Demodex folliculorum fertőzések gyakori arc dermatózisokban acne vulgaris, rosacea, seborrheic

Demodex folliculorum fertőzések gyakori arc dermatózisokban: acne vulgaris, rosacea, seborrheás dermatitis ☆, ☆☆

Ezgi Aktaş Karabay * 1
http://orcid.org/0000-0001-6634-2810

Aslı Aksu Çerman 1
http://orcid.org/0000-0003-3979-7486

1 Bőrgyógyászati és Venerológiai Tanszék, Orvostudományi Kar, Bahçeşehir Egyetem, Isztambul, Törökország

A demodex atkák sok egészséges egyén bőrén találhatók. A nagy sűrűségű demodex atkák patogén szerepet játszanak.

A Demodex-fertőzés és a három leggyakoribb arc-dermatózis közötti összefüggés vizsgálata: acne vulgaris, rosacea és seborrheás dermatitis.

Ez a prospektív, megfigyeléses eset-kontroll vizsgálat 127 beteget (43 acne vulgaris, 43 rosacea és 41 seborrheás dermatitis) és 77 egészséges kontrollt vont be. A demodikózis jelenlétét standardizált bőrfelületi biopsziával értékeltük mind a beteg, mind a kontroll csoportban.

Nem és életkor tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget a betegek és a kontrollok között (p> 0,05). A demodex fertőzöttségi arány szignifikánsan magasabb volt a betegeknél, mint a kontrollokban (p = 0,001). A rosodeás csoportban a demodex fertőzöttségi arány szignifikánsan magasabb volt, mint az acne vulgaris és a seborrheás dermatitis csoportokban és a kontrollokban (p = 0,001; p = 0,024; p = 0,001). A demodex fertőzést szignifikánsan magasabbnak találták az acne vulgaris és a seborrheás dermatitis csoportokban, mint a kontrollokban (p = 0,001, illetve p = 0,001). Nem figyeltek meg különbséget az acne vulgaris és a seborrheás dermatitis csoportjai között a demodikózis szempontjából (p = 0,294).

A kis mintaméret korlátozza a vizsgálatot. Az objektív pontozási rendszer hiánya a Demodex fertőzés diagnosztizálásában egy másik korlát.

Jelen tanulmány eredményei hangsúlyozzák, hogy a vulgaris pattanások, a rosacea és a seborrheás dermatitis jelentősen összefügg a Demodex fertőzéssel. A standardizált bőrfelületi biopszia praktikus eszköz a Demodex fertőzés meghatározásában.

KULCSSZAVAK Acne vulgaris; Dermatitis, szeborreás; Rosacea

A demodex atkákról először Jakup Henle számolt be 1871-ben, a következő években részletes leírást és bemutatást adtak a kórokozóról. 1 A Demodex atka a Demodicidae családba tartozik. A Demodex folliculorum és a Demodex brevis a Demodex atkák két típusa, amelyek jelen vannak az emberi bőrön és a tüszőkön. 2 Bár a parazita megtalálható az emberi bőr minden területén, az atka előszeretettel alkalmazza az arc területét. A normál bőrön 2 sűrűségű Demodex atkák találhatók. A demodikózis vagy a Demodex-fertőzés diagnózisát akkor fontolóra veszik, ha klinikai tünetek/tünetek jelentkeznek, és ha több mint 5 atka/cm 2 van jelen, vagy amikor behatolnak a dermisbe. 3 - 6

A közelmúltban megnőttek a Demodex fertőzéseket értékelő vizsgálatok. A demodikózis szerepét bizonyos arcbetegségekben/dermatózisokban vizsgálták, és a Demodex atkákról beszámoltak arról, hogy különféle bőrmegjelenésekkel társulnak, beleértve a pityriasis folliculorumot, 3 papulopustuláris és granulomatous rosacea-t, 4, 5 pustuláris folliculitist, 7 gyulladásos papulát, 8 folliculitist, 9 seborrheás dermatitis (SD), 10 perioralis dermatitis 11 és blepharitis. 12, 13

A rosacea, az acne vulgaris (AV) és az SD a három leggyakoribb gyulladásos arc dermatózis; befolyásolják a pilosebaceus egységet, és hajlamosak a faggyúmirigyekben gazdag arcterületekre. 6 A pilosebaceous egységben Demodex atkák is találhatók, amelyek gyulladást okoznak és immunreakciókhoz vezetnek. 10 Jelen vizsgálatot az AV, a rosacea és az SD, valamint a demodikózis közötti összefüggések vizsgálatára végezték.

A tanulmányt a helyi etikai bizottság felülvizsgálta és jóváhagyta (protokollszám: 2481095-020-1956, jóváhagyás dátuma: 2018.09.19.), És minden résztvevő írásos tájékozott beleegyezést adott. A tanulmány a Helsinki Nyilatkozatban megfogalmazott elvek szerint történt.

Eset-kontroll tanulmányt terveztek a demodikózis és az arc dermatózisai, például az AV, a rosacea és az SD kapcsolatának vizsgálatára. Csak papulopustuláris AV-t és csak papulopustuláris rosacea-t szenvedő betegeket vontak be. Az SD csoportba malárterületű, szemöldökű és/vagy áll- vagy arccal érintett betegeket vontak be a vizsgálatba. Az összes diagnózist ugyanazon bőrgyógyász klinikai vizsgálata alapján állítottuk fel. Az egyes betegségek komplikált változatait kizártuk a vizsgálatból.

A vizsgálatba 127 beteget (43 AV-t, 43 rosaceát és 41 SD-t) és 77 egészséges kontrollt vontak be. A kontroll csoport 77 egészséges emberből állt, orvostanhallgatók vagy kórházi személyzet, akik életkoruk és nemük szerint egyeztek meg, semmilyen betegségben nem szenvedtek, és nem részesültek szisztémás vagy helyi kezelésben. Minden résztvevő Fitzpatrick-féle 2. vagy 3. típusú bőrrel rendelkezett. Minden beteg esetében feljegyezték az életkorot, a nemet, a klinikai diagnózist, a tüneteket, az egyéb lehetséges arc-dermatózisokat, az arc állapotának legutóbbi kezelését és a konzultáció dátumát. Egyik alany sem volt helyi kezelés alatt, beleértve a hidratáló krémeket is az elmúlt két hónapban. Azokat az alanyokat is kizárták, akiknél az előző fél évben bármilyen ablatív arckezelés (pl. Peeling és lézer) volt. Azokat a betegeket is kizárták, akiknek kórtörténetében bármilyen szisztémás betegség, szisztémás kezelés volt a vizsgálat hat hónapon belül, és akik dohányzási szokásokkal rendelkeznek.

A demodikózis jelenlétét minden betegnél ugyanaz a bőrgyógyász értékelte. Az atkák mikroszkópos vizsgálatát ciánakrilát ragasztóval végeztük Standardizált bőrfelületi biopszia (SSSB) mind a beteg, mind a kontroll csoportban. Az atka vizsgálatához két mintát vettünk a betegség arc eritemás/gyulladásos elváltozásaiból. Mintákat gyűjtöttünk az arcokról és a frontális területről a kontrollokban. Ciánakrilát ragasztóval borított tárgylemezt és egy megjelölt négyzetet nyomtak a bőr felületére. 30 másodperc múlva a tárgylemezt eltávolítottuk, és a mintákat összegyűjtöttük. A készítményt fénymikroszkóppal vizsgáltuk 40x és 100x-os nagyítással. Az SSSB teljesítménye a 2. ábrán látható. 1. Az eredményt akkor tekintettük pozitívnak, amikor az SSSB 1 cm 2 -es területen több mint öt Demodex-atka volt. 14 Az SSSB által megfigyelt Demodex legnagyobb része D. folliculorum volt. A főként a faggyúmirigyekben mélyebben élő D. brevis-t ritkán figyelik meg ezzel a mintavételi módszerrel. 15

1. ábra Az atkák mikroszkópos vizsgálatának elvégzését cianoakrilát-ragasztóval végeztük. Standardizált bőrfelszíni biopszia (SSSB). (A) A cianoakrilát ragasztóval borított tárgylemez előkészítése; (B) A minta összegyűjtése az arcáról; (C és D) A Demodex atkák mikroszkópos vizsgálata (× 40).

A statisztikai elemzéshez a Number Cruncher Statistical System 2007 (NCSS; Kaysville, Utah, USA) programot használtuk. A leíró adatokat átlag ± szórással, mediánnal, gyakorisággal és aránygal fejeztük ki. A normál eloszlású változók elemzésénél egy független Shapiro-Wilks tesztet alkalmaztunk a két csoport közötti különbségek felismerésére. A két független csoport közötti különbségeket a Kruskal Wallis-teszt és a nem normálisan elosztott változók Dunn-tesztjének segítségével is megvizsgáltuk. A kvalitatív változók összehasonlításához Mann Whitney U tesztet, Pearson × 2 tesztet és Bonferroni korrigált × 2 Post hoc tesztet alkalmaztunk. Az eredmények a 95% -os bizalmas intervallumon belül voltak, és p 0,05); A 127 beteg közül 66-nál (52,0%) volt Demodex-fertőzés, míg a 77 egészséges kontroll közül csak kettőnél (2,6%) volt fertőzés. A demodex fertőzöttségi arány szignifikánsan magasabb volt a betegeknél, mint a kontrollokban (p = 0,001) (1. táblázat).

1. táblázat Demográfiai adatok és Demodex-fertőzés jelenléte a betegeknél és a kontrolloknál

Betegcsoport
(n = 127) Kontrollcsoport
(n = 77) o

Életkor (év)	Min-Max (medián)	15–79 (30)	16–64 (31)	Z: -0,291
Életkor (év)	Átlag ± SD	32,36 ± 11,61	32,90 ± 11,25	0,771 a
Nem	Női	82 (61,7%)	51 (38,3%)	χ 2: 0,059
Nem	Férfi	45 (63,4%)	26 (33,8%)	0,809 b
Demodex fertőzés	Hiányzó	61 (48,0%)	75 (97,4%)	2: 52.580
Demodex fertőzés	Ajándék	66 (52,0%)	2 (2,6%)	0,001 b, c

egy Pearson Chi-Square tesztet.

b Mann Whitney U teszt.

c p 2. táblázat A demográfiai adatok és a Demodex-fertőzés jelenlétének összehasonlítása acne vulgaris, rosacea, seborrheás dermatitis és kontrollok között

Acne vulgaris
(n = 43) Rosacea
(n = 43) Seborrheás dermatitis (n = 41) Kontrollcsoport
(n = 77) o

Életkor (év)	Min-Max (medián)	15–36 (26)	23 - 79 (37)	17–57 (28)	16–64 (31)	2: 41.602
Életkor (év)	Átlag ± SD	25,49 ± 5,95	40,70 ± 12,83	30,83 ± 9,09	32,90 ± 11,25	0,001 a, b
Nem	Női	35 (81,4%)	31 (72,1%)	16 (39,0%)	51 (66,2%)	2: 18.287
Nem	Férfi	8 (18,6%)	12 (27,9%)	25 (61,0%)	26 (33,8%)	0,001 b, c
Demodikózis	Nem	31 (72,1%)	9 (20,9%)	21 (51,2%)	75 (97,4%)	2: 78.183
Demodikózis	Igen	12 (27,9%)	34 (79,1%)	20 (48,8%)	2 (2,6%)	0,001 b, c

egy Kruskal Wallis teszt.

b Pearson Chi-Square teszt.

c p 3. táblázat Az alcsoportok összehasonlítása az életkor, a nem és a Demodex-fertőzés jelenléte szempontjából

P (életkor) a p (nem) b p (Demodex fertőzés) csoportok b

Rosacea - AV	0,001 d	1.000	0,001 d
Rosacea - SD	0,001 d	0,012 c	0,024 c
Rosacea - Vezérlések	0,001 d	1.000	0,001 d
AV - SD	0,151	0,001 d	0,294
AV - vezérlők	0,001 d	0,462	0,001 d
SD - vezérlők	1.000	0,024 c	0,001 d

AV, acne vulgaris; SD, szeborreás dermatitis.

Bonferroni Dunn tesztje.

b Bonferroni korrigált Pearson Chi-Square teszt.

A klinikai leletek oka a Demodex fertőzésben még mindig nem ismert; de a fent említett mechanizmusok szerepet játszanak a Demodex fertőzés előfordulásában. Bár a demodikózist számos bőrbetegségben bizonyították, a Demodex atkák szerepe a dermatológiai állapotokban még mindig ellentmondásos.

Az AV a pilosebaceus egység multifaktoriális betegsége. Komedonális, papulopustuláris és nodularis pattanások közé sorolható. Jóllehet az AV etiológiája tisztázatlan marad, az androgén, a fokozott faggyúszekréció, a pilosebaceous csatorna hiperkeratózisa, a follikuláris nyílás elzáródása és a propionibacterium pattanások szaporodása egyike azoknak a tényezőknek, amelyekről feltételezhető, hogy hozzájárulnak az AV kialakulásához. 29, 30 A Demodex atkák a tüsző elzáródása révén hozzájárulhatnak a pattanások elváltozásainak kialakulásához, ami distenzióhoz és intrafollikuláris hiperkeratózishoz vezet, valamint gyulladást és immunreakciókat okozhat. 31, 32

A közelmúltban számos tanulmányt végeztek az AV és a Demodex fertőzés kapcsolatának értékelésére. Állítólag a 101 AV-beteg 33, 11,8% -a és a 78 AV-beteg 34 15,38% -a mutatott Demodex-pozitivitást külön vizsgálatokban. Egy másik esetben nem figyeltek meg szignifikáns kapcsolatot a Demodex és az AV között. 35 Egy nemrégiben készült metaanalízis során 63 cikkből 48 pozitív összefüggést mutatott be a Demodex-fertőzés és az AV között, míg 15 ellentmondásos eredményt mutatott. Vizsgálatunkban szignifikánsan magasabb Demodex pozitivitást figyeltünk meg AV betegeknél, mint egészséges kontrolloknál.

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy az egészséges kontrollokhoz képest megnövekedett Demodex atkák száma van a rosaceás betegek bőrén. 45 A demodikózisról beszámoltak, hogy a PPR-s betegek arcán magasabb az egészséges bőrű kontrollnál. 4, 5, 45, 46 Ebben a vizsgálatban a 43 rosaceás beteg közül 34-nek Demodex-fertőzése volt, ami szignifikánsan magasabb volt, mint az AV- és SD-betegeknél és az egészséges kontrolloknál.

Az SD-t, a krónikus és felületes gyulladásos bőrgyulladást a bőr faggyúmirigy-gazdag területein, köztük a fejbőrön, az arcon, a mellkason, a háton és a hajlító területeken erythemás, olajos sárga squaming jellemzi. 47, 48 Fokozott faggyúaktivitást, Pityrosporum ovale fertőzést, gyógyszereket, immunológiai rendellenességeket, genetikai hajlamot, neurológiai rendellenességeket, érzelmi stresszt, étrendet, életmódot és környezeti tényezőket azonosítottak közreműködőként a betegség patogenezisében vagy súlyosbító SD tünetek; még mindig ismeretlen az SD pontos etiológiája. 10, 49 A Demodex atkák általában az SD predilekciós területein találhatók. Úgy gondoljuk, hogy a Demodex által kiváltott gyulladás is hozzájárulhat az SD patogeneziséhez. Karincaoglu és mtsai. 10 a demodex pozitivitást mutatta szignifikánsan nagyobb mértékben az SD betegek léziós és nem léziós bőrén, mint az egészséges kontroll. Azt is felvetették, hogy maga az SD hajlamosító tényező lehet a Demodex fertőzésre nézve, de nem állnak rendelkezésre adatok, amelyek alátámasztanák ezt a hipotézist. 10 Vizsgálatunk során azt is kimutattuk, hogy SD-betegeknél magasabb a Demodex-fertőzés, mint a kontrollokban.

A tanulmánynak van néhány korlátja. Például csak a Demodex fertőzés diagnosztizálását végeztük objektív pontozási rendszer nélkül, ami korlátozza az észrevételek megfogalmazását a fertőzés súlyossága és a dermatózisok közötti összefüggésről. A D. folliculorum az SSSB által leginkább bizonyított atka, mivel a tüszőkön belül található, míg a D. brevis mélyebben él. A vizsgálat korlátja a D. brevis vizsgálatának hiánya, amely szintén hozzájárulhat a betegségek patogeneziséhez. A kis mintaméret egy másik korlátozás.

Még mindig nem tisztázott, hogy a demodikózis okozza-e a bőrbetegségeket. De a jelen tanulmány eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy a rosacea, az AV és az SD szignifikánsan összefügg a Demodex fertőzéssel. Az immunrendszer reaktivációja, a Demodex atkák által okozott gyulladás és follikuláris elváltozások hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához. Az SSSB, egy könnyen hozzáférhető és praktikus eszköz használható a Demodex fertőzés jelenlétének megállapítására. Különösen a terápiákkal szemben ellenálló esetekben mérlegelni kell a kísérő Demodex-fertőzést.

☆Hogyan lehet idézni ezt a cikket: Aktaş Karabay E, Aksu Çerman A. Demodex folliculorum fertőzések gyakori arcdermatózisokban: acne vulgaris, rosacea, seborrheic dermatitis. An Bras Dermatol. 2020; 95: 187-93.

☆☆Tanulmány a törökországi Isztambul Bahçeşehir Egyetem Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Tanszékén.