Gyulladáscsökkentő étrend érelmeszesedés és koszorúér-betegség esetén: antioxidáns ételek

Cikk információk

[e-mail védett] KIEGÉSZÍTÉS: Gyulladás, érelmeszesedés és szívkoszorúér-betegség AKADÉMIAI SZERKESZTŐ: Thomas E. Vanhecke, főszerkesztő PÁLYÁZOTT ÉRDEKEK: A szerzők nem fednek fel esetleges összeférhetetlenséget. A cikk független szakértő vak szakértői felülvizsgálatának tárgyát képezi, legalább két ellenőr által. Minden szerkesztői döntést független tudományos szerkesztő hozott. Benyújtáskor a kéziratot plágiumellenes szkennelésnek vetették alá. A közzétételt megelőzően minden szerző aláírt megerősítést adott arról, hogy egyetért a cikkek közzétételével és az összes alkalmazandó etikai és jogi követelménynek való megfeleléssel, ideértve a szerző és a közreműködő információk pontosságát, a versengő érdekek és finanszírozási források nyilvánosságra hozatalát, az emberi és állati etikai követelményeknek való megfelelést. a tanulmány résztvevői és a harmadik felek szerzői jogi követelményeinek való megfelelés Ez a folyóirat a Kiadványetikai Bizottság (COPE) tagja. Kiadja a Libertas Academica. Tudjon meg többet erről a naplóról.

érelmeszesedés

Absztrakt

Bevezetés

A testünkben az oxidáns/antioxidáns egyensúly felbomlása során bekövetkező oxidatív stressz nagy szerepet játszik az érelmeszesedéses betegségek, például a koszorúér-betegség (a szívkoszorúér-betegség) és a stroke kialakulásában. Míg a sztatinokkal történő lipidcsökkentő terápiát általában az érelmeszesedéses betegségek kezelésére alkalmazzák, nagy figyelmet fordítottak az antioxidáns ételekre, amelyek hozzájárulhatnak az oxidáns/antioxidáns egyensúly fenntartásához. Az élelmiszerekben sokféle antioxidáns létezik, ezeknek az antioxidánsoknak az ateroszklerózissal kapcsolatos funkciójáról szintén széles körben beszámoltak.

Zöldségek és gyümölcsök

1. táblázat: A stroke kockázata (95% -os konfidenciaintervallum) napi három-öt adag és több mint öt adag gyümölcs és zöldség esetében háromnál kevesebb adaghoz képest (He FJ et al. 3 adaptálva).

1. táblázat: Agyvérzés kockázata (95% -os konfidenciaintervallum) napi három-öt adag és több mint öt adag gyümölcs és zöldség esetében háromnál kevesebb adaghoz viszonyítva (He FJ et al. 3 adaptálva).

A gyümölcsök, különösen a citrusfélék, nagy mennyiségben tartalmaznak flavonoidokat, valamint antioxidáns C-vitamint és karotinoidokat. A narancs és a grapefruit különösen nagy mennyiségben tartalmaz hesperidint és naringint. Esmaillzadeh és mtsai jelentése. A középkorú nők étkezési szokásairól szóló 10. cikk szerint az egészséges táplálkozási szokásokkal rendelkező alanyok (nagy mennyiségű gyümölcs, zöldség, hüvelyesek és hal fogyasztása, valamint alacsony telített zsírsavtartalmú húsok fogyasztása) esetében jelentősen csökkent a metabolikus szindróma, a gyümölcsfogyasztás különösen jelentősen hozzájárul ehhez a csökkenéshez. Williams és mtsai. A 11 azt is kimutatta, hogy a magas gyümölcsfogyasztás negatív korrelációt mutat az elhízás és a triglicerid szinttel, valamint pozitív korrelációt mutat a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterinszinttel. Sőt, Knekt et al. 12 szerint a stroke kockázata 20% -kal csökken a magas hesperidin- és naringinfogyasztású betegeknél. A gyümölcsök, valamint a zöld és sárga zöldségek fogyasztása elismerten hasznos az érelmeszesedéses betegségek megelőzésében.

Tenger gyümölcsei

Az 1970-es években végrehajtott epidemiológiai vizsgálatok 13,14 kimutatták, hogy rendkívül alacsony a CAD előfordulása Grönland őslakosai, az eszkimók körében, akik főként n-3 többszörösen telítetlen zsírsavakban (PUFA) gazdag halakat és fókákat fogyasztanak (1. ábra). Ennek eredményeként az n-3 PUFA-k, azaz az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) jelentőségét meg kell jegyezni. Az EPA magas koncentrációban található a szardínia halolajában, a DHA mellett a tonhalban és a bonitóban. Számos epidemiológiai tanulmány kimutatta, hogy a magasabb halfogyasztás alacsonyabb CAD és stroke kockázattal jár. 15–17 A japán populációk között, a magas halfogyasztás és a CAD okozta alacsony mortalitás összefüggése mellett Iso et al. 17 fordított összefüggésről számolt be a halfogyasztás és a CAD kockázata között. Ezenkívül egy japán vidéki körzetben a CAD előfordulása alacsonyabbnak bizonyult a halászati ​​területeken, mint a merkantil és a gazdálkodási területeken. 18.