Divertikuláris betegség

Sok embernek vannak vastagbélén kis tasakok, amelyek kifelé dudorodnak a gyenge pontokon keresztül, mint egy belső cső, amely a gumiabroncs gyenge pontjain szúrja át. Minden tasakot divertikulumnak nevezünk. A tasakokat (többes számban) diverticula-nak nevezzük. A divertikulák állapotát divertikulózisnak nevezzük. A 40 évnél idősebb amerikaiak körülbelül 10 százaléka divertikulózisban szenved. A betegség az emberek öregedésével egyre gyakoribbá válik. A 60 évnél idősebb emberek körülbelül fele divertikulózisban (más néven divertikulitiszben) szenved.

Amikor a tasakok megfertőződnek vagy meggyulladnak, az állapotot divertikulitisznek nevezik. Ez a divertikulózisban szenvedő emberek 10-25 százalékában fordul elő. A divertikulózist és a divertikulitist divertikuláris betegségnek is nevezik.

Mi okozza a divertikuláris betegséget?

Bár nem bizonyított, a domináns elmélet szerint az alacsony rosttartalmú étrend a divertikuláris betegség fő oka. A betegséget először az 1900-as évek elején figyelték fel az Egyesült Államokban. Körülbelül ugyanabban az időben feldolgozott ételeket vezettek be az amerikai étrendbe. Sok feldolgozott élelmiszer finomított, alacsony rosttartalmú lisztet tartalmaz. A teljes kiőrlésű liszttől eltérően a finomított lisztnek nincs búzakorpa.

A divertikuláris betegség gyakori a fejlett vagy iparosodott országokban - különösen az Egyesült Államokban, Angliában és Ausztráliában -, ahol az alacsony rosttartalmú étrend általános. A betegség ritka az ázsiai és afrikai országokban, ahol az emberek magas rosttartalmú növényi étrendet fogyasztanak.

A rost a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék azon része, amelyet a szervezet nem tud megemészteni. Néhány rost könnyen oldódik vízben (oldható rost). Lágy, zselésszerű textúrát kap a belekben. Egyes rostok szinte változatlan formában jutnak át a beleken (oldhatatlan rostok). Mindkét fajta szál elősegíti a széklet puhaságát és könnyű áthaladását. A rost megakadályozza a székrekedést is.

A székrekedés miatt az izmok megerőltetik a túl kemény széklet mozgatását. Ez a vastagbélben megnövekedett nyomás fő oka. Ez a túlzott nyomás azt eredményezheti, hogy a vastagbél gyenge pontjai kidomborodnak és divertikulákká válnak.

A diverticulitis akkor fordul elő, amikor a diverticula megfertőződik vagy meggyullad. Az orvosok nem biztosak abban, hogy mi okozza a fertőzést. Akkor kezdődhet, amikor a széklet vagy a baktériumok elkapják a diverticulát. A diverticulitis rohama hirtelen és figyelmeztetés nélkül kialakulhat.

Mik a tünetek?

A divertikulózisban szenvedő emberek többségének nincsenek kellemetlenségei vagy tünetei. A tünetek azonban lehetnek enyhe görcsök, puffadás és székrekedés. Más betegségek, például az irritábilis bél szindróma (IBS) és a gyomorfekély hasonló problémákat okoznak, ezért ezek a tünetek nem mindig jelentik azt, hogy egy személy diverticulosisban szenved. Keresse fel orvosát, ha ilyen aggasztó tünetei vannak.

A diverticulitis leggyakoribb tünete a hasi fájdalom. A leggyakoribb jel az érzékenység az alsó has bal oldala körül. Ha a fertőzés az oka, láz, hányinger, hányás, hidegrázás, görcsök és székrekedés is előfordulhat. A tünetek súlyossága a fertőzés mértékétől és a szövődményektől függ.

Mik a komplikációk?

A diverticulitis vérzéshez, fertőzésekhez, perforációkhoz vagy könnyekhez, vagy elzáródásokhoz vezethet. Ezek a szövődmények mindig kezelést igényelnek, hogy megakadályozzák előrehaladásukat és súlyos betegségeket.

A diverticula vérzése ritka szövődmény. Amikor a diverticula vérzik, vér jelenhet meg a WC-ben vagy a székletében. A vérzés súlyos lehet, de önmagában leállhat, és nem igényel kezelést. Az orvosok úgy vélik, hogy a vérző divertikulákat a divertikulumban lévő kis erek okozzák, amelyek gyengülnek és végül felszakadnak. Ha a végbélből vérzik, keresse fel orvosát. Ha a vérzés nem szűnik meg, műtétre lehet szükség.

Tályog, perforáció és hashártyagyulladás

A divertikulitist okozó fertőzés néhány napos antibiotikum-kezelés után gyakran megszűnik. Ha az állapot rosszabbodik, tályog alakulhat ki a vastagbélben.

A tályog fertőzött terület, gennygel, amely duzzanatot okozhat és elpusztíthatja a szöveteket. Néha a fertőzött divertikulákban kis lyukak alakulhatnak ki, ezeket perforációknak nevezzük. Ezek a perforációk lehetővé teszik a genny szivárgását a vastagbélből a hasi területre. Ha a tályog kicsi és a vastagbélben marad, akkor az antibiotikumokkal történő kezelés után kitisztulhat. Ha a tályog nem tisztul meg antibiotikumokkal, akkor az orvosnak esetleg ki kell ürítenie.

A tályog kiürítéséhez az orvos tűt és egy kis csövet használ, amelyet katéternek neveznek. Az orvos behelyezi a tűt a bőrbe, és a folyadékot a katéteren keresztül üríti. Ezt az eljárást perkután katéterelvezetésnek nevezzük. Néha műtétre van szükség a tályog megtisztításához, és ha szükséges, a vastagbél egy részének eltávolításához.

A nagy tályog súlyos problémává válhat, ha a fertőzés kiszivárog és megfertõzi a vastagbélen kívüli területeket. A hasüregbe terjedő fertőzést peritonitisnek nevezzük. A hashártyagyulladás azonnali műtétet igényel a hasüreg megtisztítására és a vastagbél sérült részének eltávolítására. Műtét nélkül a peritonitis végzetes lehet.

A fistula a szövet rendellenes kapcsolata két szerv vagy egy szerv és a bőr között. Amikor a sérült szövetek érintkezésbe kerülnek egymással a fertőzés során, néha összetapadnak. Ha így gyógyulnak meg, akkor egy sipoly képződik. Amikor a diverticulitisszel kapcsolatos fertőzés a vastagbélen kívül terjed, a vastagbél szövete a közeli szövetekhez tapadhat. Az érintett szervek általában a hólyag, a vékonybél és a bőr.

A fistula leggyakoribb típusa a hólyag és a vastagbél között fordul elő. A férfiakat jobban érinti, mint a nőket. Ez a fajta sipoly súlyos, tartós húgyúti fertőzést eredményezhet. A probléma műtéttel kijavítható a sipoly és a vastagbél érintett részének eltávolítására.

A fertőzés okozta hegesedés a vastagbél részleges vagy teljes elzáródását okozhatja. Amikor ez megtörténik, a vastagbél nem képes normálisan mozgatni a béltartalmat. Amikor az elzáródás teljesen elzárja a beleket, sürgősségi műtétre van szükség. A részleges elzáródás nem vészhelyzet, ezért a kijavítását célzó műtét megtervezhető.

Hogyan diagnosztizálja az orvos a divertikuláris betegséget?

A divertikuláris betegség diagnosztizálásához az orvos megkérdezi a kórtörténetet, fizikai vizsgálatot végez, és elvégezhet egy vagy több diagnosztikai vizsgálatot. Mivel a legtöbb embernek nincsenek tünetei, a divertikulózist gyakran más betegségekre elrendelt tesztek révén állapítják meg.

Anamnézis felvételekor az orvos megkérdezheti a bélszokásokat, a tüneteket, a fájdalmat, az étrendet és a gyógyszereket. A fizikai vizsga általában digitális rektális vizsgálattal jár. Ennek a tesztnek az elvégzéséhez az orvos egy kesztyűs, kenettel ellátott ujjat szúr a végbélbe, hogy érzékelje az érzékenységet, az elzáródást vagy a vért. Az orvos ellenőrizheti a székletben a vérzés jeleit, és a vért ellenőrizheti a fertőzés jeleire. Az orvos röntgen- vagy egyéb vizsgálatokat is rendelhet.

Mi a divertikuláris betegség kezelése?

A magas rosttartalmú étrend és esetenként az enyhe fájdalomcsillapító gyógyszerek a legtöbb esetben segítenek enyhíteni a tüneteket. Néha a diverticulitis rohama elég súlyos ahhoz, hogy kórházi tartózkodást és esetleg műtétet igényeljen.

A rost mennyiségének növelése az étrendben csökkentheti a diverticulosis tüneteit és megakadályozhatja az olyan szövődményeket, mint a diverticulitis. A rost puhán tartja a székletet és csökkenti a vastagbél belsejében lévő nyomást, így a béltartalom könnyen át tud mozogni. Az American Dietetic Association naponta 20-35 gramm rostot ajánl. Az alábbi táblázat bemutatja egyes élelmiszerek rostmennyiségét, amelyet könnyen hozzáadhat az étrendjéhez.

Rost mennyisége egyes ételekben

Gyümölcsök

alma, nyers, bőrrel 1 közeg = 4 gramm

barack, nyers 1 táptalaj = 2 gramm

körte, nyers 1 táptalaj = 4 gramm

mandarin, nyers 1 táptalaj = 2 gramm

Zöldségek

Spárga, friss, főtt

Spárga, friss, főtt 4 lándzsa = 1 gramm

Brokkoli, friss, főtt 1/2 csésze = 2,5 gramm

Kelbimbó, friss, főzve 1/2 csésze = 2 gramm

Káposzta, friss, főtt 1/2 csésze = 1,5 gramm

Sárgarépa, friss, főzve 1/2 csésze = 2,5 gramm

Karfiol, friss, főtt 1/2 csésze = 1,5 gramm

Romaine saláta 1 csésze = 1 gramm

Spenót, friss, főtt 1/2 csésze = 2 gramm

Nyári tök, főzve 1 csésze = 3 gramm

Paradicsom, nyers 1 = 1 gramm

Téli tök, főzve 1 csésze = 6 gramm

Keményítőtartalmú zöldségek

Sült bab, konzerv, sima 1,2 csésze = 6,5 gramm

Vesebab, friss, főtt 1,2 csésze = 8 gramm

Lima bab, friss, főtt 1,2 csésze = 6,5 gramm

Burgonya, friss, főtt 1 csésze = 3 gramm

Gabonafélék

Kenyér, teljes kiőrlésű 1 szelet = 2 gramm

Barna rizs, főzve 1 csésze = 2,5 gramm

Gabona, korpapehely 3/4 csésze = 5 gramm

Zabpehely, sima, főtt 3/4 csésze = 3 gramm

Fehér rizs, főzve 1 csésze = 1 gramm

Forrás: Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA). USDA Nutrient Database for Standard Reference Release 15. Elérhető a www.nal.usda.gov/fnic/cgi-bin/nut_search.pl oldalon. Hozzáférés: 2003. március 20.

Az orvos azt is javasolhatja, hogy naponta egyszer vegyen be egy szálas terméket, például Citrucelt vagy Metamucilt. Ezeket a termékeket vízzel keverjük össze, és evőkanálonként kb. 2–3,5 gramm rostot adunk hozzá, 8 liter vízzel elkeverve.

Egészen a közelmúltig sok orvos javasolta, hogy kerüljék a kis magú ételeket, például a paradicsomot vagy a szamócát, mert úgy vélték, hogy a részecskék a divertikulában lerakódhatnak és gyulladást okozhatnak. Azonban ma már általánosan elfogadott, hogy csak azok az ételek okoznak problémát, amelyek irritálhatják vagy elakadhatnak a diverticulákban. Kerülni kell az olyan ételeket, mint a dió, a pattogatott kukorica héja, a napraforgó, a sütőtök, a kömény és a szezámmag. A paradicsom, a cukkini, az uborka, az eper és a málna magjait, valamint a mákot általában ártalmatlannak tekintik.

Ha görcsök, puffadás és székrekedés jelent problémát, az orvos rövid fájdalomcsillapító kezelést írhat elő. Számos gyógyszer azonban befolyásolja a vastagbél kiürülését, ami nemkívánatos mellékhatás a divertikulózisban szenvedők számára.

Diverticulitis

A diverticulitis kezelése a fertőzés és a gyulladás felszámolására, a vastagbél pihentetésére és a szövődmények megelőzésére vagy minimalizálására összpontosít. A diverticulitis szövődmények nélküli rohama néhány napon belül reagálhat az antibiotikumokra, ha korán kezelik.
A vastagbél pihenésének elősegítése érdekében az orvos javasolhat ágynyugalmat és folyékony étrendet, valamint fájdalomcsillapítót.

Súlyos fájdalommal vagy súlyos fertőzéssel járó akut roham kórházi tartózkodást igényelhet. A divertikulitisz legtöbb akut esetét antibiotikumokkal és folyékony étrenddel kezelik. Az antibiotikumokat vénába történő injekció formájában adják be. Bizonyos esetekben azonban műtétre lehet szükség.

Mikor szükséges a műtét?

Ha a roham súlyos vagy gyakori, az orvos tanácsot adhat a műtétnek. A sebész eltávolítja a vastagbél érintett részét, és csatlakozik a többi szakaszhoz. Az ilyen típusú műtét, az úgynevezett vastagbél reszekció célja, hogy megakadályozza a rohamok visszatérését, és megakadályozza a szövődményeket. Az orvos műtétet is javasolhat egy sipoly vagy a bélelzáródás szövődményei esetén.

Ha az antibiotikumok nem korrigálják a támadást, sürgősségi műtétre lehet szükség. A sürgősségi műtét egyéb okai közé tartozik a nagy tályog, perforáció, peritonitis vagy folyamatos vérzés.

A sürgősségi műtét általában két műveletet foglal magában. Az első műtét megtisztítja a fertőzött hasüreget és eltávolítja a vastagbél egy részét. A fertőzés és néha elzáródás miatt nem biztonságos újból csatlakozni a vastagbélhez az első műtét során. Ehelyett a sebész ideiglenes lyukat vagy sztómát hoz létre a hasban. A vastagbél vége csatlakozik a lyukhoz, egy kolosztómiának nevezett eljárás lehetővé teszi a normális étkezést és a bélmozgást. A széklet a hasüreg nyílásához rögzített zsákba kerül. A második műtét során a sebész újra csatlakozik a vastagbél végéhez.

Emlékezetes pontok

Diverticulosis akkor fordul elő, amikor a kis tasakok, az úgynevezett diverticula, kifelé dudorodnak a vastagbél (vastagbél) gyenge pontjain keresztül.
A tasakok akkor keletkeznek, amikor a vastagbél belsejében nyomás növekszik, általában székrekedés miatt.
A divertikulózisban szenvedő emberek többségének soha nincsenek kellemetlenségei vagy tünetei.
A diverticulosis legvalószínűbb oka az alacsony rosttartalmú étrend, mivel növeli a székrekedést és a vastagbél nyomását.
A divertikulózisban szenvedő emberek többségének csak a magas rosttartalmú étrend fogyasztása szükséges.
Növelheti a rostbevitelt, ha ezeket az ételeket fogyasztja: teljes kiőrlésű kenyér és gabonafélék; gyümölcs, mint az alma és az őszibarack; zöldségek, például brokkoli, káposzta, spenót, sárgarépa, spárga és tök; és keményítőtartalmú zöldségek, például vesebab és lima bab.
Diverticulitis akkor fordul elő, amikor a tasakok megfertőződnek vagy meggyulladnak, és fájdalmat és érzékenységet okoznak az alsó has körül.

További információért

További információ erről a témáról: