Étrendi minta elemzése

Kapcsolódó kifejezések:

  • Kakaó
  • Cellulóz-származékok
  • Emészthetőség
  • Almabor
  • Ütő
  • Kazein

Letöltés PDF formátumban

minta

Erről az oldalról

Étrendi minta elemzése

Claudia Agnoli,. Vittorio Krogh, a táplálkozási kutatás elemzésében, 2019

Absztrakt

Az étrendi minták elemzése az étrend elemzésének olyan módszere, amely az étrendi összetevők közötti kumulatív és interaktív hatásokat figyelembe veszi az emberi étrend összetettségének tükrében. Ez egy modern, átfogó és „holisztikus” megközelítés, amely több módszertani korlátot is képes leküzdeni az emberi étrend és az egészség közötti összefüggések tanulmányozása során. Ennek a fejezetnek a célja az étrendi minták elemzésének ésszerűségének leírása és a táplálkozási kutatásban való alkalmazásának kihívásai. Az olvasónak lehetősége nyílik különféle elemzések (például „a priori”, „a posteriori” és „hibrid”) vezetésére, valamint erősségeikkel és korlátaikkal.

Az étrendi minta és a kognitív funkció jelenlegi bizonyítékai

4 Étrendi minta elemzése és kognitív funkciója

A betegségekkel kapcsolatos étrendi minták elemzése a közelmúltban egyre nagyobb figyelmet kapott, mivel az egyének nem külön-külön fogyasztják az ételeket vagy a tápanyagokat, hanem inkább a napi étrendjük alkotórészeiként (Panagiotakos, 2008). Az étrend mintázatának elemzését alkalmazták az étrend egésze és az egészségügyi eredmények közötti szakadék pótlására. Az étrendi minta figyelembe veszi az élelmiszerek és a tápanyagok fogyasztását. Ezt a mintát az étkezési viselkedés alapján jellemzik (Hu, 2002). Számíthat a különféle ételek és italok közötti szinergiára és/vagy ellentétre (van Dam, 2005).

Két megközelítést alkalmaztak az étrendi minta meghatározásához (Panagiotakos, 2008). Az a priori megközelítés meghatározza az étrendi szokásokat az élelmiszerek, a tápanyagok és a betegségek közötti kapcsolatokról szóló meglévő ismeretek alapján (Panagiotakos, 2008). Számos étrendi pontszámot vagy indexet használnak annak mérésére, hogy az egyén étrendje mennyire felel meg a speciális étrendi ajánlásoknak, például az egészséges táplálkozási index (HEI), a mediterrán étrend (MeDi) pontszáma. Mivel ez a megközelítés kvantitatív módon méri az étkezési szokások minőségét számos olyan étrendi szokással szemben, amelyeket „egészségesnek” vagy a betegségmegelőzés szempontjából előnyösnek találtak, ez önmagában korlátozódik az étrend és az egészség közötti meglévő és jelenlegi ismeretekre (Panagiotakos, 2008).

A Posteriori-megközelítés, amelyet felfedező megközelítésnek is neveznek, táplálkozási mintát vezet a statisztikai modellezéssel az érdeklődő populáció mintájából gyűjtött étrendi adatokból. Független a táplálkozás – betegség meglévő ismeretektől (Allès et al., 2012; Reedy et al., 2010). Számos módszert fejlesztettek ki, nevezetesen faktoranalízist, klaszteranalízist és csökkentett rangú regressziót (RRR) a posteriori megközelítés alkalmazásával az étrendi minta vizsgálatához a különféle betegségek és állapotok, például kognitív hanyatlás összefüggésében.

Jelen áttekintés célja az étrendi mintaelemzés jelenlegi ismereteinek frissítése, amelyek mindkét megközelítésből származnak az idős kognitív funkcióval kapcsolatban. Megbeszéljük a közelmúltban mindkét megközelítést alkalmazó tanulmányokat az étrend és az idős kognitív funkció kapcsolatának feltárására. Az egyes megközelítések erősségével és korlátaival foglalkozunk az étrendi mintaelemzés potenciális szerepének felismerésére az étrend – tápanyagok – kognitív funkció kapcsolatának vizsgálatában.

Diéta, egészséges öregedés és kognitív funkció

Krasimira Aleksandrova,. Romina di Giuseppe, a táplálkozási kutatás elemzésében, 2019

12.5 Modern megközelítések az étrend és a kognitív egészség vizsgálatában

A táplálkozás-epidemiológia tudósai most újabb megközelítések alkalmazása felé tartanak a táplálkozási kutatás módszertani korlátainak leküzdése érdekében [104–109]. Különösen a tápanyag-biomarker-minták értékelése képvisel ilyen módszertani fejlődést. A modern táplálkozási mintázat-elemzési módszerek kidolgozása (olvassa el a 4. fejezetet is) lehetővé tette egy olyan tápanyag-biomarker-minta azonosítását, amelyet magasabb kognitív funkcióval járó antioxidánsok C és E, B-vitaminok és D-vitamin jellemez. Ellentétes összefüggést figyeltek meg ugyanabban a vizsgálatban egy másik tápanyag biomarker mintázat esetében, amelyet magasabb plazma transz-zsírsavak jellemeznek [110]. Ezek az eredmények hangsúlyozzák a komplex tápanyag-összetétel és az egyes bioaktív vegyületek értékelésének fontosságát a táplálkozás és az egészséges öregedés közötti kapcsolat megértésében.

A metabolomika folyamatosan bővülő területe további új célokat kínál a táplálkozás értékelésére [111]. A metabolomikai platformok lehetővé teszik az emberi anyagcsere végtermékeit képviselő több száz biomarker mérését, amelyek a legfinomabb biológiai utakat képesek megragadni, összekapcsolva az emberi táplálkozást és az agy egészségét befolyásoló anyagcsere útvonalakat [112]. .

Az ilyen expozíciós információkészlet nagysága és összetettsége különféle megközelítéseket tesz lehetővé az adatmodellezésben, ezáltal lehetővé téve az öregedés és az egészség tápanyag-aláírásainak újszerű fejlődését. Annak ellenére, hogy az élelmiszer-metabolom az agy öregedésével és a kognitív funkcióval kapcsolatban nagy lehetőségeket kínál, ennek az írásnak a nyomán kevés tanulmány van. Az egyik fontos korlát a magas költségekkel és az analitikai bonyolultsággal együtt az, hogy nincs elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a metabolomika nagyon érvényes és megbízható biomarkereket kínál, amelyek lehetővé teszik a kutatási eredmények megismétlését különböző vizsgálati helyzetekben és populációkban. Valójában az alkalmazott analitikai platform, a laboratórium és még a méréseket végző személyek is nagyban befolyásolhatják a kapott eredményeket. Ezenkívül a legtöbb metabolit nagymértékben függ a mérést megelőző biológiai állapottól, és inkább rövid, mint hosszú távú expozíció értékelésére alkalmas lehet [111]. További módszertani erőfeszítésekre kell törekedni ezen korlátok kezelésére, mielőtt az élelmiszer-metabolom biomarkereinek azonosítása megfelelő reprezentatívnak tekinthető a táplálkozási kutatásban.

Diéta és a csontok egészsége

Kate Maslin, Elaine Dennison, a táplálkozási kutatás elemzésében, 2019