Határok a közegészségügyben

Közegészségügyi oktatás és promóció

Szerkesztette
Vesna Bjegovic-Mikanovic

Belgrádi Egyetem, Szerbia

Felülvizsgálta
Margo Bergman

University of Washington Tacoma, Egyesült Államok

Tetine Sentell

Hawaii Egyetem, Egyesült Államok

Lijana Zaletel-Kragelj

Ljubljanai Egyetem, Szlovénia, Egészségügyi Kar Közegészségügyi Tanszék

A szerkesztő és a lektorok kapcsolatai a legfrissebbek a Loop kutatási profiljukban, és nem feltétlenül tükrözik a felülvizsgálat idején fennálló helyzetüket.

határai

  • Cikk letöltése
    • PDF letöltése
    • ReadCube
    • EPUB
    • XML (NLM)
    • Kiegészítő
      Anyag
  • Exportálás
    • EndNote
    • Referencia menedzser
    • Egyszerű TEXT fájl
    • BibTex
OSZD MEG

Eredeti kutatás CIKK

  • 1 Sportorvosi Tanszék, Tiranai Sportegyetem, Albánia
  • 2 Orvostudományi Kar, Orvostudományi Egyetem, Tirana, Albánia
  • 3 Nemzetközi Egészségügyi Tanszék, School CAPHRI (Gondozási és Közegészségügyi Kutatóintézet), Maastrichti Egyetem, Maastricht, Hollandia

Cél: Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a vércukorszint és az egészségügyi műveltség (HL) közötti független összefüggést számos szocio-demográfiai jellemző és testtömeg-index (BMI) alapján, egy dél-kelet európai átmeneti országban, Albániában, egy felnőtt populációban.

Mód: Tiranában 2012–2014-ben keresztmetszeti vizsgálatot végeztek, amelybe populációalapú mintát vettek fel, amelybe 1514 ≥ 18 éves korú személy (57% nő; átlagos életkor: 45,5 ± 16,4 év; válaszarány: 88,6%) vett részt. A HL-t a HLS-EU-Q eszköz alkalmazásával értékelték. A vércukorszintet éhgyomorra mértük gyors ujjbetétes módszerrel. Összegyűjtöttük a szocio-demográfiai jellemzőkre vonatkozó információkat, és a BMI-t kiszámították az összes résztvevő magasságának és súlyának mérése alapján. Az általános lineáris modellt (GLM) és a bináris logisztikus regressziót használtuk a vércukorszint és a HL független asszociációjának felmérésére az összes szocio-demográfiai tényező és BMI szempontjából.

Eredmények: A résztvevők egyharmada pre-diabétessel (100–125,9 mg/dl), további 11% -uk cukorbetegségben szenvedett (≥126 mg/dl) a mért vércukorszint alapján. Teljesen beállított GLM-ben az átlagos vércukorszint szignifikánsan alacsonyabb volt a kiváló HL-vel rendelkező egyéneknél, szemben a nem megfelelő HL-vel rendelkező társaikkal (99,3 vs. 106,0, ill. Továbbá, a cukorbetegség jelenlétének esélye a vizsgálatban résztvevők azon csoportjában, akiknek a HL „nem volt megfelelő”, 2,6-szor magasabb volt (95% CI = 1,3–5,4), mint azoké, akiknek a HL „kiváló” volt.

Következtetés: Egy nyugat-balkáni országban végzett népességalapú vizsgálat során bizonyítékot nyertünk a mért vércukorszint és a HL közötti szoros és szigorú inverz kapcsolatra, függetlenül a sok szociodemográfiai jellemzőtől és a mért BMI.

Bevezetés

Az egészségi állapotot nagymértékben befolyásolja az egészségügyi magatartás olyan bonyolult folyamatok révén, amelyek többcsatornás többrétegű interakciókat tartalmaznak az egyes szocio-demográfiai tényezők és számos külső tényező között, amelyeket a kognitív képességek, valamint a belső motiváció és bizonyos viselkedésmódokhoz való viszonyulás befolyásol és modellez (1, 2). Az egészségügyi műveltséget (HL), az egészségügyi információkhoz való hozzáférés, azok megértése, értékelése és alkalmazásának képességét a megfelelő egészségügyi döntések meghozatala érdekében (3) gyakran közvetítőnek tekintik a sajátos egészségügyi magatartáshoz, végül az egészségi állapothoz vezető folyamatokban (2)., 4).

A vércukorszint normál tartományban tartása fontos az egészség szempontjából. Mivel a vércukorszint a mindennapi élet során nagymértékben ingadozik (5), az egészségügyi magatartás ésszerűen relevánssá válik a lakosság cukorbetegségének megelőzése szempontjából (6), és különösen fontos a cukorbetegség kezelésében az étrend, a fizikai aktivitás, a monitorozás szempontjából vércukorszint, gyógyszeres kezelés, a hipoglikémia és a hiperglikémia jeleinek és tüneteinek azonnali észlelése és általában a glükóz-egyensúlyhiány kockázatainak csökkentése (7, 8). Ezek közül a glükózszint folyamatos szakmai és/vagy rendszeres önellenőrzése kritikus fontosságú a sikeres cukorbetegség kezelésében (9, 10), és ez egyre fontosabbá válik a cukorbetegség monitorozása és megelőzése szempontjából az egészséges és tünetmentes prediabetikus populáció körében is, legújabb fejlemények, amelyek előrejelzik a glükózmonitorok használatának kiterjesztését az összes népességcsoportra (11).

A kommunista rendszer 1990-es összeomlása után Albániában mély politikai és társadalmi-gazdasági reformok zajlanak, amelyek az epidemiológiai profil és az egészségügyi jellemzők változásával is társulnak (12). Az Országos Statisztikai Intézet (INSTAT) szerint Albániában várható élettartam 2018-ban 77,4 év volt a férfiaknál és 80,5 év a nőknél (13). Albániában a nem fertőző betegségek (NCD) terhe körülbelül 45% -kal nőtt az 1990–2017 közötti időszakban (14). Az NCD-k (100 000 lakosra jutó DALY-k) korosztályos terhelése azonban 2017-ben Albániában alacsonyabb volt, mint a volt Jugoszláv Köztársaságok többségében, Szlovénia kivételével (14).

A tudományos kutatások jelentős inverz összefüggésekről számoltak be a HL és az átlagos hemoglobin A1c (HbA1c) és az átlagos plazma glükózszint között mind a cukorbetegeknél (15, 16), mind az általános populációnál (17), de Albániáról és más átmeneti országokról kevés bizonyíték áll rendelkezésre.

Néhány más tanulmány azonban nem talált szignifikáns összefüggést a HL-vel a plazma glükózszinttel és a glikémiás kontrolltal (18, 19), és egy nagyon friss szakirodalmi áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy a HL és a glikémiás kontroll közötti kapcsolat továbbra sem meggyőző (20).

Mód

Dizájnt tanulni

Ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt, amelyet a 2012. szeptember és 2014. február közötti időszakban végeztek.

A résztvevők és a beállítás

A vizsgált populációba 1500 felnőtt férfi és nő (≥18 éves) populációból vett egyszerű, véletlenszerű minta került, amelyet Albánia fővárosának, Tirana városnak az elsődleges egészségügyi ellátás területén dolgozó háziorvosok nyilvántartásaiból választottak ki. A vizsgálati populációval és a mintavételi technikával kapcsolatos további részletekről máshol számolunk be (21). Összesen 1154 személy vett részt a vizsgálatban (válaszarány: 88,6%) (21).

Tanulmányi eszközök

Az adatgyűjtési folyamat magában foglalta a glükózszint, a BMI mérését és a strukturált kérdőív beadását az összes résztvevő számára.

Megfigyelt eredmény

A glükózszintet kalibrált glükométerrel (ujjbot módszer, gyors glükóz tesztkészlet) mértük. A glükózt éhgyomorra mértük a vizsgálat összes résztvevőjénél (22). Az elemzés során a normál glükózszintet * 50/3, ahol: „index” a meghatározott index kiszámítva; „Átlag”: az egyes cikkek átlaga az egyes egyedek esetében; „1” az átlag minimálisan lehetséges értéke (ami az index minimális értékéhez 0) vezet; „3” az átlag tartománya; és „50” az új mutató választott maximális értéke], az indexekkel történő kényelmes számítások lehetővé tétele és az összehasonlítás egyszerűsítése az eszköz fejlesztésében részt vevő szakértők ajánlásaival és javaslataival összhangban (3).

Zavaró tényezők

Az antropometria magában foglalta a súlyt (100 g pontossággal), amelyet könnyű ruhában mértek egy kalibrált nyalábmérleggel és magassággal (1 mm pontossággal), amelyet a falhoz rögzített szalaggal mértek olyan alanyokkal, akik nem viseltek cipőt. A BMI-t súly (kg)/magasság (m 2) formájában számoltuk.

Ezenkívül a szocio-demográfiai és szocioökonómiai jellemzők teljes skálájáról gyűjtöttünk adatokat a vizsgálat minden résztvevőjére vonatkozóan, ideértve az életkorot (az elemzésben: ≤25, 26–45, 46–65 és ≥66 év kategóriába sorolták), a nemet ( férfiak vs. nők), családi állapot (elemzés szerint dichotomizálva: házas vs. egyedülálló, elvált és megözvegyültek), foglalkoztatási helyzet (dichotomizált: munkanélküli vs. foglalkoztatott és/vagy nyugdíjas), iskolai végzettség (0–8, 9–12 és ≥13 év), gazdasági helyzet (trichotomizálva: nagyon rossz/rossz, átlagos és jó/nagyon jó) és társadalmi helyzet (alacsony, közepes és magas).

Minden résztvevő tájékoztatott beleegyező űrlapot írt alá, miután elmagyarázták a felmérés céljait és eljárásait. A tanulmányt az Albán Bio-Medical Etikai Bizottság 2012. július 23-án hagyta jóvá.

Adatelemzés

297 egyénnél hiányzott a glükózszintről, a BMI-ről vagy más kovariánsokról szóló információ. Ezeket az eseteket kizárták az elemzésből; ennélfogva a statisztikai elemzés 1 154–297 = 857 egyénből állt.

A központi tendencia és a diszperzió mértékét kiszámítottuk a glükózszintre.

A khi-négyzet tesztet használtuk a glükózszint (nincs cukorbetegség és cukorbetegség) megoszlásának összehasonlításához szocio-demográfiai jellemzők (életkor, nem, családi állapot, foglalkoztatás, végzettség, valamint gazdasági és társadalmi helyzet), BMI és HL szerint. tanulmány résztvevői.

Az általános lineáris modellt alkalmazták a glükózszint átlagértékeinek kiszámítására a különböző HL kategóriák szerint megkülönböztetett egyének között (nem megfelelő, problémás, elegendő és kiváló). Kezdetben a nyers (kiigazítatlan) átlagértékek, azok 95% -os konfidencia intervalluma (95% CI) és o-értékeket számoltunk. Ezután az életkorral korrigált átlagértékek, a 95% -os CI és o-értékeket számoltunk. Ezt követően az általános lineáris modelleket minden demográfiai jellemzőre (életkor, nem és családi állapot) igazították. A további kiigazítás a társadalmi-gazdasági tényezők (oktatás, foglalkoztatás, társadalmi helyzet és gazdasági helyzet) ellenőrzését is magában foglalta. Végül a BMI-t is kiegészítették az általános lineáris modellekkel. A glükózszint többváltozóssal korrigált átlagértékei, a hozzájuk tartozó 95% -os CI és o-értékeket számoltunk.

Ezenkívül bináris logisztikus regressziót alkalmaztak a glükózszint (függő változó, dichotomizálva: cukorbetegség vs. cukorbetegség) és a HL szint (független, problémás, elégséges és kiváló) független összefüggésének értékelésére. Nyers (kiigazítatlan) odds arányok (OR), a hozzájuk tartozó 95% -os konfidencia intervallumok (95% CI) és o-értékeket kezdetben kiszámították. Ezután a logisztikus regressziós modelleket igazították az életkorhoz. Ezt követően az összes demográfiai jellemzőt (életkor, nem és családi állapot) felvették a logisztikai modellekbe. Ezt követően a logisztikai regressziós modelleket kiegészítették a társadalmi-gazdasági tényezőkkel (oktatás, foglalkoztatás, társadalmi helyzet és gazdasági helyzet). Végül a BMI-t is bevezették a logisztikai regressziós modellekbe. Többváltozóssal korrigált esélyarányok OR, megfelelő 95% -os CI és o-értékeket számoltunk. Minden elemzés megfelelt az illeszkedés kritériumának, amelyet a Hosmer-Lemeshow teszt értékel.

Minden esetben a oA ≤0,05-et statisztikailag szignifikánsnak tekintették.

Az összes statisztikai elemzéshez a Társadalomtudományok Statisztikai Csomagját (SPSS, 19.0 verzió) használtuk.

Eredmények

A vizsgálati csoport leírása

Összességében az átlagos életkor ebben a vizsgálati mintában 45,5 ± 16,4 év volt; A résztvevők 57% -a nő volt; a formális iskoláztatás átlagos éve 12,6 év volt; a vizsgálatban résztvevők mintegy 82% -a középosztálynak vélte magát, és körülbelül kétharmada (64%) átlagos gazdasági helyzetről számolt be (21).

Összességében a vizsgálat résztvevőinek átlagos glükózszintje 103 ± 29 mg/dl volt (1. táblázat). A mediánérték 97 (interkvartilis tartomány: 87–110). A résztvevők mintegy egyharmadának pre-diabétesze volt (100–125,9 mg/dl) a glükózszint mérésekor, további 11% -uk cukorbeteg volt (≥126 mg/dl).

A férfiaknál nagyobb volt a mért cukorbetegség prevalenciája, mint a nőknél (13 vs. 10%), de ez a megállapítás statisztikailag nem volt szignifikáns (2. táblázat). A cukorbetegség prevalenciája a várakozásoknak megfelelően jelentősen magasabb volt az idősebb (≥66 éves) résztvevők körében. Bizonyítottak voltak a cukorbetegség fokozott inverz kapcsolatára (bár statisztikailag nem szignifikáns) az iskolai végzettség. A házas résztvevőknél a cukorbetegség szignifikánsan nagyobb gyakorisággal fordult elő, amelyet főként a nem házasok korosztályának különbsége magyaráz. A cukorbetegség prevalenciája alacsonyabb volt a jobb helyzetben lévő és a magas társadalmi státusú résztvevők között. A BMI-vel való fokozott kapcsolatról volt bizonyíték: a cukorbetegség prevalenciája a legalacsonyabb volt a normál testsúlyú egyének körében (6%), a legmagasabb az elhízott résztvevőknél (20%). Hasonlóképpen, fokozott kapcsolat állt fenn a HL-szinttel: a cukorbetegség prevalenciája a legkisebb volt a kiváló HL-vel rendelkező résztvevők között (6%), a legmagasabb pedig a nem megfelelő HL-ben szenvedőknél (20%) (2. táblázat).

2. táblázat. A vércukorszint megoszlása ​​szocio-demográfiai jellemzők, HL és BMI alapján a vizsgálatban résztvevők.

Bizonyítottak voltak enyhe pozitív lineáris összefüggések a glükózszint és a BMI között (Spearman rho = 0,27, P Kulcsszavak: Albánia, vércukorszint, cukorbetegség, egészségügyi műveltség, ismeretek

Idézet: Dika Q, Duli M, Burazeri G, Toci D, Brand H és Toci E (2020) Egészségügyi műveltség és vércukorszint az átmeneti Albániában. Elülső. Közegészségügy 8: 405. doi: 10.3389/fpubh.2020.00405

Beérkezett: 2020. február 12.; Elfogadva: 2020. július 09 .;
Publikálva: 2020. augusztus 18.

Vesna Bjegovic-Mikanovic, Belgrádi Egyetem, Szerbia

Margo Bergman, Washington Tacoma Egyetem, Egyesült Államok
Tetine Sentell, Hawaii Egyetem, Egyesült Államok
Lijana Zaletel-Kragelj, Ljubljanai Egyetem, Szlovénia