Cuprizone modell, mint a szklerózis multiplex diagnózisának és terápiájának hatékonyságát vizsgáló preklinikai vizsgálatok eszköze

Errátum a cikkhez elérhető

mint

A demielinizációs és a remyelinizációs folyamatok, valamint a különböző gyógyszerekre adott válaszaik tanulmányozására protokollt fejlesztettek ki a sclerosis multiplex modellezésére a réz kelátképző cuprizon alkalmazásával. A mágneses rezonancia képalkotás megerősítette a demielinizációs elváltozások jelenlétét a 4. héten a 0,6% -os cuprizontartalmú étrendben. A glia fibrilláris savas fehérje (pAb GFAP) elleni poliklonális antitestekkel végzett immunhisztokémiai festés megerősítette a reaktív asztrociták számának növekedését a diéta 4. hetében és a remyelinizáció során (2. hét a diéta után). A neurofiziológiai funkciók elemzése egerekben, amelyeknél cuprizon-indukálta demielinizáció történt, motoros és viselkedési hiányosságokat tártak fel. Ez a modell a sclerosis multiplex diagnosztikájának és terápiájának hatékonyságát vizsgáló preklinikai vizsgálatok eszközeként használható.

Ez az előfizetéses tartalom előnézete. Jelentkezzen be a hozzáférés ellenőrzéséhez.

Hozzáférési lehetőségek

Vásároljon egyetlen cikket

Azonnali hozzáférés a teljes cikk PDF-hez.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Feliratkozás naplóra

Azonnali online hozzáférés minden kérdéshez 2019-től. Az előfizetés évente automatikusan megújul.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Hivatkozások

B. Ferguson, M. K. Matyszak, M. M. Esiri és V. H. Perry, Agy, 120, Pt. 3, 393–399 (1997).

N. Franco-Pons, M. Torrente, M. T. Colomina és E. Vilella, Toxicol. Lett., 169, 3. szám, 205–213 (2007).

N. Hibbits, J. Yoshino, T. Q. Le és R. C. Armstrong, ASN Neuro, 4, 6. szám, 393–408 (2012).

M. M. Hiremath, Y. Saito, G. W. Knapp, et al., J. Neuroimmunol., 92, 1–2, 38–49 (1998).

K. H. Jones, D. V. Ford, P. A. Jones, et al., PLoS One, 7, 7. szám, doi: 10.1371/journal.pone.0041910 (2012).

P. N. Koutsoudaki, T. Skripuletz, V. Gudi, et al., Neurosci. Lett., 451, 1. szám, 83–88 (2009).

G. K. Matsushima és P. Morell, Brain Pathol., 11., 1. szám, 107–116 (2001).

P. Morell, C. V. Barrett, J. L. Mason, et al., Mol. Cell Neurosci., 12., No. 4–5, 220–227 (1998).

MSIF szklerózis multiplex atlasza, London (2013), P. 6.

R. M. Ransohoff, Nat. Neurosci., 15, 8. szám, 1074–1077 (2012).

T. Skripuletz, M. Lindner, A. Kotsiari, et al., Am. J. Pathol., 172, 4. szám, 1053–1061 (2008).