Diétás koleszterin és tojássárgája: Nem érrendszeri betegségben szenvedő betegek számára

J David Spence

David JA Jenkins

2 Risk Factor Modification Center, St Michael's Hospital, Toronto, Ontario;

Jean Davignon

3 Clinique de Nutrition Métabolisme et Athérosclérose, Montréal Cliniques Institut de Montreal, Québec

Absztrakt

A kanadai közvélemény és az orvosok körében széles körben elterjedt tévhit alakult ki. Egyre inkább úgy gondolják, hogy az étkezési koleszterin és a tojássárgája fogyasztása ártalmatlan. Megalapozott okai vannak azoknak a régóta fennálló ajánlásoknak, amelyek szerint az étkezési koleszterinszintet kevesebb, mint 200 mg/nap; egyetlen nagy tojássárgája körülbelül 275 mg koleszterint tartalmaz (egy napnál több koleszterint). Noha egyes tanulmányok nem mutatták ki a tojásfogyasztás káros hatását egészséges embereknél, ennek az eredménynek oka lehet az alacsony kockázatú populáció klinikailag releváns növekedésének kimutatásához szükséges erő hiánya. Sőt, ugyanazok a tanulmányok azt mutatták, hogy a megfigyelés során cukorbetegekké vált résztvevők között a napi egy tojás fogyasztása megduplázta a rizikót, szemben a heti kevesebb, mint egy tojással.

Az étrend nem csak az éhgyomri koleszterinről szól; elsősorban a koleszterin, a telített zsírok, az oxidatív stressz és a gyulladás étkezés utáni hatásairól szól. Az éhomi lipidekre való helytelen figyelem három kulcsfontosságú kérdést elhomályosít. Az étrendi koleszterin növeli az alacsony sűrűségű lipoproteinek hajlamát az oxidációra, növeli az étkezés utáni lipémiát és erősíti az étrendben telített zsír káros hatásait. Az étrendi koleszterin, beleértve a tojássárgáját is, káros az artériákra.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának kitett betegeknek korlátozniuk kell a koleszterin bevitelét. A tojássárgája fogyasztásának abbahagyása agyvérzés vagy szívinfarktus után olyan lenne, mint a dohányzásról való leszokás a tüdőrák diagnózisa után: szükséges intézkedés, de későn. A jelenlegi áttekintésben bemutatott bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a közvélemény és az egészségügyi szakemberek körében elterjedt felfogás, miszerint az étkezési koleszterin jóindulatú, helytelen, és hogy a tévhit kijavításához jobb oktatásra van szükség.

Önéletrajz

Une idée fausse et généralisée se répand au sein du public canadien et des médecins, qui pensent de plus en plus que la consommation de cholestérol alimentaire et de jaunes d’œuf est inoffensive. A longue date qui préconisent de limiter le cholestérol alimentaire 200 mg/nap reposent sur de bonnes raisons. Un seul gros jaune d’œuf contient environ 275 mg de cholestérol (plusz que la adag quotidienne de cholestérol). Même si surees études on de démontré que la consommation d'œufs n'est pas nuisible chez les personnes en santé, ce résultat peut découler de l'absence de capacité à déceler des augmentations relevientes sur le plan clinique au sein d'une population à faible kissé merész. De plusz, les mêmes études on révélé que chez les résztvevők devenus diabétiques medál la période d’observation, la consommation d’un œuf par jour doublait leur risque par rapport à la consommation de moins d’un œuf par semaine.

Le régime ne vise pas à éviter le cholestérol, mais surtout les effets postprandiaux du cholestérol, des gras saturés, du stress oxydant et de l’inflammation. Le fait de se koncentrátor à tort sur les lipides à jeun occulte trois enjeux. Le cholestérol alimentaire accroît la susceptibilité des lipoprotéines à faible densité à l’oxydation, accroît la lipémie postprandiale et potentialise les effets secondaires des graisses saturées alimentaires. Le cholestérol alimentaire, y compris les jaunes d’œuf, est nuisible pour les artères.

Les betegek vulnérables aux maladies cardiovasculaires devraient limiter leur consommation de cholestérol. Le fait d’arrêter de consommer des jaunes d’œuf après un accident vasculaire cérébral ou un infarctus du myocarde s’apparenterait à arrêter de fumer après and diagnostic de cancer du poumon: c’est un geste nécessaire, mais entrepris tardivement. D’après les données probantes présentées dans la présente elemzés, la perception généralisée du public et des professionnels de la santé selon laquelle le cholestérol alimentaire est un mal bénin est une idée fausse, and the besteure information s’impose pour la corriger.

A legújabb médiajelentések a tojástermelők előcsarnokának folyamatos propagandakampányának figyelemre méltó hatékonyságát tükrözik. Nemcsak Kanadában, hanem az egész világon a nyilvánosság, a táplálkozási szakemberek (1–3), sőt az orvosok (4) is egyre inkább elfogadják azt az elképzelést, hogy az étrendi koleszterin nem fontos. Még a Szív és Stroke Alapítványt is bevették (5), közvetlenül a tojásmarketingesek propagandáját idézve egy brosúrában, amelyet a brit Columbia és az ontarioi háztartásoknak osztottak ki 2010 februárjában, ami a szív hónapja! Időszerű tehát áttekinteni azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint az étrendi koleszterin fontos, és hogy a tojássárgája rendszeres fogyasztása nem ajánlható szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek vagy azoknak, akiknek nagy a szív- és érrendszeri betegség kockázata.

ÚJ MÉDIAJELENTÉSEK

Az elmúlt évben két, tojásmarketing ügynökségek által finanszírozott tanulmány vezetett médiahírekhez, amelyek népszerűsítették a tojás előnyeit. Az első (6) egy surrey-i egészséges fiatalok brit tanulmánya volt, akik súlycsökkentő és testedzési rendszert alkalmaztak. Ez a tanulmány kimutatta, hogy a tojásfogyasztás nem növelte az éhomi koleszterinszintet. A hatékony testsúlycsökkentő és testmozgási program relevanciájának hiánya a vaszkuláris betegség kockázatának kitett legtöbb beteg számára úgy tűnt, hogy elkerüli a kommentátorokat. A második egy kanadai vizsgálat volt (7), amely kimutatta, hogy a tojás olyan anyagot tartalmaz, amely gátolja az angiotenzin-konvertáló enzimet. Ez a tanulmány médiajelentésekhez vezetett, amelyek szerint a petesejtek hasznosak lehetnek, annak ellenére, hogy a vizsgálat in vitro volt, és nincs releváns jelentősége az emberi betegség szempontjából. A média lelkesedése, hogy beszámoljon a tojásfogyasztás előnyeiről, azt sugallja, hogy az ilyen történetek érdekesek, mivel meglepő visszafordulást jelentenek az elfogadott bölcsességről. A magas koleszterinbevitel következményei azonban a szív- és érrendszeri megbetegedések fokozott kockázatával küzdőknél, akik mozgásszegények és nem fogynak - különösen akkor, ha már viszonylag magas mennyiségű telített zsírt fogyasztanak - aggodalomra adnak okot.

AJÁNLÁSOK A KOLESZTERINBEVITEL KORLÁTOZÁSÁRA

Noha az alacsony koleszterinszintű étrend, amelyet eredetileg a Nemzeti Koleszterinoktatási Program (NCEP) ajánlott, valószínűleg nem volt az optimális étrend (8), jó okai voltak annak az ajánlásának, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának kitett betegeknél a koleszterinbevitelüket 200 alatt kell korlátozni. mg/nap (mind az NCEP 2. lépés szerinti étrendben [9], mind az American Heart Association étrendi ajánlásaiban [10]). Az általános populációnak azt tanácsolták, hogy a koleszterin bevitelét 300 mg/nap alatti értékre korlátozza (9,10). Újabban az Egészséges Emberek 2000 célja (11), amely az Egyesült Államok általános lakosságának 200 mg/nap vagy annál kevesebb diétás koleszterin bevitelét jelentette, elérhetőnek bizonyult a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatokban (12) megfigyelt tendenciák alapján. . Egyetlen tojássárgája körülbelül 215–275 mg koleszterint tartalmaz (méretétől függően). Egy nagy tojás sárgája több, mint a Hardee's Monster Thickburger (Hardee's Food Systems Inc., USA) 210 mg koleszterinszintje, amely kétharmad font marhahúst, három szelet sajtot és négy szalonnacsíkot tartalmaz (13 ). Egyetlen tojássárgája tehát meghaladja az ajánlott napi koleszterin-bevitelt.

NEM MINDEN A GYORSÍTÓ KOLESZTERIN SZINTEKRŐL

Gyakori tévhit, hogy mivel a sztatin-gyógyszerek az éhgyomri koleszterinszintet körülbelül felével csökkentik, az alacsony zsírtartalmú étrend pedig csak körülbelül 10% -kal csökkenti a koleszterinszintet (14), nincs értelme aggódni az étrend miatt - egyszerűen szedjen sztatint, és rendben lesz bármit megenni! Semmi sem állhat távolabb az igazságtól. Noha a sztatinok 25–40% -kal, és valószínűleg még ennél is alacsonyabban csökkentik a koszorúér-betegség kockázatát, becslések szerint az étrend a koszorúér-kockázat 85% -át teheti ki (15), és a legjobb körülmények között a sztatinok továbbra is maradék koszorúér-kockázatot 70% nagyságrendű fő klinikai vizsgálatokban (16).

Emberi alanyokban az étrendi koleszterin magas bevitele dózisfüggő módon körülbelül 10% -kal (17) növelte az éhomi alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) szintjét (18). Az éhomi koleszterinszint 10% -os emelkedése nem tűnhet soknak, de az első tanulmány kimutatta, hogy az étrend és a kolesztiramin csökkentette a koszorúér-kockázatot, az éhomi LDL-szint 12% -os csökkenése 19% -kal csökkentette a koszorúér-kockázatot (19). Még a viszonylag megengedő 1. lépésben az American Heart Association diéta (300 mg/nap koleszterin és a kalóriák 30% -a zsírból) körülbelül 10% -kal csökkentette az éhomi LDL-szintet, összehasonlítva egy tipikus nyugati étrenddel (14).

Továbbá az étrend nem csupán az éhgyomri lipidekről szól; főleg a nap háromnegyedéről szól, hogy nem-tartós állapotban vagyunk (20). Az éhomi lipideket kiindulási alapnak tekinthetjük; megmutatják, mire volt kitéve az endothelium az éjszaka utolsó néhány órájában. Aztán felkelünk és reggelizünk. A következő néhány órában az endothelium cukroknak, zsíroknak, koleszterinnek és az adott étkezésből származó szabad gyököknek van kitéve az alapvonal tetején. Aztán ebédelünk, majd vacsora, és mire visszavonulunk lefeküdni, a nap kb. 18 órája nem megtartó állapotban vagyunk. Ezt úgy határozzák meg, hogy az étkezések között nem is kell snacket venni.

Az éhomi LDL-re és az étrendi koleszterinszintre való összpontosítás három fontos kérdést elhomályosított. Az első az, hogy az étkezési koleszterin az egyik vizsgálatban 37% -kal (21), egy másikban 39% -kal (22) növelte az LDL érzékenységét az oxidációra. Ez utóbbi vizsgálatot főtt tojássárgájával végezték 32 napig. A második kérdés az, hogy több mint 140 mg étkezési koleszterin fogyasztása egyetlen étkezés során jelentősen növeli az étkezés utáni lipémiát (23). Harmadszor, az étrendi koleszterin fokozza az étrendben lévő telített zsír káros hatásait (szalonna- és tojáshatás), az alábbiakban leírtak szerint.

Normolipidémiás fiatal férfiak (52 kaukázusi és 32 nem kaukázusi) tanulmányában Fielding és munkatársai (24) összehasonlították a telített és többszörösen telítetlen zsírban magas vagy alacsony étrend hatását (többszörösen telítetlen/telített zsír arány 0,8 versus 0,3). A tanulmány a magas és alacsony koleszterinszintű étrendeket is összehasonlította (200 mg és 600 mg). Alacsonyabb koleszterinbevitel mellett a magas telített zsírtartalmú étrend csak csekély hatást gyakorolt a kaukázusi LDL-koleszterinszintre (6 mg/dl [0,16 mmol/l] növekedés)) és a nem kaukázusi embereknél nincs hatása. A 600 mg koleszterin tartalmú és magas telített zsírtartalmú étrend azonban az átlagos LDL-koleszterinszint átlagos növekedéséhez vezetett, amely a kaukázusi szignifikánsan nagyobb volt, mint a nem kaukázusi egyéneknél (növekedés 31 mg/dl [0,82 mmol/l] szemben 16 mg/dl [0,41 mmol/L], P Beck L. The Globe and Mail. 2008. április 16. Szív egészségi problémái? Még mindig megrepedhet. [Google Scholar]