Disszeminált Ureaplasma fertőzés, mint emberben végzetes hyperammonemia

Ankit Bharat

1 Északnyugati Egyetem Feinberg Orvostudományi Kar, Chicago, IL 60611, USA

Scott A. Cunningham

2 Mayo Clinic, Rochester, MN 55905, USA

G. R. Scott Budinger

2 Mayo Clinic, Rochester, MN 55905, USA

Daniel Kreisel

3 Washington Egyetem, St. Louis, MO 63110, USA

Charl J. DeWet

3 Washington Egyetem, St. Louis, MO 63110, USA

Andrew E. Gelman

3 Washington Egyetem, St. Louis, MO 63110, USA

Ken Waites

4 Alabamai Egyetem, Birmingham, Birmingham, AL 35233, USA

Donna Crabb

4 Alabamai Egyetem, Birmingham, Birmingham, AL 35233, USA

Li Xiao

4 Alabamai Egyetem, Birmingham, Birmingham, AL 35233, USA

Sangeeta Bhorade

1 Északnyugati Egyetem Feinberg Orvostudományi Kar, Chicago, IL 60611, USA

Namasivayam Ambalavanan

4 Alabamai Egyetem, Birmingham, Birmingham, AL 35233, USA

Daniel F. Dilling

5 Loyola University Chicago Stritch School of Medicine, Chicago, IL 60153, USA

6 Hines VA Kórház, Hines, IL, USA

7 RML Specialty Hospital, Hinsdale, IL 60521, USA

Erin M. Lowery

5 Loyola University Chicago Stritch School of Medicine, Chicago, IL 60153, USA

Todd Astor

8 Massachusettsi Általános Kórház, Harvard Medical School, Boston, MA 02114, USA

Ramsey Hachem

3 Washington Egyetem, St. Louis, MO 63110, USA

Alexander S. Krupnick

3 Washington Egyetem, St. Louis, MO 63110, USA

Malcolm M. DeCamp

1 Északnyugati Egyetem Feinberg Orvostudományi Kar, Chicago, IL 60611, USA

Michael G. Ison

1 Északnyugati Egyetem Feinberg Orvostudományi Kar, Chicago, IL 60611, USA

Robin Patel

2 Mayo Clinic, Rochester, MN 55905, USA

Társított adatok

S2. Táblázat A hyperammonemia kezelési protokollja.

S3. Táblázat Az index betegen végzett mikrobiológiai vizsgálatok eredményei.

Absztrakt

BEVEZETÉS

EREDMÉNYEK

Indexes eset

mint

(A) A hyperammonemia kezdeti előfordulása indexes betegeknél. (B) A hyperammonemia megismétlődése az index betegben és a terápiára adott válasz.

Molekuláris diagnosztika

Asztal 1

COPD, krónikus obstruktív tüdőbetegség; PF, tüdőfibrózis; CF, cisztás fibrózis; IPF, idiopátiás tüdőfibrózis.

SubjectSource tissueTestResultClinical profil
Index betegPlazma (5. nap)PCRNegatív44 év; férfi; szarkoidózis; bilaterális tüdőtranszplantáció; túlélés, 40 nap
Plazma (9. nap, az azitromicin előtt)PCRU. urealyticum
Plazma (15. nap, azitromicinnel)PCRNegatív
Plazma (33. nap, azitromicin, hyperammonemia kiújulás)PCRU. urealyticum
Hólyag (friss, postmortem)PCRU. urealyticum
Tüdő (friss, postmortem)PCRU. urealyticum
Tüdő (friss, postmortem)KultúraU. urealyticum *
Máj (friss, postmortem)PCRU. urealyticum
Lép (friss, postmortem)PCRU. urealyticum
Lejárt beteg 1 † Tüdő (formalin-fixált paraffinba ágyazva)PCRU. urealyticum59 év; férfi; COPD; bilaterális tüdőtranszplantáció; túlélés, 10 nap
Lejárt beteg 2 † BALPCRU. parvum, M. hominis64 év; férfi; IPF; bilaterális tüdőtranszplantáció; túlélés, 16 nap
Teljes vér (EDTA)PCRU. parvum, M. hominis
Lejárt beteg 3 † BALPCRU. urealyticum59 év; férfi; IPF; bilaterális tüdőtranszplantáció; túlélés, 21 nap
Tüdő (formalin-fixált paraffinba ágyazva)PCRU. urealyticum
Máj (formalin-fixált paraffinba ágyazva)PCRU. urealyticum
Lehetséges eset 1BAL (az Ureaplasma kezelés előtti 12. nap)PCR és tenyészetU. parvum52 év; női; IPF; bilaterális tüdőtranszplantáció; 6 hónaposan él
Vér (az Ureaplasma kezelés előtti 12. nap)PCRU. parvum
BAL (19. nap, kezelés után)PCR és tenyészetNegatív
Vér (19. nap, kezelés után)PCRNegatív
2. leendő esetBAL (42. nap az Ureaplasma kezelés előtt)PCR és tenyészetU. parvum55 év; női; IPF; bilaterális tüdőtranszplantáció; 4 hónaposan él
Vér (42. nap az Ureaplasma kezelés előtt)PCRU. parvum
Negatív kontrollok (n = 15) ‡ BAL (archivált példányok)PCRNegatívBetegek dokumentáltan
normál ammónia koncentráció.
Átlagos életkor, 54,5 ± 5,3 év.
COPD (50%), PF (35%) vagy CF (15%) volt.
Szérum (archivált példányok)PCRNegatív
Negatív kontrollok (n = 5) § BALPCR és tenyészetNegatív
Egész vérPCR és tenyészetNegatív

További hyperammonemiás betegek és kontrollcsoport

Ezután teszteltük a BAL folyadékot és szérumot, amelyet 20 tüdőtranszplantált betegtől gyűjtöttünk össze, akik a transzplantáció után 1-7 nappal dokumentálták a normál ammónia koncentrációt; mindegyik PCR-negatív volt az U. urealyticum, U. parvum és M. hominis esetében. A tenyészetek öt betegből nyerhetők, és szintén negatívak voltak ugyanezen három organizmus esetében (1. táblázat).

Leendő érvényesítés

Ezen eredmények alapján teszteltük a vérben és a BAL-folyadékban lévő Ureaplasma-organizmusokat egy 52 éves nőtől, akit kétoldalú tüdőtranszplantáción vettek át a Washington Egyetemen (St. Louis, MO) 9 napon át refrakter hyperammonemia által bonyolított intersticiális tüdőbetegség szempontjából. a későbbiekben. Mindkét minta pozitív volt U. parvumra PCR-rel, és a BAL folyadék tenyészet pozitív volt U. parvumra, de negatív U. urealyticumra vagy M. hominisre. Két nappal a levofloxacin és azitromicin terápia megkezdése után az ammónia koncentrációja normalizálódott, mentális állapota normalizálódott (2. ábra). 7 napos antimikrobiális kezelés után mind a BAL folyadék, mind a vér negatív volt az U. parvum esetében, és a 6 hónapos követés során nem fordult elő hyperammonemia.

A tüdőtranszplantáció utáni Ureaplasma és a hyperammonemia összefüggésének leendő validálása.

VITA

A HS a szisztémás immunszuppresszió gyakran végzetes szövődménye, beleértve a tüdő és más szilárd szervátültetéssel járó szövődményeket is; alacsony gyakorisága azonban akadályozta etiológiájának szisztematikus tanulmányozását, és kizárja a potenciális terápiák randomizált vizsgálatát (1, 6, 9–12). Itt bemutatjuk azokat a bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy az Ureaplasma fajok szisztémás fertőzése ok-okozati szerepet játszik a hiperammonémia kialakulásában. Az U. urealyticum vagy az U. parvum szisztémás fertőzésének bizonyítékát találtuk a HS-ben szenvedő betegeknél a tüdőátültetés után, és a 20 kontroll tüdőátültetett beteg közül egyikben sem volt rendellenesség. Három érintett betegnél az Ureaplasma fajok elleni antimikrobiális szerekkel végzett kezelés mind a biokémiai, mind a neurológiai rendellenességek megszűnésével járt. A visszatérő hyperammonemia ezen betegek egyikénél disszeminált fertőzéssel társult egy Ureaplasma törzssel, amely valószínűleg antibiotikum-rezisztenciát nyert.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Kultúra

Az U. urealyticum, U. parvum és M. hominis tenyészetet a Mayo Klinikán és a Quest Diagnostic Nichols Institute-ban végeztük. A mintákat A8 agar lemezeken (Hardy Diagnostics) tenyésztettük anaerob atmoszférában, 35 ° C-on, 6 hétig. A tenyészlemezeket invertált fénymikroszkóppal vizsgáltuk legalább hetente. A gyanús telepeket valós idejű PCR-rel igazoltuk (21). A visszanyert izolátumokat átkultúráztuk és 48 órán át inkubáltuk. A szubkultúrás anyagokat M5 szállító táptalajba helyeztük (Remel) és -20 ° C-on fagyasztottuk, hogy az Birmingham-i Alabamai Egyetemre (UAB) szállítsuk érzékenységi tesztek céljából.

Antibiotikumok érzékenységének vizsgálata

A minimális gátló koncentráció értékeket húsleves mikrohígítással határoztuk meg 10B táptalajban (22), a Clinical and Laboratory Standards Institute irányelveinek megfelelően (http://clsi.org/blog/2011/11/11/clsi-publishes-a-guideline- antimikrobiális-érzékenység-tesztelési módszerek-emberi-mikoplazmák-m43 /) (22).

PCR és molekuláris rezisztencia profilálása

Az U. parvum, U. urealyticum és M. hominis PCR-jét a Mayo Klinikán végeztük az előzőekben leírtak szerint (21). A genomi U. urealyticum DNS-t a QIAamp DNS Blood Mini Kit (Qiagen) segítségével tisztítottuk. A riboszomális fehérje L4 és L22 gének konzervált régióit és két egész 23S rRNS operont amplifikáltak publikált primerek segítségével (23, 24). A PCR-t Platinum PCR SuperMix-szel (Invitrogen) végeztük egy Veriti 96-üregű termikus ciklerrel (Applied Biosystems). A PCR termékeket USB ExoSAP-IT (Affymetrix) segítségével tisztítottuk és szekvenáltuk Sanger technológiával az UAB-ban. A szekvenciákat összehasonlítottuk az U. parvum (1. szerovar, ATCC 27813; 3. szerovar, ATCC 27815; 6. szerovar, ATCC 27818; 14. szerovar, ATCC 33697) 14 makrolid-érzékeny American Type Culture Collection (ATCC) típusú törzsének megfelelő génszekvenciájával. ) és U. urealyticum (2. szerovar, ATCC 27814; 4. szerovar, ATCC 27816; 5. szerovar, ATCC 27817; 5. szerovar. ATCC 27817; 7. szerovar. ATCC 27819; 8. szerovar. ATCC 27618; 9. szerovar. ATCC 33175; 10. szerovar. ATCC 33175., ATCC 33695; 12. szerovar, ATCC 33696; és 13. szerovar, ATCC 33698) CLC DNS Workbench 7.5 (Qiagen) alkalmazásával.

Kiegészítő anyag

Kiegészítő marterial

S1. Táblázat Májfunkciós tesztek, valamint a szérum- és vizeletvizsgálatok eredményei az anyagcsere veleszületett hibáira vonatkozóan.

S2. Táblázat A hyperammonemia kezelési protokollja.

S3. Táblázat Az index betegen végzett mikrobiológiai vizsgálatok eredményei.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondunk a Mayo Klinika Klinikai Mikrobiológiai Laboratóriumának, az UAB Diagnosztikai Mikoplazma Laboratóriumának és a Quest Diagnostics kiemelkedő munkatársainak az Ureaplasma fajok kimutatására használt vizsgálatok elvégzéséért, valamint M. E. Wylamnek és munkatársainak, akik lejárt beteget gondoztak 2.