Egy új tanulmány az elhízást az influenza terjedésének fokozott kockázatához köti

2018. augusztus 13., 11:04, Michael Devitt - Bár köztudott, hogy az elhízás növeli az ember influenza súlyos szövődményeinek kockázatát, új kutatások azt mutatják, hogy az elhízás is szerepet játszhat az influenza terjedésében azáltal, hogy befolyásolja, hogy meddig szenvednek betegek elhízás, aki c, az influenza megbetegedése fertőző marad.

A tanulmányban online közzétett tanulmányban Fertőző betegségek folyóirata, az Ann Arbor-i Michigani Egyetem Közegészségügyi Iskolájának kutatói azt találták, hogy az elhízott és bizonyos influenzatörzsekkel fertőzött betegek jelentősen hosszabb ideig fertőzőek maradhatnak, mint az elhízott influenzás betegek, ami valószínűleg növeli a terjedés kockázatát a vírust másoknak.

"Ez az első valódi bizonyíték arra, hogy az elhízás nemcsak a betegség súlyosságára gyakorolhat hatást" - mondta Aubree Gordon, Ph.D., M.P.H. vezető tanulmány társszerzője egy sajtóközleményben. "Közvetlenül befolyásolhatja az átvitelt is."

A tanulmány részletei és eredményei

A tanulmány készítői két körülbelül 1800 fős kohorsz influenzatüneti adatait elemezték Managua-ban (Nicaragua) három influenza-szezonban (azaz 2015 végén, 2016-2017, valamint 2017 közepétől későig).

Mindkét kohorsz után, miután az Egészségügyi Központ Sócrates Flores Vivas klinikáján látott beteget influenzás tünetekkel azonosították, az illető háztartásának minden tagját beiratkozták és 10–13 napig figyelték.

A víruskiürülés időtartamának mérésére a szerzők minden résztvevő tünetnaplóját vezetik, és két-három naponként orr- és torokvattát kaptak. A tamponokat influenzavírus RNS jelenlétére elemeztük.

A klinika vonzáskörzetében összesen 145 felnőtt kapott influenzát a vizsgálati időszak alatt; 87-en A és influenza B-vel fertõzõdtek meg.

A kutatók azt találták, hogy az elhízott felnőttek átlagosan csaknem 1,5-szer hosszabb ideig (5,23 nap) bocsátják ki az A influenza vírust, mint az elhízás nélküli felnőttek (3,68 nap). Az elhízott és két vagy több influenzás tünettel küzdő felnőtt betegeknél a vírus 42 százalékkal hosszabb volt, mint azoknál, akik nem voltak elhízottak, míg az elhízásban szenvedő felnőtteknél, akik tünetmentesek voltak vagy csak enyhe fertőzésben szenvedtek, a leadás időtartama 104 százalékkal hosszabb volt azoknál, akik nem elhízott.

Megjegyzendő, hogy a leadás időtartamának növekedését csak az elhízott betegeknél tapasztalták, akik influenzával A fertőzöttek. A kutatók nem találtak összefüggést az elhízás és az elhullás időtartama között az influenza B vírussal fertőzöttek között. Ráadásul úgy tűnik, hogy az elhízás nem befolyásolja az 5–17 éves gyermekek vírusválasztásának időtartamát.

A szerzők nem tudták megmagyarázni, hogy az elhízás miért kapcsolódik a vírus elhúzódó elhúzódó idejéhez. Megállapították azonban, hogy az elhízásról ismert, hogy megváltoztatja az immunfunkciókat, és krónikus gyulladást okozhat, ami megnövekedett leválási időhöz vezethet.

A szerzők arra is rámutattak, hogy a tamponelemzés nem mutatta meg, hogy a kimutatott vírusok valóban fertőzőek-e - erre a kérdésre a jelenleg folyó további kutatások adhatnak választ.

Következmények a közegészségügyre

Népegészségügyi szempontból a tanulmány eredményei azt sugallják, hogy az elhízás arányának növekedése folytán a vírus elhúzódó elhúzódásának epizódjai is növekedhetnek. Ez viszont több lehetőséget teremthet a vírus számára bizonyos veszélyeztetett populációk terjedésére és megfertőzésére.

Stacey Schultz-Cherry, Ph.D., egy kísérő szerkesztőségben fejtette ki a tanulmány eredményeinek következményeit.

"Mit jelent ez a közegészségügy szempontjából? Ez azt jelentheti, hogy az elhízás növekvő gyakorisága mellett megnő az elhúzódó influenzavírus-leadási epizódok száma, ami megnöveli a naiv és magas kockázatú populációk megfertőzésének lehetőségeit" - írta. Ennek eredményeként kiemelkedő fontosságú lesz az influenza megelőzésének és ellenőrzésének jobb módszereinek kidolgozása, különösen a túlsúlyos vagy elhízott betegek növekvő populációja körében - akik általában nem optimálisan reagálnak az influenza oltására.

Schultz-Cherry azt javasolta, hogy a tanulmány eredményei alkalmazhatók legyenek más kórokozókra is, amelyek légzési problémákat okozhatnak, és megjegyezte, hogy további kutatásokra van szükség.

Családorvosi szakértői perspektíva

Mivel az elhízás az egyik leggyakoribb orvosi probléma az Egyesült Államokban, nem lehet meglepő, hogy a háziorvosok gyakran gondozzák az elhízott betegeket. Számukra a tanulmány eredményei módot kínálnak arra, hogy a betegekkel különféle témákról beszélhessenek, beleértve a fogyást, az étrendet, az életmód módosítását és a szezonális influenza elleni oltást.

Jennifer Frost, MD, az AAFP köz- és tudományos osztályának egészségügyi igazgatója felvázolta, hogyan lehet csökkenteni az influenza megbetegedésének vagy terjedésének kockázatát.

"Az influenza elleni oltás a legjobb módszer az influenza okozta morbiditás és mortalitás megelőzésére, ezért a családorvosoknak ösztönözniük kell az oltást minden 6 hónaposnál idősebb beteg számára, ritka kivételekkel" - mondta. AAFP News. "Az oltás csökkenti az influenza megbetegedésének kockázatát, de még azoknak is, akik az oltás ellenére is megbetegednek, enyhébb betegségük is lehet. Beteg állapotban maradni otthon, köhögés vagy tüsszögés közben takarni az orrát és a száját, valamint a gyakori kézmosás is kulcsfontosságú az átvitel csökkentésében. a vírusnak."