Eozinofil gasztroenteritis

Élelmiszerallergiával, valamint számos kötőszöveti betegséggel kapcsolatban eozinofil gastroenteritisről (EG) számoltak be.

sciencedirect

Kapcsolódó kifejezések:

  • Eozinofília
  • Eozinofil
  • Eozinofil nyelőcsőgyulladás
  • Hasmenés
  • Nyelőcső
  • Emésztőrendszeri traktus
  • Immunglobulin E
  • Eozinofil gasztrointesztinális rendellenesség
  • Eozinofil

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Eozinofil gasztroenteritis

Jon A. Vanderhoof, Rosemary J. Young, a Gasztroenterológia enciklopédiájában, 2004

Bevezetés

Az eozinofil gasztroenteritis vizuális endoszkópos eredményei kiemelkedő nyálkahártya-redőket, hiperémiát és nodularitást mutathatnak. Kis mennyiségű eozinofil van jelen általában a gyomor-bél traktus lamina propriájában, így nincs általános egyetértés abban, hogy a megnövekedett szint milyen kóros állapotot jelent. Az eozinofilek jelenléte a nyálkahártya/szubmukózális, izmos vagy szerozális rétegekben rendellenesnek tekinthető. Az eozinofil gasztroenteritis súlyosságának osztályozására tett kísérletek az eozinofilek sűrűségén alapultak, és általában egyetértés van abban, hogy a szövettani diagnózishoz nagy teljesítményű mikroszkópos mezőnként 20-nál több eozinofilre van szükség. Azt is megjegyezték, hogy az eozinofil gasztroenteritis foltos jellegű lehet, és több biopsziás mintát igényel az azonosításhoz. A felszíni biopsziás minták, amelyekből hiányzik az izom- és a szerosal réteg, szintén elhomályosíthatják a megállapításokat, ezért kívánatos lehet teljes vastagságú gyomor-bélbiopszia.

Eozinofil asszociált emésztőrendszeri rendellenességek

Definíció és osztályozás

Az EGE ritka, heterogén és rosszul meghatározott állapot. Jellemzője a GI traktus krónikusan visszatérő szöveti infiltrációja eozinofilekkel. 5 A diagnózis a következő három kritériumon alapszik: 1) nem specifikus GI tünetek; 2) eozinofil infiltráció a GI traktus egy vagy több területére; és 3) a bél eozinofília egyéb okainak kizárása. 5 Még nem sikerült konszenzust elérni az EGE diagnosztizálásának szövettani kritériumaival kapcsolatban. Ez összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy az egészséges gyomor- és bélnyálkahártya fiziológiai körülmények között az eozinofileket hordozza, és ezért nehéz meghatározni a „normális” sejtszámot.

Az EGE alosztályba sorolható akár a GI traktusnak a folyamat által érintett szegmensei, akár az eozinofil infiltráció mélysége szerint. 5 Ez utóbbi (vagy Klein) osztályozási rendszer megkülönbözteti az EGE nyálkahártya, izmok és szerózis formáit. 5 Az EGE diagnózisának megállapítása előtt ki kell zárni a parazita fertőzéseket, a gyulladásos bélbetegségeket, a kötőszöveti betegségeket, a gyógyszerek mellékhatásait és a limfoproliferatív rosszindulatú daganatokat. 5.

Allergiás és eozinofil gasztrointesztinális betegség

Etiológia

Az EoG minden korosztályt érint, enyhe férfi túlsúlyban van. Leggyakrabban az eozinofilek csak a nyálkahártyába hatolnak be, ami malabszorpcióval járó tünetekhez vezet, például növekedési kudarc, fogyás, hasmenés és hipoalbuminémia. A nyálkahártya EoG befolyásolhatja a gyomor-bél traktus bármely részét. 38 EoG-ban szenvedő gyermek biopsziás eredményeinek áttekintése során kiderült, hogy minden vizsgált betegnek nyálkahártya-eozinofíliája volt a gyomor antrumában. 63 A betegek 79 százaléka a proximális vékonybél eozinofíliáját is kimutatta, 60% -uk nyelőcső-érintettséggel, 52% -uk pedig a gyomor korpuszával. A vastagbélben érintettek általában 6 hónapnál fiatalabbak voltak, és végül allergiás vastagbélgyulladásba sorolták őket.

Az EoG etiológiájának részletei továbbra sem ismertek, bár ma már felismerték, hogy mind az IgE, mind a nem IgE által közvetített érzékenység eredménye. Az IgE által közvetített gyulladásos válasz (tipikus allergia) és az EoG közötti kapcsolatot alátámasztja az egyéb allergiás rendellenességek, például az atópiás betegség, az ételallergia és a szezonális allergia fokozott valószínűsége. Egyes betegeknél 64,65 specifikus étel kapcsolódik az EoG okozójához. 66,67 Ezzel szemben a nem IgE által közvetített immunműködési zavarok, különösen a limfociták által termelt citokinek és az eozinofilek kölcsönhatása szerepet kapott. Az IL-5 a szöveti eozinofíliáért felelős kemoattraktáns. 68 Desreumaux és munkatársai azt találták, hogy az EoG-ben szenvedő betegek körében az IL-3, IL-5 és a granulocita-makrofág kolónia stimuláló faktor (GM-CSF) szintje szignifikánsan megemelkedett a kontroll betegekhez képest. A szövetbe történő felvételük után az eozinofilek tovább toborozhatnak hasonló sejteket saját IL-3 és IL-5 termelésük, valamint leukotriének termelése révén. 70 Ez a vegyes típusú immunrendszer-szabályozás az EoG-ben kihatással van ennek a rendellenességnek a diagnosztizálására és kezelésére.

Eozinofil nyelőcsőgyulladás, gasztroenteritis és proctocolitis

Epidemiológia/etiológia

Az EoG minden korosztályt érint, enyhe férfi túlsúlyban van. Leggyakrabban az eozinofilek csak a nyálkahártyába hatolnak be, ami malabszorpcióval járó tünetekhez vezet, például növekedési kudarc, fogyás, hasmenés és hipoalbuminémia. A nyálkahártya EoG befolyásolhatja a GI traktus bármely részét. 38 EoG-ban szenvedő gyermek biopsziás eredményeinek áttekintése során kiderült, hogy minden vizsgált betegnek nyálkahártya-eozinofíliája volt a gyomor antrumában. 2 A vizsgált betegek 79% -a a proximális vékonybél eozinofíliáját is kimutatta, 60% -uk nyelőcső-érintettséggel, 52% -uk pedig a gyomor korpuszával. A vastagbélben érintettek általában 6 hónaposnál fiatalabbak voltak, és végül EoP-ként osztályozták őket.

Az EoG pontos oka továbbra sem ismert. Korábban úgy gondolták, hogy mind az immunglobulin E (IgE) -, mind a nem IgE által közvetített érzékenység felelős. 28 Az IgE által közvetített gyulladásos válasz (tipikus allergia) és az EoG közötti összefüggést alátámasztja az egyéb allergiás rendellenességek, például az atópiás betegség, az ételallergia és a szezonális allergia fokozott valószínűsége. 29, 30 Specifikus élelmiszerek kapcsolódnak az EoG okozójához. 31, 32 Ezzel ellentétben a nem IgE által közvetített immunműködési zavarok szerepe, különös tekintettel a limfociták által termelt citokinek és az eozinofilek közötti kölcsönhatásra, szintén figyelmet kapott.

Nemrégiben az interleukin (IL) -5, a szöveti eozinofíliáért felelős kemoattraktáns érintett. Desreumaux és munkatársai 34 azt találták, hogy az EoG-ben szenvedő betegek körében az IL-3, IL-5 és a granulocita-makrofág kolóniastimuláló faktor szintje szignifikánsan megemelkedett a kontroll betegekkel összehasonlítva. Miután felvették a szövetbe, az eozinofilek tovább toborozhatnak hasonló sejteket saját IL-3 és IL-5 termelésük, valamint leukotriének termelése révén. 35 Végül Beyer és munkatársai bizonyítékai 36 arra utalnak, hogy a 2. típusú T helper sejt citokinek felszabadulása tejallergiás enteritisben szenvedő betegekből a GI nyálkahártyájából izolált tejérzékeny T sejtek stimulálásakor következik be. Ez a vegyes típusú immunrendszer-szabályozás az EoG-ben kihatással van ennek a rendellenességnek a diagnosztizálására és kezelésére.

Eozinofillel társult gyomor-bélrendszeri rendellenességek

Petr L. Hruz, Alex Straumann, Klinikai immunológia (negyedik kiadás), 2013

Idiopátiás eozinofil gastroenteritis

Definíció és osztályozás

Az EGE ritka, heterogén és rosszul meghatározott állapot. A gyomor-bél traktus krónikusan visszatérő szöveti beszivárgása jellemzi eozinofilekkel. 45 A diagnózis a következő három kritériumon alapul:

Nem specifikus gyomor-bélrendszeri tünetek;

A gasztrointesztinális traktus egy vagy több területének eozinofil infiltrációja;

A bél eozinofília egyéb okainak kizárása. 46

Az EGE diagnosztizálásának szövettani kritériumai tekintetében még nem született konszenzus. Ez összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy az egészséges gyomor- és bélnyálkahártya fiziológiai körülmények között az eozinofileket hordozza, és a „normális” sejtszámot nehéz megállapítani.

Eozinofil gastroenteritis (EGE)

Ritka, rosszul meghatározott klinikai állapot több férfit érint, mint nőstény.

A betegek nem specifikus gyomor-bélrendszeri tünetekkel jelentkeznek.

A gyomor-bél traktus egy vagy több szegmensének eozinofil infiltrációja előfordulhat, és hatással lehet a bélfal minden rétegére.

A diagnózis a bél eozinofília egyéb okainak kizárásán és a biopsziás minták szövettani értékelésén alapul.

Az EGE szerozális típusának kezelése tipikusan szisztémás szteroidokból áll, míg a többi forma optimális kezelése még nincs meghatározva.

Az EGE alosztályokba sorolható akár a gyomor-bél traktusnak a folyamat által érintett szegmensei, akár az eozinofil infiltráció mélysége szerint. 47 Ez utóbbi, Klein osztályozási rendszere, megkülönbözteti az EGE nyálkahártya, izmok és szerózis formáit. 48 Az EGE diagnózisának megállapítása előtt ki kell zárni a parazita fertőzéseket, a gyulladásos bélbetegségeket, a kötőszöveti betegségeket, a gyógyszerek mellékhatásait és a limfoproliferatív rosszindulatú daganatokat. 45

Epidemiológia és természettörténet

Az EGE túlnyomórészt férfi rendellenesség, amely a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt érinti. 45 Az EoE-vel szemben az EGE nagyon ritka betegség. A 70 év alatt, mióta Kaijser először leírta 1937-ben, az irodalom körülbelül 200 esetről számolt be. Annak ellenére, hogy az EGE valószínűleg krónikus rendellenesség, természetes folyamata még mindig nincs meghatározva.

Klinikai előadás

Az EGE klinikai megnyilvánulása a gyomor-bél traktuson belüli elhelyezkedésétől és a bélfal beszivárgásának mélységétől függ. A nyálkahártya érintettsége tipikusan hányással, hasmenéssel, hasi fájdalommal, súlycsökkenéssel, boldogulási kudarccal és okkult vagy őszinte vérzéssel jár. Az izomrétegek szenvedése a bélelzáródás jeleihez és tüneteihez vezethet, míg a szerosális érintettséggel rendelkező betegek általában puffadásra panaszkodnak, és ascitessel jelentkezhetnek. Perifériás vér eozinofília az EGE-betegek körülbelül kétharmadánál figyelhető meg. 47

Diagnosztikai intézkedések

A betegség nyálkahártya-formáját könnyebb diagnosztizálni, mivel az elváltozások endoszkópiával vizualizálhatók. Jellemző megállapítások a bélráncok megvastagodása a luminális konfiguráció deformációjával, a perisztaltika csökkenése, valamint az eritemás és törékeny nyálkahártya elváltozásokkal. 50 A hagyományos endoszkópia lehetővé teszi reprezentatív biopsziás minták vételét a diagnózis szövettani megerősítéséhez. 51 Szerózisos betegségben gyanús betegeket laparoszkópiával kell értékelni, ahol az EGE ezen formájának megállapításai közé tartozik az ascites, a fehéres csomók, valamint a parietális és a visceralis peritoneum megvastagodása. 49

Az EGE izmos formája CT-vizsgálattal vagy hagyományos radiológiai vizsgálatokkal detektálható. Ezeket a módszereket nehezíti a szövettani minták diagnózis megerősítéséhez történő szedésének nehézsége. A legtöbb jelentett izombetegséget a bélelzáródás műtéti reszekciója vagy gyanított malignitás után diagnosztizálták.

Kezelés

Az EGE nem gyakori betegség, ezért nem állnak rendelkezésre terápiás vizsgálatok. A szakirodalomban esettanulmányok és kis esetsorok különféle szerek kezelésére adott válaszról számoltak be, ideértve a kortikoszteroidokat, a protonpumpa inhibitorokat, a hízósejt-stabilizátorokat, az antihisztaminokat, a leukotrién-antagonistákat és a szigorított szegmensek műtéti reszekcióját. 51–55

Míg a szerozális típusú betegek általában szteroid terápiára reagálnak, az EGE más formáinak esetében még nincs meghatározva az optimális kezelés. Ezen korlátozott adatok alapján először protonpumpa-gátlókkal végzett kezelési vizsgálatot kell mérlegelni a szisztémás kortikoszteroidokra való áttéréssel, ha nincs válasz. Sajnos a betegség visszaeső jellege azt jelenti, hogy fennáll a kortikoszteroid mellékhatások kockázata. A leukotrién-gátlókat gyakori fellángolásban szenvedő betegeknél értékelni kell.

Eozinofil gasztroenteritis

Seth A. Gross, MD, Sami R. Achem, MD, FACP, FACG, AGAF, in GI/Liver Secrets (negyedik kiadás), 2010

1 Hogyan határozható meg az eozinofil gasztroenteritis (EGE)?

Az EGE ritka állapot, amelyet a gyomor-bél traktus egy vagy több szervének eozinofiljeinek intenzív beszivárgása okoz. GI tünetek, eozinofil infiltráció a GI traktus legalább egy vagy több területén, az eozinofil részvétel hiánya a GI traktuson kívüli szervekben és parazitafertőzés bizonyítéka. A perifériás eozinofília az esetek 20% -ában hiányozhat. Az ebben a betegségben szenvedő betegeknél eozinofil nyelőcsőgyulladás, gyomorhurut, enteritis, proctocolitis és egyéb szokatlan prezentációk jelentkezhetnek, például hasnyálmirigy-gyulladás, obstruktív sárgaság és/vagy ascites.

A kiegészítő és az alternatív gyógyászatban alkalmazott kezelések

Immunológiai

Az eozinofil gasztroenteritist a citrusfélék allergiájához (23 Ar) ​​társították .

Egy 46 éves férfinak naponta 16 alkalommal nem véres laza széklet alakult ki, ami hasi görcsökkel és émelygéssel társult, de hányás nélkül. Tíz évvel azelőtt, hogy csalánkiütése és zihálása volt, de nem voltak gyomor-bélrendszeri tünetei, miután citromot vagy grapefruitot vett be, majd testmozgás volt, és azóta kerülte a citrusféléket. A hasi CT-vizsgálat vastagbél-, csípő- és nyombélfalvastagodást mutatott. A kolonoszkópia terminális ileitist és pancolonicus csökkent vaszkuláris jeleket mutatott, ami krónikus gyulladásra utal. A szövettan akut vastagbélgyulladást és ileitist mutatott ki eozinofil infiltrációval. A következő élelmiszerekkel szemben specifikus IgE-t találtak; citrom, grapefruit, paradicsom, sárgarépa, burgonya, kókuszdió, banán, petrezselyem, élesztő, fokhagyma, hagyma, mogyoró, földimogyoró, szezám és kukorica. Válaszolt a nem bélben oldódó bevonatú budezonidra és a mezalazinra. Montelukastot adtak hozzá, amikor a perifériás eozinofília fennmaradt, és prednizolont, amikor 1 évvel később megismétlődött.

A szerzők eozinofil gastroenteritist diagnosztizáltak, amelyet négy típusba soroltak, amelyek közül háromban gyakori az ételallergia.

Enalapril

Immunológiai

Az enalapril utáni eozinofil gasztroenteritist írták le [28]. A szerzők röviden áttekintették ezt a ritka állapotot, amelyet a gyomor-bélrendszeri tünetek, a gyomor-bél traktus eozinofil infiltrációja és a parazita vagy bélen kívüli megbetegedések hiánya alapján diagnosztizálnak. A klofazimin és a naproxen után is beszámoltak róla.

Krónikus hasmenés alakult ki egy 63 éves magas vérnyomású nőnél, akinek a disztális nyelőcső karcinómáját 19 hónappal korábban resectálták. A székletében Clostridium difficile toxint azonosítottak, és a hasmenés a metronidazollal végzett kezelést követően megszűnt. Az enalaprilt adták vérnyomáscsökkentő kezeléséhez, és 3 hónappal később a hasmenés kiújult. A székletvizsgálat negatív volt, és nem volt Clostridium difficile toxin. Állapota romlott, és 5 kg-ot fogyott. Jelentős eozinofíliája volt (2,4 × 10 9/l), és a vékonybél biopsziában enyhe krónikus gyulladás és ödéma, részleges villous atrófia és eozinofilek nagy csoportjai mutatkoztak a lamina propriában, némi fokális infiltrációval a hámban. Abbahagyta az enalapril szedését, hasmenése azonnal csillapodott, és az eozinofil szám 3 hetesen 0,5 × 10 9/l-re, 2 hónap múlva pedig 0,1 × 10 9/l-re csökkent.

Eozinofil emésztőrendszeri rendellenességek

Etiológia

Bár az eozinofil gyomorhurut és a gasztroenteritis idiopátiás, felvetődött, hogy allergiás mechanizmus a betegek legalább egy részénél jelentkezik. Valóban, a betegek többségénél megnövekedett teljes IgE-értéket és élelmiszer-specifikus IgE-t mutattak ki. Másrészt a fokális eróziós gyomorhurut, enteritis és alkalmanként kiemelkedő eozinofíliával járó nyelőcsőgyulladás, például az étkezési (étkezési) fehérje által kiváltott enterocolitis és az étkezési fehérje enteropathia tüneteit negatív bőrtesztek és hiányzó specifikus IgE jellemzik. A legtöbb betegnek pozitív a bőrtesztje a különféle élelmiszer-antigénekről, de nincsenek tipikus anafilaxiás reakciói, összhangban az élelmiszer-túlérzékenységi szindróma késleltetett típusával.

Az eozinofil gasztroenteritis gyulladásának kísérleti indukálása (a nyelőcsövet, a gyomrot és a belet is beleértve) szájon át történő allergén beadással (bélben oldódó bevonattal ellátott allergén gyöngyök formájában) érhető el a szenzibilizált egereken. 50 Nevezetesen, az egereknél eozinofil-asszociált GI-diszfunkció alakult ki, beleértve a gasztromegáliát, a késleltetett táplálékátvitelt és a fogyást, amelyek mind erősen függenek a kemokin-eotaxin-1-től. A bélszövet ultrakonstrukturális elemzése azt sugallta, hogy az eozinofilek közvetítik az axonális nekrózist; ugyanezt a megállapítást jelentették az IBD-vel összefüggő bél eozinofíliában szenvedő betegeknél is. Különösen a hízósejtek növekednek az EGID-ben is, és az orális allergének által kiváltott hasmenés közelmúltbeli egérmodellje azt mutatta, hogy a hízósejtek kritikus szerepet játszanak az allergiás hasmenés patogenezisében az EGID-ben. 52

A klinikai vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy az eozinofil gastroenteritisben szenvedő betegeknél fokozódik az IL-4 és IL-5 szekréciója a perifériás vér T-sejtjei által. Továbbá az EGID-ben szenvedő betegek duodenumának lamina propriájából származó T-sejtek tejfehérjékkel stimulálva előnyösen szekretálják a Th2 citokineket (különösen az IL-13-at). Az IgA-hiány összefüggésbe hozható az eozinofil gastroenteritisszel is, valószínűleg összefüggésben az atópiával járó megnövekedett gyakorisággal vagy az okkult GI-fertőzéssel. Az eozinofil gasztroenteritis és az étkezési fehérje által kiváltott szindrómák (enterocolitis, enteropathia, vastagbélgyulladás) az EGID folytonosságát jelenthetik, hasonló immunopatogén mechanizmusokkal. Ezenkívül az eozinofil gastroenteritis gyakran társulhat fehérjevesztõ enteropathiával. Eosinophil enteritisről számoltak be szisztémás lupus erythematosusban, bár a kóros összefüggés nem ismert.

Ajánlott kiadványok:

  • Journal of Allergy and Clinical Immunology
  • A ScienceDirectről
  • Távoli hozzáférés
  • Bevásárlókocsi
  • Hirdet
  • Kapcsolat és támogatás
  • Felhasználási feltételek
  • Adatvédelmi irányelvek

A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .