Diétás flavonoidok és kolorektális adenoma megismétlődése a polipmegelőzési kísérletben
Absztrakt
- előrehaladott vastagbél adenoma
- vastagbél adenoma
- colorectalis rák
- flavonoidok
- flavonolok
Bevezetés
A flavonoidok a bioaktív polifenolok csoportja, amelyek az amerikai étrend jelentős részét (189 mg/nap fejenként) alkotják (1). A flavonoidok széles körben elterjedtek a növényvilágban, és különösen bőségesen vannak gyümölcsökben, zöldségekben, magvakban, fűszerekben, gyógynövényekben, teában, kakaóban és borban (2). A flavonoidok hat fő alosztálya az antocianidinek (pl. Cianidin, delphinidin; elsődleges források: vörös bogyós gyümölcsök, vörös káposzta, cseresznye, szőlő és hagyma), flavan-3-olok (pl. Katechin, epikatechin; elsődleges források: tea, alma és vörösbor), flavanonok (pl. hesperitin, naringenin; elsődleges források: narancs, citrom és grapefruit), flavonok (pl. apigenin, luteolin; elsődleges források: zeller, petrezselyem és kakukkfű), flavonolok (pl. kaempferol, miricetin, kvercetin; elsődleges források: alma, bab, brokkoli és hagyma) és izoflavonoidok (pl. daidzein, genistein; elsődleges források: bab és szójatermékek).
Az étrend megváltoztatása, mind megvalósítható, mind biztonságos, életképes stratégiát jelent a vastagbélrák (CRC) megelőzésében. Állatkísérletek során a flavonoidok gátolják az emberi vastagbélrák sejtvonalainak növekedését (3-7) és korlátozzák a vastagbél karcinogenezisét (8-10). A flavonoidok rákellenes tulajdonságaiban szerepet játszó lehetséges biológiai mechanizmusok magukban foglalják antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságukat. Ezenkívül a flavonoidok differenciálódást és apoptózist indukálnak, és gátolják a metabolikus karcinogén aktivációt, a sejtproliferációt, a tumorsejtek tapadását és invázióját, valamint az angiogenezist (4-6). A leendő kohorsz vizsgálatok általában nem figyeltek meg összefüggést a flavonoidfogyasztás és a CRC között (11-16); azonban a flavonoidok csak egy kis részét értékelték, a beviteli tartományok korlátozottak voltak (11-16), és az adatbázisok csak a flavonoidok részleges felsorolását tartalmazzák a főbb élelmiszerekből (17-21). Két nemrégiben végzett esettanulmány-tanulmány, amelyek mind nagyobb, frissített és tesztelt flavonoid adatbázisokon (22–24) alapulnak, fordított összefüggésre utalnak a magas flavonoidfogyasztás, különösen a flavonolok, és az emberek CRC kockázata között (25, 26).
Ennek a vizsgálatnak az volt a célja, hogy értékelje a teljes flavonoidok, a 6 fő flavonoid alcsoport és 29 egyedi flavonoid fogyasztásának összefüggését az esetleges vagy előrehaladott adenoma kiújulásának kockázatával a polipprevenciós kísérletben (PPT). Használtuk a nemrég kiadott, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) flavonoid adatbázisát (27) és az USDA 2002-es izoflavonoid adatbázisát élelmiszerekhez (23).
Anyagok és metódusok
Tanulmányterv és népesség
Életmód és étrendi adatok
Ez a tanulmány kizárólag az FFQ adatain alapult, amely az elmúlt év során 119 étel és ital bevitelének gyakoriságát és az átlagos adagméretet kérdezte. A 4 napos táplálékrekordhoz és a 24 órás visszahíváshoz képest az FFQ kissé túlbecsülte a zsír- és alulbecsülte a rost-, gyümölcs- és zöldségfogyasztást; és a makroelemek és a mikroelemek elfogadható korrelációi voltak (0,46–0,68) a tápanyagok besorolásakor (31–34).
Flavonoid adatok
Az FFQ 11 kérdést tartalmazott a gyümölcsfogyasztásról, 21 kérdést a zöldségfogyasztásról (a leveseket is beleértve), 12 kérdést az italfogyasztásról (beleértve a sört, gyümölcsleveket, teát és bort), valamint 1 kérdést a csokoládéfogyasztásról. A legtöbb flavonoid bevitelét az USDA 2006. évi flavonoid adatbázisából becsülték 394 élelmiszerre (27); Az izoflavonoid bevitelét az USDA-Iowa Állami Egyetem 2002-es élelmiszerekre vonatkozó izoflavonoid adatbázisából becsülték (23). A diétás flavonoidok érvényességi és megbízhatósági együtthatóit ebben a vizsgálatban nem számoltuk ki. A teljes flavonoid bevitelt a hat flavonoid alcsoport összege alapján számítottuk ki: (a) antocianidinek (cianidin, delphinidin, malvidin, pelargonidin, peonidin és petunidin összege); (b) flavan-3-olok [(-) - epikatechin, (-) - epikatechin-3-gallát, (-) - epigallokatechin, (-) - epigallokatechin-3-gallát, (+) - katechin, (+) összege -gallocatechin, theaflavin, theaflavin-3,3′-digallate, theaflavin-3′-gallate, theaflavin-3-gallate és thearubigins]; c) flavanonok (a hesperitin és a naringenin összege); d) flavonok (apigenin és luteolin összege); e) flavonolok (izorhamnetin, kaempferol, miricetin és kvercetin összege); és (f) izoflavonoidok (daidzein, genistein, formononetin és biokanin A összege).
Adenoma értékelés
A résztvevők teljes kolonoszkópiát végeztek a kiinduláskor (T0), az 1. év végén (T1) és a 4. év végén (T4). Az 1. év végi kolonoszkópiát alkalmazták a kiinduláskor hiányzó adenomák kimutatására és eltávolítására. Ha a résztvevők elmulasztották az első évi kolonoszkópiát (8,2%), akkor a teljes kolonoszkópiát a 2. év végén végezték el. Csak a 4. év végén diagnosztizált kórosan igazolt adenómákat tekintettünk visszatérő adenomáknak. Az összes adenomára vonatkozó leíró adatok mellett két független patológus meghatározta a szövettani jellemzőket és az atypia mértékét. Bármely adenoma kiújulását 724 résztvevőnél figyelték meg (kontroll, n = 374; beavatkozás, n = 380). 126 résztvevőnél figyeltek meg előrehaladott, ≥1 cm nagyságú, legalább 25% villous komponensű, vagy magas fokú diszpláziát mutató adenoma kiújulást (kontroll, n = 66; beavatkozás, n = 60).
Statisztikai elemzések
Eredmények
A kiindulási helyzetben a PPT résztvevői átlagosan 61,1 évesek voltak, túlsúlyosak (27,6 kg/m 2), magasan képzettek (75% több mint középiskolai végzettséggel), kaukázusi (90%) és férfiak (64%; 1. táblázat ). A résztvevők nagy részének volt CRC-je az első fokú rokonokban (27%), és rendszeresen használtak NSAID-okat (34%) vagy aszpirint (23%). Ezenkívül sok résztvevő rendszeresen szedett multivitamin-kiegészítőket (34%), A-vitamint (33%) vagy E-vitamint (41%). Az előrehaladott, visszatérő adenómákkal rendelkező résztvevők nagyobb valószínűséggel voltak férfiak, idősebbek és kevésbé használták az NSAID-kat a kiindulási helyzetben, és bármelyik visszatérő adenómával rendelkező résztvevők nagyobb valószínűséggel voltak férfiak és idősebbek, mint azok, akiknél nem volt ismétlődő adenoma.
A PPT-alapú kohorsz résztvevőinek alapjellemzői adenoma kiújulásával
A különféle gyümölcsök és zöldségek hozzájárultak az összes flavonoid és alcsoportjainak fogyasztásához (2. táblázat). A teljes flavonoidbevitel pozitívan korrelált az élelmi rost, a gyümölcs és a zöldség bevitelével (r = 0,42, 0,49 és 0,38), valamint a flavonoid alcsoportokkal (r = 0,32 izoflavonoidok és r = 0,80 között flavan-3-olok esetében).
Az összes flavonoid és a flavonoid alcsoport fő táplálkozási forrásai a résztvevők között a PPT során (n = 1859)
A vizsgálat (T0) előtt nem figyeltek meg szignifikáns különbségeket a teljes flavonoidok, a flavonoid alcsoportok és a flavonoidokban gazdag ételek bevitelében a különböző adenoma visszatérő kimenetelű résztvevők között (az adatokat nem közöltük).
A vizsgálat során [átlag (T1, T2, T3)] az intervenciós csoportba randomizált résztvevők nagyobb mértékben növelték flavonoid-fogyasztásukat, mint az étrendi kontrollcsoport [medián, 30,0 mg/1000 kcal; interkvartilis tartomány (IQR), 11,5-49,4 mg/1000 kcal, szemben a mediánnal, 5,5 mg/1000 kcal; IQR, -9,3 - 21,8 mg/1000 kcal; P Tekintse meg ezt a táblázatot:
- Soron belüli megtekintése
- Felugró ablak megtekintése
A teljes flavonoidok, a flavonoid alcsoportok és a flavonoidokban gazdag ételek napi bevitelének energiatakarékos mediánjai és IQR-értékei a résztvevők körében a PPT során adenoma kiújulásával
Statisztikailag szignifikánsan csökkent rizikót figyeltünk meg a flavonolok legmagasabb bevitelt kvartiliséhez viszonyítva a legalacsonyabb (OR, 0,24; 95% CI, 0,11-0,53) és kisebb mértékben az izoflavonoidok legmagasabb bevételi kvartiliséhez képest (OR, 0,46; 95% CI, 0,22-0,95; 4. táblázat). A nagyobb izoflavonoid-bevitel védőhatása a többszörös összehasonlításra történő kiigazítás után, valamint a modell igazításakor a száraz bab és flavonolok bevitelére enyhült, míg a megnövekedett flavonol-fogyasztás esetében ez még az izoflavonoid-bevitel beállítása után sem igaz (az adatokat nem mutatjuk be). A vizsgált egyes flavonolok és izoflavonoidok közül statisztikailag szignifikánsan csökkent az előrehaladott adenoma megismétlődésének kockázata a genistein, az izorhamnetin, a kaempferol és a formononetin nagyobb mennyiségű bevitele esetén (5. táblázat). Az apigenin nagyobb bevitele (4. versus 1. kvartilis; OR, 0,60; 95% CI, 0,32-1,14; Ptrend = 0,04) és (-) - epigallokatechin 3-gallát (4. versus 1. kvartilis; OR, 0,55; 95% CI, 0,32 -0,96; Ptrend = 0,05) emellett fordítottan társultak az előrehaladott adenoma kiújulásához.
A teljes flavonoid és flavonoid alcsoportfogyasztás és a colorectalis adenoma kiújulása közötti kapcsolat a résztvevők között a PPT során (n = 1859)
Az egyes flavanon-, flavonol- és izoflavonoidfogyasztás és a colorectalis adenoma kiújulása közötti kapcsolat a résztvevők között a PPT során (n = 1859)
A flavonol és az izoflavonoid bevitelének védőhatásait csak magasabb beviteli szinten figyelték meg. A kiinduláskor a flavonolok (napi 4. kvartilis bevitel> 11,53 mg/1000 kcal) és az izoflavonoidok (napi 4. kvartilis napi bevitel> 0,077 mg/1000 kcal) mennyisége alacsonyabb volt, mint a vizsgálat során (flavonolok, a 4. kvartilis napi bevitele> 17,30 mg/1000) kcal; izoflavonoidok: 4. kvartilis napi bevitel> 0,133 mg/1000 kcal), és nincs szignifikáns összefüggés a flavonolok bevitele (4. versus 1. kvartilis; OR, 0.69; 95% CI, 0.38-1.24; Ptrend = 0.14) és izoflavonoidok (4. versus 1. kvartilis; OR, 0,74; 95% CI, 0,41-1,35; Ptrend = 0,29) és előrehaladott adenoma kiújulást figyeltek meg. A vizsgálat során az intervenciós csoportban magasabb volt a napi flavonol (medián, 16,2 mg/1000 kcal; IQR, 11,7–22,0 mg/1000 kcal, szemben a mediánnal, 9,1 mg/1000 kcal; IQR, 6,6–12,2 mg/1000 kcal) és izoflavonoid (medián, 0,209 mg/1000 kcal; IQR, 0,133–0,311 mg/1000 kcal, szemben a mediánnal, 0,097 mg/1000 kcal; IQR, 0,061–0,153 mg/1000 kcal), mint a kontrollcsoport. A kísérleti csoportok szerinti rétegzés után az előrehaladott adenoma kiújulásának és a flavonolok bevitelének védő asszociációi (4. versus 1. kvartilis; OR, 0.10; 95% CI, 0.03-0.29; Ptrend Elfogadva 2008. március 17.).
- A vastagbélrák megelőzése Hogyan lehet megelőzni a vastagbélrákot
- Diéta és a stroke elsődleges megelőzése Szisztematikus áttekintés és étrendi ajánlások ad hoc által
- Táplálék-felszámolási kísérlet az étrendi érzékenység érdekében A média macskakórháza
- Az energiasűrű élelmiszerek az elhízás állapotától függetlenül növelhetik a rák kockázatát
- Méhnyálkahártya-rák megelőzése Ismerje meg a tényeket