Diéta irritábilis bél szindrómában

Magdy El-Salhy

1 Orvosi Osztály, Gasztroenterológiai Szakosztály, Stord Kórház, Stord, Norvégia

2 Klinikai Orvostudományi Osztály, Gasztroenterológiai Szakosztály, Bergeni Egyetem, Box 4000, 54 09 Stord, Norvégia

3 Orvosi Osztály, Országos Funkcionális Gasztrointesztinális Rendellenességek Központ, Haukeland Egyetemi Kórház, Bergen, Norvégia

Doris Gundersen

4 Kutatási Osztály, Helse-Fonna, Haugesund Kórház, Haugesund, Norvégia

Absztrakt

Bevezetés

Asztal 1

A gasztrointesztinális endokrin sejtek rendellenességei, amelyek szabályozzák az étvágyat az IBS-ben szenvedő betegeknél

Emésztőrendszeri szegmens Hormon Sejt sűrűség Hormonfunkció IBS-D IBS-M IBS-C

Gyomor	Ghrelin	Megnövekedett	Változatlan	Csökkent	Orexigenikus (növeli az étvágyat)
Gyomor	Szerotonin	Megnövekedett	Változatlan	Csökkent	Anorexigén (csökkenti az étvágyat)
Patkóbél	CCK	Csökkent	Változatlan	Változatlan	Anorexigén (csökkenti az étvágyat)
Patkóbél	Szerotonin	Változatlan	Változatlan	Változatlan	Lásd fent
Ileum	PYY	Változatlan	Változatlan	Megnövekedett	Anorexigén (csökkenti az étvágyat)
Ileum	Szerotonin	Csökkent	Csökkent	Csökkent	Lásd fent
Kettőspont	PYY	Csökkent	Ismeretlen	Csökkent	Lásd fent
Kettőspont	Szerotonin	Csökkent	Ismeretlen	Csökkent	Lásd fent
Végbél	PYY	Csökkent	Csökkent	Csökkent	Lásd fent
	Enteroglükagon	Csökkent	Ismeretlen	Csökkent	Anorexigén (csökkenti az étvágyat)
	Szerotonin	Változatlan	Ismeretlen	Változatlan	Lásd fent

IBS-D, IBS betegek, akiknél a hasmenés domináns tünet; IBS-M, IBS betegek váltakozó hasmenésben és székrekedésben; IBS-C, IBS betegek, akiknél székrekedés a domináns tünet.

Ghrelin-immunreaktív sejtek egészséges alany oxyntikus nyálkahártyájában (A), IBS-D-ben szenvedő betegnél (B) és IBS-C-ben szenvedő betegnél (C).

Duodenalis CCK sejtek egészséges alanyban (A) és IBS-ben szenvedő betegnél (B).

PYY sejtek egy egészséges alany vastagbélében (A) és IBS-ben szenvedő betegnél (B).

Rektális enteroglükagon sejtek egészséges alanyban (A) és IBS-ben szenvedő betegnél (B).

Szerotonin sejtek egy egészséges alany vastagbélében (A) és IBS-ben szenvedő betegnél (B).

Míg a hasmenésben szenvedő IBS-betegeknél a ghrelin-sejtek sűrűsége megnövekedett, mint az elsődleges tünet (IBS-D), addig a székrekedésben szenvedő IBS-betegeknél az elsődleges tünet (IBS-C) csökken. Ezért ésszerű feltételezni, hogy az IBS-D betegeknek nagyobb az étvágyuk és az étkezésük, mint az IBS-C-ben szenvedőknek. Mindkét IBS altípusban csökken az anorexigén hormonokat termelő négy endokrin sejttípus - nevezetesen a CCK, a PYY, az enteroglükagon és a szerotonin - sűrűsége. Tehát a gyomor-bélrendszeri endokrin sejtekben az étvágyat szabályozó változások az IBS-betegeknél elősegítik az élelmiszer-fogyasztás növekedését. Az IBS-ben szenvedő betegek BMI-ét és étvágyát nem vizsgálták részletesen, és a rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak. Nem világos, hogy az IBS-ben szenvedőknek nagyobb-e az étvágyuk, ezt állítja szemben az evés elkerülése a tünetek súlyosbodása miatt. További kérdésekre van szükség a kérdés tisztázásához.

Diéta és az IBS kezelése

Mint fent említettük, ajánlott, hogy az IBS-es betegek olyan étrendet fogyasszanak, amely kevés FODMAP-ban és oldhatatlan rostban van. Az IBS-betegek tudatosan döntenek bizonyos élelmiszerek elkerülése érdekében, amelyek közül néhány gazdag FODMAP-ban, de nagy mennyiségben fogyaszthatnak más, FODMAP-ban gazdag ételeket is, és elkerülhetik az egészség fenntartása szempontjából fontos élelmiszer-forrásokat [23]. Az étrendi útmutatás ezért fontos az IBS-betegek számára [23,99]. Ezenkívül tapasztalataink szerint az egyéni táplálkozási útmutatás előnyösebb, mivel a különböző FODMAP-tartalmú élelmiszerekkel szembeni egyéni tolerancia sokféle van, valószínűleg annak köszönhető, hogy a bél mikrobiota egyedenként eltér.

A probiotikumok fogyasztása növeli a toleranciát a FODMAP-ban gazdag élelmiszerek iránt, és a rendszeres testmozgás növeli az ilyen étrend jótékony hatásait [1.204]. Számos országban (beleértve Norvégiát is) az emberek étrendjük jelentős részében a kenyérre és a búzatermékekre támaszkodnak [205]. A gluténmentes kenyér (többnyire rizsből/kukoricából) 0,19 g/100 g fruktánt, a tönkölylisztből készült kenyér pedig 0,14 g/100 g-ot tartalmaz [96]. Akár gluténmentes, akár tönkölytermékeket lehet fogyasztani. Sok betegünk tönköly kenyeret és tönkölytermékeket fogyaszt gluténmentes termékek helyett, kielégítő eredménnyel. A tönkölyliszt fehérjetartalma glutént tekintve szintén 16% -kal alacsonyabb, mint a búzában [206].

Következtetés

A diéta fontos szerepet játszik az IBS kórélettanában, és hatékony eszköz az IBS kezelésére. Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az IBS-betegek ételallergiában/intoleranciában szenvednének, és vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az NCGS-t a búzában található fruktánok okozzák, nem pedig a glutén. Úgy tűnik, hogy az NCGS-betegek IBS-betegek, akik önmagukat diagnosztizálták és önkezelték GFD-vel. A gyengén felszívódó rövid szénláncú szénhidrátokban (FODMAP) és oldhatatlan rostokban gazdag élelmiszerek kiváltják az IBS tüneteit. Számos mechanizmus tűnik úgy, hogy ezek az élelmiszerek kifejtik ezt a hatást (6. ábra):

A disztális vékonybélbe és a vastagbélbe jutva növelik az ozmotikus nyomást, és szubsztrátumot biztosítanak a baktériumok fermentációjához, ami gáztermelést, hasi feszülést és hasi fájdalmat/kényelmetlenséget eredményez.

Ezek olyan prebiotikumok, amelyek elősegítik a vastagbél Clostridium baktériumokkal való kolonizációját, amelyek erjedés közben gázt termelnek.

Hatással vannak a gyomor-bélrendszeri endokrin sejtekre, amelyek szabályozzák a gyomor-bélrendszeri érzést, mozgékonyságot, szekréciót és felszívódást, valamint a helyi immunvédelmet és az élelmiszer-fogyasztást.

Vázlatos ábra azon lehetséges mechanizmusokról, amelyekkel a FODMAP-ok kiválthatják az IBS tüneteit. A vastagbél elérésekor a FODMAP-ok közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a bél endokrin sejtjeire. Prebiotikumként hatnak, megváltoztatják a bélflórát, és a bél mikrobiotája gáztermeléssel erjed. A gáztermelés növeli a luminális nyomást és serkenti a szerotonin felszabadulását a szerotonin (EC) sejtekből. A szerotonin a submucosalis és myentericus ganglionok belső érzékszervi rostjaira (ISNF) hat, amelyek viszont az extrinsic sensoriális idegrostok (ESNF) aktiválását továbbítják a központi idegrendszerbe.

Az elhízás és az IBS közötti kapcsolat érdekes terület, amelyet tovább kell vizsgálni. Ez különösen érdekes, mivel az IBS-ben szenvedő betegeknél megnő a ghrelin sejtek sűrűsége, ami növeli az étvágyat, serkenti az ételfogyasztást és a testtömeg-növekedést, és csökkent az anorexigén hormonokat termelő négy endokrin sejt sűrűsége, nevezetesen a CCK, PYY, enteroglukagon és a szerotonin.

A FODMAP-okban és oldhatatlan rostokban szegény étrend csökkenti az IBS-betegek tüneteit és javítja az életminőséget. Egyedi étrendi útmutatás szükséges annak a megfelelő étrendnek a meghatározásához, amelyet a beteg valószínűleg hosszú távon betart. Ennek az étrendnek a probiotikumokkal és a rendszeres testmozgással történő kombinálása felerősíti az ilyen étrend hatását.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a munkát a Helse-Vest és a Helse-Fonna támogatásai támogatták.