Diéta és a bél

Kamran B. Lankarani

1 Egészségpolitikai kutatóközpont, Siráz Orvostudományi Egyetem, Siráz, Iráni Iszlám Köztársaság

A Gasztroenterológiai Világszervezet (WGO) 2005 óta május 29-ét az Emésztési Egészség Világnapja (WDHD) néven hívta össze. Ez az esemény alkalmat kínál arra, hogy felhívja a lakosság figyelmét a gyomor-bél traktus betegségeivel és az egészséggel kapcsolatos témákra. 2016 témája a „diéta és a bél”.

Az étrend hagyományos megközelítése a gasztroenterológiai gyakorlatban azt tanácsolja a betegeknek, hogy kerüljék bizonyos ételeket a tüneteik és/vagy betegségeik kezelésében. Az étel ok-okozati szerepének klasszikus példája a lisztérzékenység, amelynek fő kezelése a gluténmentes étrend (GFD). 1 Laktáz- vagy fruktázhiányos betegeknél a laktóz vagy a fruktóz lenyelése meteorizmushoz vezet. Sok ilyen beteg megtanulta elkerülni bizonyos ételeket. Az ételallergia még egy példa az ételre, mint betegség okozójára. Ilyen például a tej- és búzaallergia. Ez utóbbit nem szabad összetéveszteni a lisztérzékenységgel a különböző patogenezis és a klinikai megjelenés miatt. 2

Gastroesophagealis reflux betegség (GERD)

Gyakrabban a gasztroenterológusok, valamint más egészségügyi szakemberek azt tanácsolják a betegeknek, hogy kerüljék bizonyos ételeket a tüneteik kezelésében. A kávé, tea, savas gyümölcslevek, szénsavas italok, hagyma, zsíros és fűszeres ételek többek között jól ismert példák azokra az ételekre, amelyek súlyosbítják a pirózist és a gyomorégést a GERD-ben. 3,4 Az étkezés és az alvásmintázat szintén hatással lehet a GERD tüneteinek súlyosságára. 5.

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegek domináns tüneteiktől függően azt tapasztalják, hogy egyes ételek rontják a tüneteiket, és más ételek javítják a tüneteket. A felfúvódást és a fájdalmat súlyosbítja az emészthetetlen ételek, például hüvelyesek, egyes szemek, bizonyos zöldségek, valamint laktáz- vagy fruktázhiányosak fogyasztása ezeket a cukrokat tartalmazó ételekkel, amint azt fentebb tárgyaltuk. A székrekedést viszont enyhíti a zöldségekben és gyümölcsökben bővelkedő rostok bevitele.

Az IBS-ben szenvedő betegek 40% -ánál bizonyos élelmiszer-intoleranciáról számoltak be. A tejtől és más tejtermékektől, szénsavas italoktól, zsírtól és bizonyos zöldségektől a búzáig változnak. A fermentálható oligo-, di- és monoszacharid-poliolok (FODMAP-ok) az érdeklődés középpontjába kerültek a tünetek súlyosbodásában játszott lehetséges szerepük miatt mind az IBS-ben, mind a gyulladásos bélbetegségben (IBD). A FODMAP-okat tartalmazó élelmiszerek elfogyasztása ezeknek a kismolekuláknak, amelyek erősen erjedhetőek, de rosszul szívódnak fel rövid szénláncú szénhidrátokat és poliolokat, túlzott mennyiségben juttatják el a vastagbélbe és valószínűleg a disztális vékonybélbe, ami hatással lehet a mikrobiotára. Az alacsony FODMAP-tartalmú étrend javíthatja az IBS-ben szenvedő betegek tüneteit, különösen azoknál, akik fruktózhiányban szenvednek. 9.

Egyes országokban a lakosság legfeljebb 10% -a számol be jobb érzésről, amikor fogyasztja a GFD-t. 10 Bár e betegek némelyikének látens vagy atipikus celiakia lehet, legtöbbjük nem sorolható ebbe az entitásba. A nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) kifejezést olyan betegek számára javasolták, akiknek tünetei lehetnek dyspepsia, IBS-szerű, neuropszichiátriai vagy fibromyalgia. 11,12 Számos kutató kimutatta, hogy a GFD alkalmazása a IBS-ben szenvedő betegek legfeljebb egyharmadánál javíthatja a tüneteket. 10,13

Felvetették, hogy más gluténalapú komponensek, köztük fermentálható oligo, di és monoszacharidok és poliolok, amiláz tripszin inhibitorok és búzacsíra agglutininek hozzájárulhatnak ezekhez a tünetekhez. A nem cöliákiás búza érzékenység kifejezést javasolták az NCGS helyett az ilyen komponensek lehetséges fontosságának jelzésére. 14 A GFD növekvő nemzetközi piacon van. 15 Becslések szerint az Egyesült Államokban a piac 2017-ben eléri a 6,6 milliárd dollárt. 10 Ennek valószínűleg oka az egyes élelmiszeripar által szervezett indukált kereslet.

Gyulladásos bélbetegség (IBD)

Mivel az IBD előfordulása világszerte növekvő tendenciát mutat, különösen a fejlődő országokban, aggodalmak merültek fel a táplálkozási szokások szerepéről az IBD patogenezisében. 16 Beszámoltak az IBD, mind a fekélyes vastagbélgyulladás, mind a Crohn-kór (CD) megnövekedett kockázatáról, magasabb cukor- vagy cukortartalmú ételek/üdítők bevitelével, valamint alacsonyabb gyümölcs- és/vagy zöldségfogyasztással, de ezek a jelentések nem voltak minden esetben következetesek tanulmányok. Beszámoltak arról, hogy a gabona eredetű termékek védő szerepet játszanak a CD kialakulásában, de ezt nem minden vizsgálat igazolta. 17,18 Az IBD kockázatának és a telítetlen zsírsavak magasabb bevitelének (UFA), valamint a fehérje- és energiafogyasztás szintjének eredményei szintén ellentmondásosak voltak a különböző jelentésekben. 17.

Az étrend mint gyomor-bélrendszeri betegségek megelőző intézkedése

Egy másik megközelítés, amelyet többnyire a betegek figyelnek, az, hogy tanácsokat kapjon arról, mit kell enni a betegség elkerülése érdekében. A betegek nemcsak azt akarják, hogy mit kell kerülni, hanem arról is, hogy mi lenne számukra előnyös. Amint azt korábban említettük, jelenlegi gyakorlatunk leginkább az elkerülésen alapszik, nem pedig az elfogyasztandó termékek népszerűsítésén.

A legfrissebb eredmények egyike az úgynevezett mediterrán étrend védőintézkedése számos betegség, köztük a GERD esetében is. Ez a diéta magában foglalja az összetett/hagyományos ételek, a friss gyümölcs és zöldség, az olívaolaj és a hal gyakori fogyasztását, nem pedig a nyugati étrendet, amelyet vörös hús, sült ételek, édességek, szénsavas italok és ócska/gyorsételek gyakori fogyasztása jellemez.

A hagyományos iráni orvoslás az étrend proaktív szabályát tartotta az egészség fenntartásában. 24,25 aszalt szilva (Prunus domestica L.), masztix (Pistacia lentiscus L.), sáfrány (Crocus sativus L.), aloe (Aloe barbadensis Miller), gyömbér (Zingiber officinale Rosc.), Citrom (Citrus limon L.) és a fekete mustár (Brassica nigra L.) különféle jótékony hatással volt a GIT egészségének fenntartására. 24,26,27

Diéta és a gasztrointesztinális rák megelőzése

A nem dohányzók/alkoholmentes alkoholfogyasztók esetében az étrend és a fizikai aktivitás a fő módosítható kockázati tényező a rák megelőzésében. Az iráni nemzeti adatok alapján az étrend járulékos kockázatát a nyelőcső-, a gyomor- és a vastagbélrák terhére 22,1% -ra (CI 5,56-42,76), 46,84% -ra (CI 27,79-66,25) és 44,63% -ra (CI 35,45-53,2) becsülték. ), illetve 2013. évben. 28

Az elhízás növeli szinte az összes emésztőrendszeri rák kockázatát. 29 Ebben a tekintetben minden olyan étrendi beavatkozás, amely segít elhízni az elhízott betegek súlyát, rákmegelőzési intézkedésnek tekinthető. 30

A kutatók az étrend és a rák alapos összefüggését is megpróbálták megvizsgálni. Számos tanulmány kimutatta a rostok és a finomítatlan gabonafélék védőhatását, valamint a vörös hús és zsír káros hatását a vastagbélrák kialakulására. 31 Ezek a táplálkozási szokások a vastagbél mikrobiotájának megváltoztatásával léphetnek fel. Az úgynevezett nyugatias étkezési szokások, amelyeket a magas hús- és zsírfogyasztás és alacsony rostbevitel jellemez, az egyik oka lehet a vastagbélrák előfordulásának növekedésének Iránban és más fejlődő országokban. 31,32 alacsony szérum réz- és cinkszintről számoltak be vastagbélrákban szenvedő iráni betegeknél, de a klinikai jelentőség nem pontosan meghatározott. 33 Az alacsony szelén- és cinkszinteket javasolták a nyelőcső laphámsejtes karcinóma (SCC) rizikófaktoraként is, de a megállapítások nem minden vizsgálatban következetesek arra, hogy ok-okozati szerepet vonjanak le. 34,35 Főzés módszerei, amelyek policiklusos aromás szénhidrogéneknek (PAH-k) teszik ki a betegeket, növelik a nyelőcső SCC kockázatát. 35,36 Forró tea fogyasztása, függetlenül attól, hogy fekete vagy zöld volt-e, különféle vizsgálatok kimutatták, hogy növeli a nyelőcső SCC kockázatát. A nyelőcső adenokarcinóma étrendi kockázati tényezői közé tartozik az elhízás, valamint az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás. 39

A sózott vagy sós ételek, a sült és feldolgozott húsok és az N-nitrozo-vegyületekben gazdag ételek növelik a gyomorrák kockázatát, míg a gyümölcsfogyasztás, a feldolgozatlan zöldségek pedig védőhatással bírtak. 40,41 Egy nemrégiben készült iráni tanulmány kimutatta, hogy a nagyobb vörös húsfogyasztás növelte a gyomorrák kockázatát, míg a magas fehérhúsfogyasztásnak védő hatása lehet. 42 Ugyanezeket a megállapításokat jelentették a hasnyálmirigyrák esetében is. 43

Összességében arra lehet következtetni, hogy a BMI csökkentése 25 alá, a gyümölcs-, zöldség- és friss hal bevitelének növelése, a vörös hús, valamint a pala/sós és feldolgozott ételek magas bevitelének elkerülése mellett védőburkolatnak tekinthetők a gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések esetén.

KÖVETKEZTETÉS

Az étrend egészséget elősegítő beavatkozásként használható a GIT-betegségek és az egészség területén. A tudományos következtetések levonásához továbbra is óriási szükség van jól megtervezett tanulmányokra.

ÉRDEKLŐDÉSEK

A szerző kijelenti, hogy a munkával kapcsolatban nincs összeférhetetlenség.