ECC PLATFORM

Egy soha véget nem érő történet: a Bajkál-tó és a papírgyár

A Szibéria déli részén található Bajkál-tó nemcsak a világ legrégebbi és legmélyebb tava, hanem a legnagyobb édesvíztározója is, amely egyedülálló biológiai sokféleségnek ad otthont és az UNESCO Világörökség része. 1966-ban a tó déli partján megépült a Bajkálszk cellulóz- és papírgyár (BPPM), amely azóta hulladéktermékeket juttatott a levegőbe és a tó ökoszisztémájába. Noha az üzem gazdasági veszteségessége miatt 2008 óta bezárt, Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök ez év elején úgy döntött, hogy újraindítja. A vállalkozás erőteljes nyilvános ellenzékkel szembesül, és súlyos tüntetések és tüntetések forrása volt. Az ECC szerkesztői a legújabb fejleményekről beszéltek Marina Rikhvanovával, a Bajkáli Környezethullám irkutszki székhelyű helyi civil szervezet társigazgatójával.

ECC: Rikhvanova asszony, a cellulózgyár eredetileg 2008-ban zárt be. Újranyitása 2010 januárjában erős közvélemény-ellenállást és tüntetéseket váltott ki. Röviden elmagyarázná, melyek a gyárral kapcsolatos fő problémák?

Marina Rikhvanova (MR): Az első probléma a régi technológiája, amely nagy mennyiségű víz használatát igényli a cellulóz öblítéséhez. Az elavult berendezések eredményeként a szennyezett szennyvíz az üzlet padlójára szivárog, és a malom alatt a talajvízbe szivárog. Bár ennek egy részét kiszivattyúzzák a szennyvízkezelő létesítménybe, a kezeletlen maradék Bajkálba kerül. A cellulózgyártás hulladékai mérgező vegyületeket tartalmaznak, amelyek halálosak a Bajkál endemikus fajai számára, például a Bajkál-fókát. A klórfehérítés és a hulladék-lignin elégetése szerves klór-melléktermékeket eredményez, amelyek közül néhány - mint a dioxinok - idegen a természettől és felhalmozódik az élelmiszerláncban, gyengítve az emlősök immunrendszerét. Ezekre a méreganyagokra nem terjed ki a hivatalos ellenőrzés. De a tó közelében élő és magas halfogyasztású nők anyatejében találták őket.

Nagyon mérgező kloroform, metanol, fenol és formaldehid található a malom szennyvizeiben. Ennek eredményeként Bajkál fő tisztítószerének, az apró garnélaráknak, az Epishurának mintegy 80 százaléka elpusztul a kifolyócső környékén. A malom kibocsátásai a környező erdők kiszáradását okozzák. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ha ez további 10 évig folytatódik, e folyamatok eredményeként Bajkál endemikus fajai teljesen eltűnhetnek. Jelenleg számuk már csökken. A Bajkál ökoszisztémájára gyakorolt következményeket tudományos dokumentumok és kutatások jól dokumentálják. A helyi lakosság egészségével kapcsolatos kérdések nem túl ismertek, mivel az adatokat titokban tartják. Információt kértünk, de nem kaptunk semmit.

A malomüzemek ideje alatt 6 millió tonna ipari hulladék - ligniniszap - halmozódott fel a tó partján. Ez az iszap dioxinokat tartalmazhat. A nagy iszapos tavak egy részét települési hulladék, másokat a kapcsolt hő- és erőmű hamuja borította. Ez azt jelenti, hogy radioaktív szennyezés is előfordulhat. Vannak különálló, nagyon magas lúgosságú hamu hulladéklerakók is. És mindez a tó közelében van (időnként mintegy 20 méterre). Bajkál a természetben tiszta víz szimbóluma, de ez a szimbólum szenved egy régi technológiával rendelkező malom miatt.

A szennyezés kérdése számos döntést indokolt az üzem átalakításával és a cellulózgyártás bezárásával kapcsolatban. De soha nem hajtották végre őket. A peresztrojka után a malmot privatizálták. Ma az orosz oligarchához, Oleg Deripaskához tartozó Kontinental Management (KM) vállalat a cellulózgyár 51 százalékát birtokolja, a többit az orosz kormány birtokolja. Deripaska azonban részvényeinek 25 százalékát felcserélte szoros üzleti partnerével.

ECC: Melyek azok a körülmények, amelyek miatt 2008-ban bezárták és nemrégiben újranyitották? Milyen társadalmi és ökológiai következményei vannak ennek a döntésnek?

MR: 2001 óta a cellulózgyártást Bajkálon zárt szennyvízciklus nélkül tiltja a "Bajkáli természeti terület központi ökológiai zónájában tiltott tevékenységek listája" elnevezésű szövetségi törvény. A BPPM azonban soha nem működött a szennyezőanyag-kibocsátás és a kibocsátás tekintetében hivatalosan meghatározott szennyezési határértékeken belül. Ehelyett speciális szabványokat állapítottak meg számára, amelyek magasabb kibocsátást tettek lehetővé, mint más iparágak számára. Állítólag le kellett állítania a klórfehérítést és zárt hurkú vízrendszerré kellett átalakulnia, és Bajkálszkban más vállalkozásokat kellett volna létrehozni. Három évet kapott a hurok lezárására, de még most sem működik. 2008-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a malom úgynevezett zárt rendszerű rendszere valójában nem működött. A malom a gazdasági válság következtében, és nem a környezetvédők miatt zárult be, ahogy a KM szereti mondani. A KM maga döntött a bezárásról. Már a válság előtt sem vásárolták meg a termelését, és raktárba rakták. A malom 2008 októberi bezárása után a gyár elbocsátotta 2000 dolgozójának többségét, ami feszültséget okozott Bajkálszk városában, amikor a munkavállalók kifizetetlen bérüket és munkanélküli ellátásukat követelték.

Majd január 13-án Putyin orosz miniszterelnök aláírta a Bajkálon tiltott tevékenységek listáját módosító rendeletet, amely lehetővé teszi a cellulóz termelését a tó partján anélkül, hogy zárt szennyvízrendszerre lenne szükség. A BPPM folytatta a gyártást. Folytattuk malomellenes kampányunkat, és néhány héttel később az irkutszki rendőrség rajtaütötte irodáinkat egy "állampolgári borravaló" alapján, miszerint kalózszoftver van a számítógépeinken. Amikor azonban meg akartam mutatni nekik az engedélyeinket, azt mondták, nincs rájuk szükség. Ez két és fél hónappal ezelőtt történt, és még mindig nem kaptuk vissza a számítógépünket.

A fentieken kívül az emberek tiltakoznak a Bajkálszk Malom ellen, mert tulajdonosai kiváltságos helyzetben vannak, összehasonlítva más helyi vállalkozásokkal, és a kormány védi. Az emberek felháborodnak a méltányosság eme hiánya miatt. Sok helyi ember szentnek tartja az óriási tavat, a "Szibéria gyöngyét", valamint nemzeti büszkeséget és kincset. Látva, hogy ez ismét veszélybe került, több mint 1500 ember tiltakozott Irkutszk utcáin egy hónappal azután, hogy Putyin aláírta rendeletét. Putyin "Russia United" pártjának flopja a március 14-i irkutszki regionális választásokon is tükrözi az emberek elégedetlenségét Putyin döntésével kapcsolatban.

Hogy miért éppen most nyitották meg a BPPM-et, rejtély. Az Irkutszki terület kormányának hivatalos levelében kimondják, hogy a malom újraindításának célja a malom területén található veszélyes vegyi anyagok "feldolgozása". Feltételezhetjük, hogy a tulajdonosoknak nyereséges a malom újbóli megnyitása, mivel kaphatnak állami forrásokat és új hiteleket. De regionális és helyi szinten korántsem nyereséges. Ez veszélyt jelent az idegenforgalom fejlődésére és a környezetbarát termékek, például a palackozott víz előállítására. Ez veszélyt jelent a jövőre nézve.

Egyszóval a BPPM működésének következményei: Bajkál endemikus fajai kihalása, a vízminőség változása, az emberek életminőségének romlása (szennyezett halak és víz), a helyi lakosok egészségügyi problémái, a természeti erőforrások kimerülése, a jövedelem csökkenése a helyi költségvetés, a gazdasági válság és a társadalmi nyugtalanság miatt - sokkal nagyobb, mint ami Bajkálszkban történt a malom leállítása után.

ECC: Véleménye szerint mi szükséges a probléma megoldásához és a helyzet javításához?

MR: A probléma kiküszöbölésére program szükséges a malom bezárására, a szennyezett területek helyreállítására és a helyi lakosok rehabilitációjára. Vannak helyi emberek, akiknek ötleteik vannak arról, hogy mit lehet ott tenni a munkahelyteremtés érdekében - több mint 100 üzleti projekt. További forrásokra van szükség regionális szinten, és meg kell teremteni az idegenforgalom és a környezetbarát tevékenységek számára a befektetők számára vonzó feltételeket. Nemzetközi felmérést kell végezni a malom és az iszapmedencék állapotáról, hogy megfelelő programot lehessen kialakítani a jövőre nézve. Különböző szakértőknek és civil szervezeteknek kell részt venniük egy ilyen értékelésben.

A munkanélküliség problémája a helyi és regionális források felhasználásával, valamint a kis- és középvállalkozások fejlődésének feltételeinek megteremtésével kezelhető. A Foglalkoztatási Ügynökség támogatást adhat. Ha megfelelő beruházási feltételeket alakítanak ki, és vannak olyan helyek, ahol új projekteket lehet fejleszteni (elsősorban az a hely, ahol a malom jelenleg áll), akkor munkahelyek jönnek létre, még annál is többet, amit a malom kínál.

A turizmus és a rekreáció fejlesztésére szolgáló külön zóna létrehozása a helyi gazdaság élénkítésével segíthet a problémák leküzdésében. Biztosítani kell azonban, hogy a helyi kezdeményezések prioritást élvezzenek, hogy ezt a vonzó területet ne a moszkvai nagyvállalatok uralják. Bajkálszk rehabilitációja olcsóbb lenne, mint Szocsiban olyan jégpalotákat építeni, amelyek a téli olimpia után nem fognak működni, mert az emberek nem korcsolyáznak a trópusokon.

ECC: Rikhvanova asszony, nagyon köszönöm ezt az interjút.

Marina Rikhvanova 2008-ban a Bajkáli Környezeti Hullámmal végzett munkájáért Goldman Környezetvédelmi Díjat kapott. Legnagyobb sikere egy országos kampány volt a Bajkál-tó medencéjén át vezetett kőolajvezeték megépítésének tervei ellen. Ezen erőfeszítések miatt 2006 áprilisában Vlagyimir Putyin akkori elnök elrendelte a vezeték vezetését a tó vízválasztójától távolabbra.