Diétaterápia

Az étrendi beavatkozások között szerepelnek olyan étrendek, amelyek korlátozzák az „allergén” ételeket, kezdve egy általánosan korlátozott étrenddel, és olyan ételeket adva hozzá, amelyek nem rontják a gyermek viselkedését, olyan étrendet, amely korlátozza az élelmiszer-adalékanyagokat és tartósítószereket, a Feingold-étrendet, és a cukrot korlátozó diétákat.

diétaterápia

Kapcsolódó kifejezések:

  • Táplálkozási élettan
  • Diabetes mellitus
  • Szénhidrát
  • Fehérje
  • Inzulin
  • Mediterrán diéta
  • Elhízottság

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Terápiás étrendek

SARAH L. MORGAN MD, LAURA E. NEWTON MA, RD, a klinikai táplálkozás kézikönyve (negyedik kiadás), 2006

A diéta nagyon fontos szempont a terápiában számos betegség esetén, egyes esetekben kiegészíti, sőt helyettesíti a gyógyszeres terápiát. A terápiás étrend az 1. és 3. fejezetben leírt általános étrendi irányelvek permutációit jelenti. A terápiás étrendek hasznos sémája az általános étrendet összetevőire bontja (víz, szénhidrát, rost, fehérje, zsír, vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok, például alkohol) és konzisztenciákra (folyékony, lágy vagy szilárd). Ezek mindegyikét módosíthatjuk (korlátozhatjuk vagy növelhetjük), hogy terápiás étrendet alkossunk, amint azt a következő példák mutatják:

Folyadékkal módosított étrend: korlátozott folyadékbevitel a szív- vagy vesebetegségek kezelésére

Szénhidráttal módosított étrend: cukorbetegség vagy hipertrigliceridémia kezelésére

Fehérjével módosított étrendek: alacsony fehérjetartalom krónikus vesebetegségben szenvedő, stressz nélküli betegek számára; magas fehérjetartalom a stresszes betegek számára

Zsírmódosított étrend: alacsony teljes és telített zsír a hiperkoleszterinémia kezelésére; alacsony az összes zsír a malabszorpciós szindrómák kezelésére

Ásványi anyagokkal módosított étrend: alacsony nátrium-, kálium- és foszfortartalom vesebetegségek kezelésére

Módosított konzisztenciájú étrendek: lágy étrendek fog nélküli betegek kezelésére; magas rosttartalmú étrend székrekedés kezelésére

Egyéb anyagok: korlátozott alkoholszint a hipertrigliceridémia kezelésére

Az energiaegyensúly zavarai

ROBERT H. LUSTIG MD, RAM WEISS MD, a gyermekgyógyászati ​​endokrinológiában (harmadik kiadás), 2008

Diétás beavatkozás

Az étrendi beavatkozás elengedhetetlen a kalóriabevitel csökkentése és az inzulinválasz csökkentése érdekében, amely elősegíti a túlzott energialerakódást a zsírszövetben. Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy összefüggés van a magas kalóriatartalmú, magas zsírtartalmú, magas szénhidráttartalmú, alacsony rosttartalmú ételek fogyasztása és a gyermekkori elhízás kialakulása között. Különleges manőverek, amelyek sikeresen csökkentik a gyermekek elhízását, magukban foglalják a cukortartalmú italok (beleértve a szódát és a gyümölcslevet is) 435 436 megszüntetését és az alacsony glikémiás terhelésű étrendre való váltást. 326

A felnőttek egyéb józan ésszel történő megközelítései (bár a gyermekkori hatékonyságra vonatkozó adatok hiányoznak) magukban foglalják a reggeli elfogyasztását, az adagok csökkentését, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, az étkezések közötti snackek csökkentését és a gyorsétterem-fogyasztás csökkentését. Az étrendi beavatkozás önmagában azonban nem eredményes stratégia a gyermekek túlsúlyának csökkentésére, kivéve, ha a kezelés nagyon intenzív 439 - ebben az esetben a többség lemond. Továbbá a nem felügyelt fogyókúrával kapcsolatos vizsgálatok ellenkező hatást mutattak ki. Vagyis a nő serdülőknél megnövekedett próbálkozások nagyobb súlynövekedést és az elhízás kockázatát jósolják. 440

KETOGÉNIAI DIÉTA | Az epilepszia diétás kezelése: A glükóz és keton testek szerepe

Diétás terápiák epilepsziához

Az epilepszia kezelésére szolgáló diétás terápiák ugyanolyan régiek, mint maga a betegség, az étrend típusát vagy összetételét az idő múlásával úgy alakítják ki, hogy tükrözze az epilepszia etiológiájának új perspektíváit. Az antiepileptikus étrendet az ókori görögök és rómaiak idején, valamint a reneszánsz idején alkalmazták. Ezeket a diétás terápiákat úgy tervezték, hogy megszabadítsák az agyat a mérgező szerektől, amelyekről úgy gondolják, hogy az epilepsziás rohamok kialakulásának hátterében állnak. Úgy gondolták, hogy a szigorú étrend elengedhetetlen a betegség kezeléséhez vagy gyógyításához. Ezek a korai epilepszia-ellenes étrendek azonban gyakran a nyers állati szervek és az émelygést vagy hányást kiváltó kivonatok aljas főzeteiből álltak, és gyakran tisztítószerekkel és beöntéssel együtt adták őket. A korlátozott táplálékfogyasztás vagy a tápanyagok alacsonyabb felvétele napok vagy hetek alatt gyakran az ilyen étrend-kezelések nem szándékos következménye lehet. Ez a korlátozás az éhezés fiziológiai körülményeit eredményezné, amelyek során a keringő vércukorszint csökken és a ketonszint emelkedik. Ezért az agyi energia homeosztázisának megváltozása várható az olyan epilepsziaellenes étrendi terápiák után, amelyek a glükóz és keton test keringési szintjének változásához vezetnek.

Az étrend, mint terápiás megközelítés a cukorbetegség kezelésében és a hasnyálmirigy regenerációjában

Absztrakt

Az étrendi beavatkozást sokáig alapvető összetevőnek tekintik a cukorbetegség kezelésében. Az elmúlt évtizedekben tudományos bizonyítékok rámutattak a tápanyagok kulcsfontosságú szerepére a β-sejtek homeosztázisában. Míg az étrendi megközelítések fontosak, bár nem elégségesek az 1-es típusú cukorbetegség (T1D) kezelésére, egyre több tudományos tanulmány bizonyítja, hogy ez potenciálisan megakadályozhatja vagy megállíthatja a 2-es típusú cukorbetegség (T2D) előrehaladását. Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy a speciális tápanyagok és táplálkozási szokások hogyan befolyásolják a β-sejt fiziológiát. Figyelembe véve a T1D és T2D változatos etiológiáját és lefolyását, a táplálkozási ajánlásokat e két feltétel tekintetében külön tárgyaljuk. Áttekintjük a diéta szerepét a terhességi cukorbetegség kezelésében is. A legutóbbi években újszerű terápiás szerepeket javasoltak az étrendi beavatkozásokhoz, főként szakaszos éhgyomorra vagy kalória-korlátozásra, mint a hasnyálmirigy regenerációjának elősegítésére. Az utolsó szakasz néhány olyan molekuláris mechanizmust ismertet, amelyek bekapcsolódtak az étrend által kiváltott metabolikus változások során, és amelyek összefüggenek a hasnyálmirigy helyreállításával és a β-sejt homeosztázis fenntartásával.

Lipoprotein (a)

Florian Kronenberg, Gerd Utermann, az Endokrin betegségek enciklopédiájában, 2004

Életmód-tényezők (diéta és testmozgás)

Az étrendi intervenciós vizsgálatok kimutatták, hogy a zöldségekből és tengeri eredetű elaidinsav vagy más transz-zsírsavak emelik az Lp (a) szintet, ha azokat nagy mennyiségben fogyasztják. Az étkezési olajok és zsírok ipari hidrogénezésével keletkező transz-zsírsavak szintén növelik az Lp (a) értéket. Ezzel szemben a pálmaolaj és az n-3 többszörösen telítetlen savak csökkentik az Lp (a) koncentrációt.

A testmozgás hatása az Lp (a) szintre dózistól függ. A mérsékelt testmozgás nem befolyásolja az Lp (a) szintet, a napi megerőltető testmozgás magasabb Lp (a) koncentrációt eredményez.

Stabil ischaemiás szívbetegség/krónikus stabil angina

Diétás beavatkozás

Az étrendi beavatkozás egyértelműen kiegészíti a lipidcsökkentő terápia alkalmazását. Bár az alacsony zsírtartalmú étrend motivált egyéneknél is átlagosan csak 5% -kal csökkenti a szérum koleszterin koncentrációját, az 54 étrendmódosítás további megelőző előnyökkel járhat, például mediterrán típusú étrendből 55 vagy többszörösen telítetlen (n -3) halolaj zsírsavak. 56,57 Megfigyelési tanulmányok 58,59 és randomizált vizsgálatok 60 azt sugallják, hogy a magas antioxidáns vitaminokat tartalmazó vitaminok vagy az E-vitaminnal kiegészített 61,62 gyümölcs és zöldség fogyasztása véd a koszorúér-események kialakulása ellen. Három nagyszabású (6000-30 000) multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) azonban kimutatta, hogy az alacsony vagy nagy dózisú E-vitamin-kiegészítés nincs hatással a CV kimenetelére. 57,63,64 A szerény alkoholfogyasztás a CHD kockázatának csökkenésével jár, és férfiaknál 21–28 U/hét (1 U = 8 g abszolút alkohol), nőknél pedig 14–21 U/hét. 65

Krónikus stabil angina

Diétás beavatkozás

Az étrendi beavatkozás egyértelműen kiegészíti a lipidcsökkentő terápia alkalmazását. Bár az alacsony zsírtartalmú étrend motivált egyéneknél is átlagosan csak 5% -kal csökkenti a szérum koleszterin koncentrációját, a 38 étrend módosítása további megelőző előnyökkel járhat, például a mediterrán típusú étrendből 39 vagy a magas n 3) halolajok többszörösen telítetlen zsírsavai. 40, 41 Megfigyelési tanulmányok 42, 43 és randomizált 44 vizsgálatok azt sugallják, hogy a magas antioxidáns vitaminokat tartalmazó gyümölcsök és zöldségek fogyasztása, vagy az E, 45, 46 vitaminnal való kiegészítés védelmet nyújt a koszorúér-események kialakulása ellen. Három nagyszabású (n = 6000-30 000) multicentrikus, randomizált, kontrollos vizsgálat, 41, 47, 48 kimutatta, hogy az alacsony vagy nagy dózisú E-vitamin-kiegészítés nincs hatással a kardiovaszkuláris kimenetelre. A szerény alkoholfogyasztás a szívkoszorúér-betegség kockázatának csökkenésével jár, és férfinak 21–28 egységre (1 egység = 8 g abszolút alkohol) kell korlátozódnia, egy nő esetében pedig 14–21 egység/hétre. 49

Elhízás, metabolikus szindróma és az energiaegyensúly rendellenességei

Ram Weiss, PhD, Robert H. Lustig, MD, MSL, a gyermekgyógyászati ​​endokrinológiában (negyedik kiadás), 2014

Diétás beavatkozás

Fontos, hogy az étrend a testsúly megőrzésének döntő része, és nem csak a fogyást célozza. Pontosabban, a sikeres fogyás után a testsúly-fenntartó étrend elengedhetetlen a súly visszaszerzésének megakadályozásához a szövegben korábban említett metabolikus „éhezési válasz” miatt. A súlycsökkentés étrendi megközelítésének összehasonlítása a gyermekek súlyvesztése után azt mutatta, hogy a túlsúlyos és elhízott fiatal felnőtteknél a testsúlycsökkenés előtti energiafelhasználással összehasonlítva az izokalorikus táplálás 10–15% -os fogyást követően a REE és a TEE csökkenését eredményezte, ami a legnagyobb volt alacsony zsírtartalmú étrenddel, közepesen alacsony glikémiás indexű étrenddel, legkevésbé a nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrenddel. Ez arra utal, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend csillapíthatja a fogyás által kiváltott „éhezési reakciót”, és hozzájárulhat az elért új súly megtartásához. 518

Az anyagcsere veleszületett hibái

C. Fenilketonuria

A fenilketonuria diétás kezelését a genetikai betegségek egyik első hatékony kezelésének ismerik el. A fenilketonuria egy autoszomális recesszív rendellenesség, amelynek metabolikus blokkja van a fenilalanin-hidroxiláznál, amely lehetővé teszi a fenilalanin felhalmozódását és megakadályozza a tirozinná való átalakulást. A rendellenes metabolitok, a fenil-piruvát és a fenil-acetát képződnek. A csecsemők nem mutatják a metabolikus zavarok jeleit vagy tüneteit. Az újszülött szűrése előtt minden fenilketonuriában szenvedő személyt azonosítottak a 6–9 hónapos korban bekövetkező jelentős fejlődésbeli késések miatt.

A fenilalanin normális 10–20-szoros szintje mérgező a fejlődő agyra. Két vitát folytattak a fenilketonuria kezeléséről két szempontból: (1) milyen mértékben kell csökkenteni a fenilalanin plazma szintjét a neurológiai károsodások megelőzése érdekében, és (2) a kezelés időtartama. Ma már egyetértés van abban, hogy (1) a korlátozott fenilalanin-terápiát egész életen át folytatni kell, és (2) a fenilalanin plazma 1–6-szoros szintje jobb környezetet biztosít a normális intellektuális fejlődéshez, mint a magasabb szintek [25–27]

Bár a megemelkedett fenilalaninszinttel rendelkező csecsemők kevesebb mint 2% -ának lesz defektusai a dihiropteridin-reduktázban (MIM 261630), ajánlott, hogy a megemelkedett fenilalaninszinttel rendelkező csecsemőket tovább vizsgálják ennek a rendellenességnek a tekintetében, ami progresszív neurológiai romlást eredményez [1].

Asztma: Integratív fiziológiai megközelítés

Kamyar M. Hedayat, Jean-Claude Lapraz, The Endobiogeny elmélete, 2019

Ellátás

Az étrendi beavatkozások csökkenthetik az asztma terhelését mind az értékelés patofiziológiai, mind klinikai szintjén. A friss gyümölcsökben és zöldségekben, valamint a halakból származó omega-3 zsírsavakban gazdag mediterrán étrend segít csökkenteni az asztmások betegségterhelését olyan objektív markerekkel mérve, mint a FEV1 16, 88–91, és csökkentheti a krónikus obstruktív tüdőbetegség progresszióját. 91, 92

A gyümölcsök közül az alma jobban véd, mint a citrus, de mindkettő előnyös. 88, 90 A szelénben és kénben (hajdina, hagyma, fokhagyma és keresztesvirágú zöldségek) gazdag étrend szintén előnyös lehet. 93 A magnéziumban gazdag étrend (sötét leveles zöldségfélék, diófélék és magvak, hal, avokádó, banán, étcsokoládé és joghurt) összefüggésben vannak a csökkent betegségterheléssel. 21, 22, 88, 91 A keserű ételek és gyógynövények hasznosak lehetnek a hörgőtágításban. 69, 70, 79 A dysbiosis kezelése segíthet az immunrendszer globális diszfunkciójának kezelésében. Az állatkísérletek eredményei lenyűgöző 94, azonban az emberi kísérletek metaanalízise vagy egyértelmű, vagy előnyösnek bizonyul, ha a probiotikumokat pre- és postnatalis úton is adják 2–5 évig. 95–97 Másik lehetőség lehet az őshonos erjesztett ételek és italok fogyasztása. Ilyenek lehetnek az erjesztett italok, például a kombucha, a kvas és az olyan ételek, mint a joghurt, a natto, a kashk (erjesztett savó), savanyú káposzta, cornichon stb. A korrelatív epidemiológiai vizsgálat során a legelőnyösebb élelmiszerek összefoglalását a 2.15. Táblázat foglalja össze. .

2.15. Táblázat Az asztma kezelésére szolgáló leghatékonyabb élelmiszerek összefoglalása a tápanyagok típusa alapján