodás utáni gyógyulás képessége tehát a zajkárosodás napszakához kapcsolódott, és itt a fül cirkadián órája fontos szerepet játszott.

Ismeretes, hogy a növekedési hormon, a BDNF, az agyi eredetű neurotróf faktor termelése, amelyről ismert, hogy védi a hallóidegsejteket, egész nap ingadozik. Amikor az egereket nappali zajnak tették ki, a BDNF koncentrációja a fülben megnőtt, ami megvédte őket a tartós halláskárosodástól. Ez a védő válasz éjszaka hiányzott.

A kutatóknak azonban sikerült egy kísérlet során becsapniuk az egerek fülóráit, ahol az egereket éjszaka zajnak tették ki, miközben a BDNF-t egyidejűleg stimulálták. Ezután az egereket megvédték a tartós halláskárosodástól, mivel hallóidegsejtjeik sikeresen felépültek a zajkárosodásból.

Ezek az izgalmas új eredmények a fül órájáról, amelyet a Current Biology folyóiratban publikáltak, megmagyarázhatják, miért van különböző szintű zajérzékenységünk a nap különböző szakaszaiban. Az eredmények egyengetik az utat a halláskárosodás új kezelési módszerei előtt, amelyek a lakosság 10-15% -át érintik. Az eredmények fontosak például a zajos környezetben dolgozó műszakos munkavállalók, az időzónákon gyorsan utazó hajózószemélyzet és a magas zajszintű koncerteket és diszkókat látogató emberek számára.

"Ez az alapvető felfedezés egy teljesen új kutatási teret nyit meg, és feltárja az ismeretlen hallási funkciók mögött rejlő néhány rejtélyt" - mondja Barbara Canlon, a Karolinska Institutet Fiziológiai és Farmakológiai Tanszékének hallásélettani professzora.