Emésztőrendszeri rákok

Keressen egy ACG tag gasztroenterológust, akinek speciális érdeke a májbetegség.

amerikai

Nyelőcsőrák (carcinoma)

Áttekintés

A nyelőcső olyan cső, amely összeköti a szájat és a torkot a gyomorral ("élelmiszercső"). Amikor egy személy lenyeli, a nyelőcső izomfala összehúzódik, hogy segítsen az ételt a gyomorba tolni. A ráknak két fő típusa fordulhat elő a nyelőcsőben. A laphámrák gyakrabban fordul elő a nyelőcső felső vagy középső részén. Az adenokarcinoma a nyelőcső alsó részében fordul elő.

Tünetek

A korai stádiumban lévő nagyon kicsi daganatok általában nem okoznak tüneteket. A betegek általában nyelési nehézségeket tapasztalnak, amikor a tumor nagyobb lesz, és a nyelőcső szélessége beszűkül. Eleinte a legtöbbnek nehézségei vannak a szilárd ételek, például húsok, kenyerek vagy nyers zöldségek lenyelésével. A daganat növekedésével a nyelőcső szűkebbé válik, ami még folyadékok lenyelésének nehézségeit okozza. A nyelőcső rákja emésztési zavarokat, gyomorégést, hányást és fulladást is okozhat. A betegeknek köhögése és rekedtsége is lehet. Az önkéntelen fogyás is gyakori.

Okok/kockázati tényezők

Tanulmányok azt mutatják, hogy a nyelőcsőrákot gyakrabban 55 évesnél idősebb embereknél diagnosztizálják. A férfiak kétszer olyan gyakran érintettek, mint a nők. A pikkelysmr nyelőcsőrák gyakoribb az afrikai amerikaiaknál, mint a kaukázusi. Másrészt úgy tűnik, hogy az adenokarcinoma gyakoribb a középkorú kaukázusi férfiaknál.

A pontos ok nem ismert; vannak azonban jól felismert kockázati tényezők. Az Egyesült Államokban az alkohol, a dohányzás és az elhízás a fő kockázati tényező. Az ivás és a dohányzás abbahagyása csökkentheti a nyelőcsőrák, valamint más típusú daganatok esélyét. Néha a nyelőcső adenocarcinoma családokban fut.

A nyelőcső rákosodásának kockázatát növeli a nyelőcső bélésének irritációja is. Savas refluxban szenvedő betegeknél, ahol a gyomor tartalma visszajön a nyelőcsőbe, a nyelőcsövet szegélyező sejtek megváltozhatnak, és hasonlítani kezdhetnek a bél sejtjeire. Ez az állapot Barrett nyelőcsőjeként ismert. A Barrett-nyelőcsőben szenvedőknél nagyobb a kockázata a nyelőcsőrák kialakulásának.

Az irritáció kevésbé gyakori okai szintén növelhetik a nyelőcsőrák kialakulásának esélyét. Például azoknál az embereknél, akik lúgos anyagokat, például lúgot lenyeltek, károsodhat a nyelőcső, ami növeli a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát.

Szűrés/diagnózis

Az orvos általában egy teljes kórtörténet felvételével és fizikális vizsgálat elvégzésével kezdi. Az oesophagram, más néven bárium fecske, a nyelőcső röntgensugárzata. A beteget inni kell egy bárium-oldattal, amely bevonja a nyelőcső belsejét. Ezután többszörös röntgenfelvételt készítenek a nyelőcső alakjának változásainak keresésére.

A legtöbb beteg endoszkópiának nevezett teszten megy keresztül, ahol egy vékony, rugalmas megvilágítású műszert, amelynek végén egy kamera van, a szájon át vezetnek a nyelőcsőbe. Ez a hatókör lehetővé teszi az orvos számára, hogy megnézze a nyelőcső belső rétegét. A beavatkozás során szükség esetén biopsziákat lehet készíteni, és mikroszkóp alatt vizsgálathoz juttatni a patológushoz a rákos sejtek kimutatására.

A nyak, a mellkas és a has CT-vizsgálata segíthet annak azonosításában, hogy a rák átterjed-e a test más szerveire, hogy az orvos meghatározhassa a megfelelő kezelést.

Az endoszkópos ultrahang egy olyan technika, amely felhasználható a daganat mélységének és a szomszédos nyirokcsomók érintettségének részletes értékelésére. Ez a műszer hasonló a fenti endoszkóphoz, azzal a különbséggel, hogy a hatókör csúcsába ultrahang van beágyazva. Finom tűszívás ultrahang vezérléssel végezhető minden gyanús nyirokcsomón, amely látható.

Kezelés

A nyelőcsőrák stádiumától függően a beteg műtéten, sugárzáson és/vagy kemoterápián áteshet. A tüneteket javító egyéb intézkedések közé tartozik a nyújtás vagy tágulás, a csőprotézis (sztent), valamint a sugárzás vagy a lézeres kezelés a rák méretének csökkentésére.

Az orvosok aktívan vizsgálják a különféle kezelések kombinálásának új módjait, hogy kiderüljön, lehet-e jobb hatásuk a nyelőcsőrák kezelésére. Sok nyelőcsőrákban szenvedő beteg valamilyen kombinált terápián esik át műtéttel, sugárzással és kemoterápiával. Néhány nagyon korai nyelőcsőrákban szenvedő beteg műtét nélkül áteshet a rák endoszkópos reszekcióján olyan technikákkal, mint az endoszkópos nyálkahártya reszekciója vagy az endoszkópos submucosalis disszekció.

Gyomorrák (gyomorrák)

Áttekintés

A gyomor az emésztőrendszer része, és összeköti a nyelőcsövet a vékonybéllel. Amint az élelmiszer belép a gyomorba, a gyomor izmai segítenek az étel összekeverésében és pépesítésében, perisztaltikának nevezett mozgással. A gyomorrák a gyomor bármely részében kialakulhat, és elterjedhet a gyomorban és más szervekben, például a vékonybélben, a nyirokcsomókban, a májban, a hasnyálmirigyben és a vastagbélben.

Tünetek

A betegeknek a korai stádiumban nincsenek tüneteik, és gyakran a diagnózist a rák terjedése után állapítják meg. A leggyakoribb tünetek a következők:

  • Fájdalom vagy kellemetlen érzés a hasban
  • Hányinger és hányás
  • Étvágytalanság
  • Fáradtság vagy gyengeség
  • Vérzés (vér hányása vagy vér ürítése a székletben)
  • Fogyás
  • Korai jóllakottság (a teljes érzés miatt nem ehet teljes ételt)

Okok/kockázati tényezők

Senki sem tudja a pontos okot, amiért az ember gyomorrákot kap. A kutatók megtudták, hogy a gyomorrák kialakulásához vannak bizonyos kockázati tényezők. Az 55 évesnél idősebbek nagyobb eséllyel kapnak gyomorrákot. A férfiak kétszer olyan gyakran érintettek, mint a nők és az afroamerikaiak, mint a kaukázusiak.

A gyomorrák gyakoribb a világ egyes részein, például Japánban, Koreában, Kelet-Európa egyes részein és Latin-Amerikában. Egyes tanulmányok szerint a Helicobacter pylori néven ismert baktériumtípus, amely gyulladást és fekélyt okozhat a gyomorban, fontos kockázati tényező lehet a gyomorrák kialakulásában.

Tanulmányok azt mutatják, hogy azoknál az embereknél, akiknél gyomorműtétet végeztek, vagy olyan betegségben szenvednek, mint a káros vérszegénység vagy a gyomor atrófia (amelyek az emésztőrendszer normálnál alacsonyabb termelését eredményezik), a gyomorrák kialakulásának fokozott kockázata társulhat.

Van néhány bizonyíték arra is, hogy a dohányzás növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát.

Szűrés/diagnózis

A teljes kórtörténet felvétele és a fizikai vizsga elvégzése mellett orvosa elvégezheti a következő vizsgálatok közül egyet vagy többet:

Felső GI sorozat - Felkérik a beteget, hogy igyon bárium-oldatot. Ezt követően a gyomor röntgenfelvételeit végezzük. A bárium felvázolja a gyomor belsejét, segít feltárni a rákos megbetegedésekkel járó esetleges rendellenes területeket. Ezt a tesztet ritkábban használják, mint korábban, és a betegek ma gyakran először endoszkópián mennek keresztül (lásd alább).

Endoszkópia - Egy kivilágított, hajlékony, kamerával ellátott csövet, az úgynevezett endoszkópot a szájon keresztül a nyelőcsőbe, majd a gyomorba helyeznek. A szedációt az endoszkóp behelyezése előtt végezzük. Ha rendellenes területet találnak, biopsziákat (szövetmintákat) lehet venni és mikroszkóp alatt megvizsgálni, hogy rákos sejteket keressenek.

Ha rákot találnak, az orvos további szakaszos vizsgálatokat ütemezhet annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e. CT-vizsgálat használható annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e a májra, a hasnyálmirigyre, a tüdőbe vagy a gyomor közelében lévő más szervekre.

A gyomorrák stádiumát endoszkópos ultrahang alkalmazásával is elvégezhetjük. Az endoszkópos ultrahang segíthet meghatározni a daganat elterjedésének mélységét a gyomor falában és a szomszédos struktúrák érintettségét, valamint felmérheti a megnagyobbodott nyirokcsomókat, amelyekre rákos sejtek támadhatnak.

Kezelés

A kezelési tervek a daganat méretétől, helyétől, kiterjedésétől és a beteg általános egészségi állapotától függően változhatnak. A kezelések magukban foglalják a műtétet, kemoterápiát és/vagy sugárterápiát.

A műtét a leggyakoribb kezelés. A sebész eltávolíthatja a gyomor egy részét (gasztrektómia) vagy az egész gyomrot. A daganat közelében lévő nyirokcsomókat általában eltávolítják a műtét során, hogy ellenőrizni lehessen rákos sejteket.

A kutatók a kemoterápia műtét előtti alkalmazását vizsgálják a daganat csökkentése érdekében, és a műtét után a maradék daganatsejtek elpusztításában. A kemoterápiát több hetes időközönként adják be, az alkalmazott gyógyszerektől függően.

A sugárterápia nagy energiájú sugarak alkalmazása a rákos sejtek károsítására és növekedésük megakadályozására. A sugárzás csak a kezelt területen pusztítja el a rákos sejteket.

Néhány nagyon korai gyomorrákban szenvedő beteg, amely csak a gyomor falának felszínes rétegeit vonja maga után, műtét nélkül végezheti el a rák endoszkópos reszekcióját olyan technikák alkalmazásával, mint az endoszkópos nyálkahártya reszekciója vagy az endoszkópos submucosalis disszekció.

Az orvosok a műtét, a kemoterápia és a sugárterápia kombinációját vizsgálják, hogy kiderüljön, melyik kombinációnak lenne a legkedvezőbb hatása.

Májrák (hepatocelluláris carcinoma)

Áttekintés

A máj a test egyik legnagyobb szerve, amely a has jobb felső részén található. A májnak számos fontos funkciója van, beleértve a toxinok eltávolítását a vérből, a gyógyszerek metabolizálását, a vérfehérjék előállítását és az emésztést elősegítő epe előállítását. A hepatocelluláris carcinoma a májban kialakuló rák. Hepatoma vagy elsődleges májrák néven is ismert. A HCC az ötödik leggyakoribb rák a világon. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a HCC egyre gyakoribb az Egyesült Államokban. Úgy gondolják, hogy ez az emelkedés a krónikus hepatitis C miatt következik be, amely fertőzés HCC-t okozhat. Az Egyesült Államokban a májban található legtöbb rák olyan, amely más szervekből terjed vagy áttétet képez. Ezek a rákos megbetegedések nem HCC, mivel a HCC rákok a máj sejtjeiben kezdődnek. A májba általában áttétet adó rákok közé tartozik a vastagbél-, hasnyálmirigy-, tüdő- és emlőrák.

Tünetek

A hasi fájdalom a HCC leggyakoribb tünete, és általában akkor jelentkezik, amikor a daganat nagyon nagy vagy elterjedt. A megmagyarázhatatlan fogyás vagy megmagyarázhatatlan láz figyelmeztető jelek a cirrhosisban szenvedő betegeknél. A hasi duzzanat hirtelen megjelenése (ascites), a szem és a bőr sárga elszíneződése (sárgaság), vagy az izomvesztés a HCC lehetőségére utal.

Okok/kockázati tényezők

Megalapozott, hogy a hepatitis B és/vagy hepatitis C vírusfertőzésben szenvedő egyének fokozottan veszélyeztetettek a HCC kialakulásában. Az alkohol okozta májbetegség szintén kockázati tényező a HCC kialakulásában.

Vannak olyan vegyi anyagok, amelyek májrákkal társulnak: az aflatoxin B1, a vinil-klorid és a thorotrast. Az aflatoxin az Aspergillus flavus nevű penész terméke, és olyan élelmiszerekben található meg, mint a mogyoró, rizs, szójabab, kukorica és búza. A torotrastot már nem használják radiológiai vizsgálatokhoz, és a vinil-klorid a műanyagokban található vegyület.

A hemochromatosis, egy olyan állapot, amelyben a kóros vasanyagcsere rendellenes, szorosan összefügg a májrákkal.

Bármely okból, például hepatitis vírusból, hemochromatosisból és alfa-1-antitripszin hiányból származó cirrhosisban szenvedő személyek fokozottan veszélyeztetettek a HCC kialakulásában.

Szűrés/diagnózis

A HCC diagnózisa nem állapítható meg rutinszerű vérvizsgálatokkal. Vérvizsgálattal kell szűrni a tumormarkert, az alfa-fetoproteint (AFP), és radiológiai képalkotást kell végezni. Egyes orvosok javasolják az AFP mérését és a 6-12 havonta történő képalkotást cirrhosisban szenvedő betegeknél a kicsi HCC kimutatása érdekében. A HCC-ben szenvedő betegek 60% -ának megemelkedik az AFP-szintje, a fennmaradó pedig normális AFP-vel. Ezért a normális AFP szint nem zárja ki a HCC-t.

A radiológiai képalkotó vizsgálatok nagyon fontosak, és magukban foglalhatják az alábbiak közül egyet vagy többet: ultrahang, CT-vizsgálat (MRI mágneses rezonancia képalkotás) és angiográfia.

Ultrahangos vizsgálat a HCC gyanúja esetén a máj mérgezése gyakran az első vizsgálat.

CT vizsgálat egy nagyon gyakori tanulmány, amelyet az USA-ban használtak a májdaganatok kezelésére. Az ideális vizsgálat a többfázisú CT-vizsgálat orális és IV-kontraszt alkalmazásával.

MRI metszetnézetet adhat a testről különböző síkokban. Az MRI képes rekonstruálni az epefa képét, valamint a máj artériáit és vénáit.

Az angiográfia egy olyan vizsgálat, ahol kontrasztanyagot injektálnak az ágyék nagy artériájába. Ezután röntgenfelvételeket készítenek a máj artériás vérellátásának értékelésére. Ha a páciensnek HCC-je van, akkor jellegzetes minta látható a daganatot tápláló újonnan kialakuló kóros kis erek miatt.

Előfordulhat, hogy biopsziára nincs szükség a HCC kockázati tényezőjével és az AFP emelkedésével járó betegeknél. Biopszia akkor hajtható végre, ha kérdés merül fel a HCC diagnózisával kapcsolatban, vagy ha az orvos úgy érzi, hogy a biopszia eredményei megváltoztathatják a kezelést.

Kezelés

A prognózis a daganat stádiumától és a kapcsolódó májbetegség súlyosságától függ. Vannak olyan tényezők, amelyek rossz eredményt jósolnak. Ezek tartalmazzák:

  • Demográfiai adatok: férfi nem, idősebb kor, alkoholfogyasztás
  • Tünetek: fogyás, csökkent étvágy
  • A károsodott májműködés jelei: sárgaság, ascites vagy a májbetegséghez kapcsolódó lelki zavartság (encephalopathia)
  • Vérvizsgálatok: emelkedett májvizsgálatok, alacsony albuminszint, magas AFP, alacsony nátriumtartalom, magas karbamid-nitrogéntartalom
  • A daganat stádiuma: 3 cm feletti daganat, több daganat, a helyi erek daganatos inváziója, a tumor a májon kívül terjed.

Kemoterápia:
Ez magában foglalhatja a rákellenes vegyi anyagok injekcióját a szervezetbe vénán keresztül vagy kemoembolizáció útján.

A kemoembolizáció technikája olyan eljárás, amikor a kemoterápiás gyógyszereket közvetlenül a daganatot ellátó erekbe adják, és a kis erek el vannak zárva, így a gyógyszer a daganat területén marad. A kemoterápia némileg enyhítheti a tüneteket és esetleg csökkentheti a tumor méretét (a betegek 50% -ában), de nem gyógyító.

Abláció:
A kezelés másik lehetősége az ablációs (szöveti roncsolás) terápia rádiófrekvenciás hullámok alkalmazásával, a daganatba történő alkoholinjekcióval vagy protonnyaláb-sugárzással a daganat helyére. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy e kezelések bármelyike ​​jobb lenne, mint egy másik.

Sebészet:
A műtét csak kiváló májműködésű betegek számára áll rendelkezésre, akiknek 3-5 cm-nél kisebb daganata van, amelyek csak a májra korlátozódnak. Ha a beteg sikeresen át tud operálni, az ötéves túlélés 30-40%. Sok betegnél előfordulhat, hogy a HCC a máj egy másik részében megismétlődik.

Májtranszplantáció:
A májtranszplantáció a végstádiumú májbetegségben és a kicsi HCC-ben szenvedő betegek kezelési lehetősége. Azonban az USA-ban súlyos hiány van a donorokból.

Hasnyálmirigyrák

Áttekintés

A hasnyálmirigy hasnyálmirigy-leveket készít, amelyek segítik a vékonybélben lévő élelmiszerek emésztését, valamint a hormonokat, beleértve az inzulint is. A gyomor mögött helyezkedik el a has hátsó részén. A hasnyálmirigy csatornája az ampulla nevű mellbimbó-szerű nyíláson keresztül a vékonybél első részébe (az úgynevezett duodenumba) nyílik.

Tünetek

A korai hasnyálmirigyrák általában nem okoz tüneteket, ezért "néma" betegségnek nevezik. A daganat növekedésével a páciensnek az alábbiak egyike vagy többje lehet:

  • Sárgaság - Ha a daganat blokkolja az epevezetékeket (a fő epevezeték áthalad a hasnyálmirigyen), akkor a betegnél sárgaság alakulhat ki, amikor a bőr és a szem megsárgulhat, a vizelet pedig sötét színűvé válik.
  • Hasi fájdalom - A rák növekedésével a betegnek hasi fájdalmai lehetnek, amelyek a hátába sugározhatnak. A fájdalom étkezéssel vagy fekvéssel fokozódhat.
  • Hányinger
  • Csökkent étvágy
  • Fogyás

Okok/kockázati tényezők

Nem tudni pontosan, miért kapnak bizonyos emberek hasnyálmirigyrákot. A kutatások azt mutatják, hogy vannak bizonyos kockázati tényezők, amelyek növelik a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyét. A dohányzás kockázati tényező. Az alkoholfogyasztás, az állati zsírban gazdag étrend és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás szintén kockázati tényezők lehetnek. Az örökletes hasnyálmirigy-gyulladásnak nevezett betegségben szenvedőknél is fokozott a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata. A hasnyálmirigyrák családi kórtörténete szintén fontos kockázati tényező, valamint bizonyos örökletes és genetikai állapotok.

Szűrés/diagnózis

A teljes kórtörténet felvétele és a fizikai vizsgálat mellett az orvos elvégezhet bizonyos endoszkópos és radiológiai vizsgálatokat, például CT-vizsgálatot, MRI-t vagy ultrahangot. Endoszkópos ultrahang is elvégezhető. Ez a teszt segíthet olyan kisméretű daganatok felkutatásában, amelyek kisebbek lehetnek, mint 2-3 cm (egy hüvelyk). A hasnyálmirigy rendellenes területének biopsziája bizonyos esetekben elvégezhető egy tű behelyezésével a hasnyálmirigybe ultrahangos irányítással.

Az ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatogram), a hasnyálmirigy-csatorna és a közös epevezeték speciális röntgenvizsgálata szintén felhasználható a diagnózis felállításához. Ehhez a teszthez egy rugalmas csövet, amelynek végén egy lámpa és egy kamera van, a szájon át vezetnek a gyomorba, majd a vékonybélbe. Szedációt adnak. Ezután festéket injektálnak a hasnyálmirigy-csatornába és az epevezetékbe, hogy a daganat kóros feltöltését vagy elzáródását keresse. Ezen eljárás során biopsziákat lehet venni az epevezetékbe behelyezett ecsettel. Ezután a biopsziás mintákat mikroszkóp alatt vizsgálják, hogy rákos sejteket keressenek.

Kezelés

A hasnyálmirigyrák valóban csak akkor gyógyítható, ha a korai stádiumban megtalálható. A műtét, a sugárzás és a kemoterápia lehetséges kezelési lehetőség. Szükség esetén műtét végezhető a hasnyálmirigy és a környező szövetek egészének vagy egy részének eltávolítására. A sugárterápia alkalmazható a rákos sejtek károsítására és növekedésük megakadályozására. A sugárzást bizonyos műtét utáni vizsgálatokban felhasználhatják a megmaradt rákos sejtek elpusztításához. A kemoterápia nem gyógyítja meg a hasnyálmirigyrákot, de valamilyen hatással lehet a daganat progressziójának lassítására vagy a beteg életminőségének javítására. Számos új gyógyszert vizsgálnak a hasnyálmirigyrák kemoterápiájára, és ebben a betegségben szenvedő betegek számára lehetőségük nyílik részt venni a hasnyálmirigyrák kemoterápiás kezelésének egyik kutatásában.

A fájdalomcsillapítás nehéz problémát jelenthet hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél. Orális fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazhatók, vagy a betegek idegrendszerre utalhatnak, amelyet úgy hajtanak végre, hogy alkoholt injektálnak a hasnyálmirigy közelében lévő idegcsomóba (celiakia plexusba) a hasnyálmirigyrák és az agy fájdalomjeleinek csökkentése érdekében.

A gyomor-bél traktus képe

Szerző (k) és közzététel dátuma (i)

Radha Tamerisa, MD, Texasi Egyetem Orvosi Osztálya, Galveston, TX, és Manoop S. Bhutani, MD, FACG, UT MD Anderson Cancer Center, Houston, TX - 2004. június. Megjelent. Frissítve 2008. május. Frissítve 2013. július.