Atherosclerosis

Középkorú férfi fájdalmas mellkasát szorongatva lehetséges szívrohammal. Kék, gombos ruhás inget visel. Szívbetegség.

Melyek az érelmeszesedés tünetei?
Az érelmeszesedés addig nem okoz tüneteket, amíg az érintett artérián keresztüli véráramlás lelassul vagy eltömődik. Ha azonban a szív artériái érintettek, a tünetek közé tartozhat mellkasi fájdalom (angina) a szívizom vérellátásának csökkenése, a szív fokozott oxigénigénye miatt, mindkettő kombinációja, és néha érzelmi stressz. Az angina nyomásnak vagy szorításnak érezheti magát a mellkasban, vagy fájdalomként érezheti a vállát, karját, nyakát, állkapcsát vagy hátát. Lehet, hogy emésztési zavarnak is tűnik. Hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet, a nőknél a tünetek gyakran nagyon eltérőek, mint a férfiaknál. Az angina jellemzően aktivitással súlyosbodik, pihenéssel enyhül. A szívkoszorúér betegségben gyakran jelentkező egyéb tünetek közé tartozik a légszomj és az aritmiák (a szívverés ütemének vagy ritmusának rendellenes változásai - a szokásosnál lassabban vagy gyorsabban, vagy szabálytalanul).

Az agyba vezető artéria szűkülete vagy elzáródása stroke-ot eredményezhet. A tünetek közé tartozik a hirtelen gyengeség; az arc, a karok vagy a lábak bénulása vagy zsibbadása, különösen a test egyik oldalán; zavar; beszéd- vagy beszédmegértési problémák; az egyik vagy mindkét szem látási problémája; légzési gondok; szédülés; járási nehézség; egyensúly vagy koordináció elvesztése és megmagyarázhatatlan esések; eszméletvesztés; hirtelen, súlyos fejfájás.

A perifériás artéria betegség tünetei közé tartozik a zsibbadás, bizsergés, fájdalom és néha veszélyes fertőzések kialakulása.

Milyen okai vannak az érelmeszesedésnek?
Az érelmeszesedés kockázata az életkor előrehaladtával fokozatosan növekszik. A legújabb tanulmányok azt mutatták, hogy nagyobb az esélye az ateroszklerózis kialakulására, ha egyik vagy mindkét szülőjének 60 éves kora előtt volt szívbetegsége. További kockázati tényezők a magas koleszterinszint, a dohányzás, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a magas trigliceridszint, a túlsúly vagy elhízott, ülő életmód és fogamzásgátló tabletták vagy ösztrogénpótló kezelés alkalmazása. Az alvási apnoe, a stressz és a túlzott alkoholfogyasztás szintén növelheti az érelmeszesedés kockázatát.

Ezenkívül a C-reaktív fehérje nevű fehérje magas vérszintje gyulladást jelez a szervezetben, amely sérülésből vagy fertőzésből ered. A gyulladást ma a szívroham, az érelmeszesedés és más súlyos betegségek egyik fő rizikófaktorának tekintik. Egyelőre nem tudni, hogy a CRP szintjének csökkentése csökkenti-e az érelmeszesedés kockázatát.

Hogyan diagnosztizálják az érelmeszesedést?
Amikor az orvos sztetoszkóppal hallgatja a nyakát, hallhat egy zúgó vagy fújó hangot (az orvosi kifejezés „bruit”), amely jelen lehet, ha ateroszklerózis alakult ki a nyaki artériákban. A vérvizsgálatokon megjelenő magas koleszterinszint az ateroszklerózis fokozott kockázatára utal. A következő tesztek is segíthetnek az érelmeszesedés diagnosztizálásában:

Elektrokardiogram (EKG): A szív elektromos aktivitásának rögzítésére szolgáló teszt. Megmutatja, milyen gyorsan ver a szív, annak ritmusa, és felfedheti a szívkoszorúér-betegség által okozott szívkárosodás jeleit, valamint egy korábbi vagy jelenlegi szívroham jeleit.
Echokardiogram: Ez a teszt hanghullámokkal hozza létre a szív mozgóképét. Ezenkívül információt szolgáltat a szív méretéről és alakjáról, valamint arról, hogy a szív kamrái és szelepei mennyire működnek. Az echokardiográfia kimutathatja a gyenge véráramlás területét, a szív azon területeit is, amelyek nem normálisan összehúzódnak, valamint a szívizom korábbi sérüléseit a rossz véráramlás okozta.
Számított tomográfia (CT Scan): Ezzel a teszttel számítógéppel készített képeket kap a szívről, az agyról vagy a test más területeiről. A szív esetében kimutatható a nagy artériák szűkülete, és kiderülhet a kalcium felhalmozódása a koszorúerek falain.
Stressz teszt: Ez egy teszt annak bemutatására, hogy meddig lehet tovább futni egy futópadon, miközben a sebesség növekszik, és hogy a pulzusod mennyire normalizálódik 30 perc vagy kevesebb edzés után. A stresszteszt kimutathatja a szívritmus vagy a vérnyomás rendellenes változásait, a légszomjat vagy a mellkasi fájdalmakat, valamint a szívritmus vagy elektromos aktivitás rendellenes változását.
Angiográfia: Ezzel a vizsgálattal egy vékony, rugalmas csövet (katétert) tesznek a kar, az ágyék vagy a nyak erébe, és a röntgenen látható festéket a katéteren keresztül az artériákba fecskendezik. Ezután röntgenfelvételt készítenek, amelyek megmutatják, hogy a lepedék vagy az alvadék blokkolja-e az artériákat, milyen súlyos az elzáródás és az artériákon keresztüli véráramlás.
Boka/brachialis index: Ez a perifériás artériás betegség tesztje összehasonlítja a boka vérnyomását a kar vérnyomásával, hogy tükrözze a vér áramlását.

A következő képalkotó tesztek megmutathatják, hogy a vér mennyire mozog az artériákon:

Doppler tesztek, amelyek ultrahangot vagy hanghullámokat használnak
Mágneses rezonancia arteriográfia (MRA), egy speciális típusú mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
Speciális számítógépes tomográfia (CT), CT angiográfia.

Mi a hagyományos kezelés?
Az életmódváltások mellett, beleértve az egészséges étrendet a magas vérnyomás vagy a magas koleszterinszint (vagy mindkettő) megelőzésére vagy csökkentésére, a dohányzásról való lemondásra és a stressz kezelésére, kaphat receptre kapható gyógyszereket is a koleszterinszint és a vérnyomásszint csökkentésére, valamint a vérrögök megelőzésére. alakítás. A következő orvosi eljárások ajánlhatók:

Angioplasztika: Ez a blokkolt vagy beszűkült koszorúerek megnyitására, a véráramlás javítására és az angina enyhítésére szolgál. Ez magában foglalhatja egy sztent (egy kis hálós cső) telepítését, hogy az artéria nyitva maradjon az eljárás után.
A koszorúér bypass oltása: Sebészeti beavatkozás, amely magában foglalja az erek kivitelét a test más területeiről a koszorúerek szűkített területeinek „megkerülésére” a szív véráramlásának javítása, a mellkasi fájdalom enyhítése és esetleg a szívroham megelőzése érdekében. Ugyanez az eljárás alkalmazható a láb szűkült vagy elzáródott artériáinak megkerülésére.
Carotid endarterectomia: Sebészeti beavatkozás a nyaki artériák felépített lepedékének eltávolítására az agy véráramának helyreállítása érdekében, a stroke megelőzése érdekében.

Milyen terápiákat javasol Dr. Weil az érelmeszesedés ellen?
Dr. Weil a következő életmódbeli változtatásokat javasolja az érelmeszesedés kockázatának csökkentése és a tünetek csökkentése érdekében, amint azok megnyilvánultak. Azt tanácsolja, hogy nagyon fontos, hogy a diagnosztizált érelmeszesedésben szenvedők konzultáljanak orvosukkal, mielőtt bármilyen életmódbeli változást megkezdenének:

Rendszeres testmozgás a szív felé vezető erek egészségének megőrzéséhez. A testmozgás erősítheti magát a szívizomzatot is.
Kövesse az alacsony glikémiás étrendet.
Ne cigarettázz.
Ellenőrizze a vérnyomását.
A fogak jó egészségének megőrzése: Mivel az ínybetegség ateroszklerózist okozhat vagy súlyosbíthat, ezért elengedhetetlen, hogy naponta legalább kétszer mosson fogat és naponta selymet használjon, hogy elkerülje a baktériumok vonzását és táplálékát képező kis mennyiségű étel felhalmozódását. Ezenkívül ügyeljen rendszeres fogorvosi ellenőrzésre, hogy minden fogínybetegség azonnal azonosítható és kezelhető legyen.

Ezenkívül Dr. Weil azt javasolja, hogy bárki, aki ateroszklerózisban szenved, szedje ezeket a kiegészítőket:

Hal olaj. Úgy tűnik, hogy a halakban és a halolaj-kiegészítőkben található omega-3 zsírsavak megelőzhetik a szívbetegségeket. Csökkenthetik a trigliceridszintet, növelhetik a HDL („jó”) koleszterinszintet, minimalizálhatják a gyulladást és a véralvadást, és egészségesen tarthatják az ereket.
Q10 koenzim (CoQ10). Ez az antioxidáns segít megvédeni az LDL („rossz”) koleszterint az oxidációtól, fenntartja az egészséges ereket, csökkenti a vérnyomást, és támogathatja a szívizom optimális működését.