Egyél kevesebb húst a fogyáshoz

2010. július 22., csütörtök

"Egyél kevesebb húst a fogyáshoz" - jelentette a Daily Express. A címlapon olvasható hírek szerint a steaket kedvelők extra súlyt kapnak a nem húsevőkkel szemben, még akkor is, ha ugyanannyi kalóriát fogyasztanak.

A hír több mint 370 000 ember egész Európára kiterjedő kutatásán alapul, amelyből kiderült, hogy öt év alatt a nehéz húsevők körülbelül két kilogrammal többet híznak, mint azok, akik ritkán ettek húst. Az extra súlygyarapodás különösen azoknál volt jellemző, akik feldolgozott húsokat, például szalonnát, sonkát és kolbászt ettek. Ezek az eredmények ellentmondanak annak az élesen vitatott elméletnek, miszerint a magas fehérjetartalmú étrend megakadályozza az elhízást vagy elősegítheti a fogyást.

Egy ilyen tanulmányban lehetséges, hogy olyan egészségtelen szokások állhatnak a látott eredmények mögött, mint a dohányzás, a túl sok ivás és a nem elegendő testmozgás. Ezeket a tényezőket azonban figyelembe vették ebben a jól lefolytatott tanulmányban. Emiatt és a vizsgálat nagysága és időtartama miatt fokozottan bízhatunk az eredményekben.

Honnan jött a történet?

A tanulmányt a londoni Imperial College és számos más európai egyetem kutatói hajtották végre, akik mind részt vettek a folyamatos EPIC-PANACEA kutatási projektben. A tanulmányok ezen csoportját különféle kormányzati, karitatív és nonprofit források finanszírozzák. A tanulmány a szakértők által áttekintett American Journal of Clinical Nutrition szaklapban jelent meg.

A vita arról, hogy az étrend hústartalma megkönnyíti vagy nehezíti a fogyást, két versengő ötlet köré épül. Egyrészt a magas energiasűrűség és zsírtartalom miatt a húsfogyasztás súlygyarapodáshoz vezet. Másrészt felvetődött, hogy a magas fehérjetartalmú étrend súlycsökkenéshez vezethet, mert ezáltal az emberek teljesnek érezhetik magukat, vagy valamilyen módon növelhetik anyagcseréjük sebességét.

A tanulmány eredményeit pontosan bemutató címsor ellenére a Daily Mail azt is sugallja, hogy a húsban lévő kalória hizlalóbb lehet, mint más élelmiszereké, ami maga is ellentmondásos.

Milyen kutatás volt ez?

A kutatók szerint számos meglévő megfigyelési tanulmány már azt mutatja, hogy a megnövekedett húsfogyasztás súlygyarapodáshoz vezet. Ugyanakkor továbbra is bizonytalan abban a tekintetben, hogy a kapcsolat teljes mértékben magának a húsbevitelnek tulajdonítható-e, ezért további kutatásokkal kell feltárni a kérdést.

Ez egy nagy kohorszvizsgálat volt, amely öt év alatt összesen 103 455 férfit és 270 348 nőt vett fel 10 európai országban. A kutatók fel akarták mérni a súlygyarapodás és a vörös hús, baromfi, feldolgozott hús és az összes húsfogyasztás közötti összefüggéseket. Rendelkezésre álltak olyan adatok, amelyeket 1992 és 2000 között gyűjtöttek egy európai rák- és táplálkozási vizsgálat - fizikai aktivitás, táplálkozás, alkohol, dohányzásról való leszokás, otthonról elfogyasztás és elhízás projektben vagy az EPIC-PANACEA nevű tanulmányban.

A tanulmány nagy és megbízható, megfelelő kiigazításokkal és kontrollokkal, figyelembe véve az életkor, a nem, az összes energiafogyasztás, a fizikai aktivitás, az étkezési szokások és más lehetséges zavaró tényezőket, amelyek a súlygyarapodáshoz is társulhatnak. A vizsgálat nagysága lehetővé tette a kutatók számára, hogy konkrétan megvizsgálják az elfogyasztott hús fajtáit, és a kutatás talán még a legmegbízhatóbb e kapcsolatok vizsgálatára.

Mit érintett a kutatás?

A kutatók több mint 500 000 kezdeti önkéntest (25 és 70 év közötti) toboroztak 10 európai ország 23 központjából: Dániából, Franciaországból, Németországból, Görögországból, Olaszországból, Hollandiából, Norvégiából, Spanyolországból, Svédországból és az Egyesült Királyságból. Csak nőket vettek fel Franciaország, Norvégia, Utrecht (Hollandia) és Nápoly (Olaszország) központjaiba. Kizárták azokat az egyéneket is, akiknek hiányos adatrekordjaik voltak, hihetetlen súlyváltozások vagy terhesek voltak. Ez egy olyan lakosságot hagyott maga után, akik többnyire nők voltak.

A kutatók a tanulmány kezdetén értékelték az étrendet a különböző nyelvű országspecifikus kérdőívek felhasználásával. Megvizsgálták ezeknek a kérdőíveknek a pontosságát a résztvevőkből álló minta tényleges étrendjének közvetlen megfigyelésével. A kérdőív idején súlyt és magasságot is mértek. A nyomon követési foglalkozásokon a súlyt és a magasságot a legtöbb országban maguk jelentették be.

Az alkalmazott adatelemzési módszerek (többváltozós elemzés) megfelelőek voltak, mivel a húsfogyasztástól eltérő tényezőket vettek figyelembe, amelyek befolyásolhatták a súlygyarapodást. A kutatók elsősorban a húsból származó energia (napi kcal) és az éves súlyváltozás (gramm/év) közötti összefüggéseket vizsgálták. Súlygyarapodási modelljükben figyelembe vették az életkort, a nemet, a teljes energiafogyasztást, a fizikai aktivitást, az étkezési szokásokat és más lehetséges zavarókat.

Mik voltak az alapvető eredmények?

A húsfogyasztás magasabb szintje nagyobb súlygyarapodáshoz kapcsolódott férfiaknál és nőknél, normál testsúlyú és túlsúlyos egyéneknél, valamint dohányosoknál és nem dohányzóknál.

A becsült energiafogyasztás kiigazításával a húsfogyasztás napi 250 g-os növekedése (kb. Egy steak) további 2 kg súlygyarapodáshoz vezetne öt év után (95% -os konfidenciaintervallum 1,5-2,7 kg).

A kapcsolat statisztikailag szignifikáns volt a vörös hús, a baromfi és a feldolgozott hús esetében is.

Érdekes különbségek voltak az országok között, Dániában, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Hollandiában a legmagasabb az átlagos napi húsbevitel a kohorszokban (férfiaknál napi 316 kcal, nőknél 207 kcal). A legkevesebb napi húsbevitel Görögországban volt (193 kcal férfiaknál, 142 kcal nőknél) és az oxfordi „egészségtudatos” kohorszban, amely főleg vegetáriánus alanyokat tartalmazott (napi 86 és 82 kcal).

Hogyan értelmezték a kutatók az eredményeket?

A kutatók egyszerűen azt mondják, hogy eredményeik szerint a „húsfogyasztás csökkenése javíthatja a súlykezelést”.

Azt mondják, hogy az eredmények ezért alátámasztják a húsfogyasztás csökkentésére irányuló népegészségügyi ajánlást az egészség javítása érdekében.

Következtetés

Ezt a nagyon nagy tanulmányt jól lefolytatták, és az eddigi legjobb adatokkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a húsevés hogyan viszonyul a súlygyarapodáshoz. A szerzők megjegyzik, hogy:

Mivel az első értékelés után a súlyt önállóan jelentették be, valószínű, hogy ezt alábecsülték. Javították ezt elemzéseik kiigazításával, és azt mondják, hogy nem valószínű, hogy eredményeiket a súlyváltozás pontatlansága magyarázza.
Nem tudták figyelembe venni az étrend változását a nyomon követés előtt vagy alatt, mivel az utánpótlás csak egyszer, a vizsgálat kezdetén töltötte ki az étrendi kérdőívet. Ez is pontatlanságokhoz vezethetett, különösen azoknál az embereknél, akik rendszeresen megváltoztatják az étrendet vagy az „étrend-ciklust” (ismételten lefogynak és visszanyerik a testsúlyukat), ami maga a férfiak elhízási kockázati tényezője.
Néhány kutatóközpont csak nőket választott ki, ami torzíthatja az eredményeket.

Összességében a tanulmány nagy mérete és az öt éven át tapasztalt magas válaszarány (80,6%) arra utal, hogy a kutatás megbízható eredményeket szolgáltat, amelyek valószínűleg az Egyesült Királyság szempontjából is relevánsak.

Bazian elemzése
Szerkesztette az NHS honlapja

Linkek a címsorokhoz

Daily Mail, 2010. július 22

Daily Express, 2010. július 22

Linkek a tudományhoz

Vergnaud AC, Norat T, Romaguera és mtsai.

American Journal of Clinical Nutrition Vol. 92, 2. szám, 398-407, 2010. augusztus