Fehérje-diéta pontszám, beleértve a növényi és állati fehérjét is, a HbA1c-vel és az eGFR-rel való társulás vizsgálata - A PREVIEW projekt

Grith Møller

1 Táplálkozás, testmozgás és sport tanszék, Természettudományi Kar, Koppenhágai Egyetem, Rolighedsvej 26, 1958 Frederiksberg C, Dánia; kd.uk.sxen@ztir (C.R.); kd.uk.sxen@ardl (L.O.D.); kd.uk.sxen@lmt (T.M.L.); kd.uk.sxen@ara (A.R.)

diéta

Diewertje Sluik

2 emberi táplálkozási osztály, Wageningen University, Stippeneng 4, 6708 WE Wageningen, Hollandia; [email protected] (D.S.); [email protected] (E.J.M.F.)

Christian Ritz

1 Táplálkozás, testmozgás és sport tanszék, Természettudományi Kar, Koppenhágai Egyetem, Rolighedsvej 26, 1958 Frederiksberg C, Dánia; kd.uk.sxen@ztir (C.R.); kd.uk.sxen@ardl (L.O.D.); kd.uk.sxen@lmt (T.M.L.); kd.uk.sxen@ara (A.R.)

Vera Mikkilä

3 Élelmiszer- és Környezettudományi Tanszék, Helsinki Egyetem, 00014 Helsinki, Finnország; [email protected]

Olli T. Raitakari

4 Alkalmazott és Preventív Kardiovaszkuláris Orvostudományi Kutatóközpont, Kiinamyllynkatu 10, Turku Egyetem, 20520 Turku, Finnország; [email protected]

5 Klinikai Élettani és Nukleáris Orvostudományi Intézet, Turku University Hospital, 20521 Turku, Finnország

Nina Hutri-Kähönen

6 Tamperi Egyetemi Kórház Gyermekgyógyászati ​​Klinikája és Tamperei Egyetem Orvostudományi és Élettudományi Kar, 33014 Tampere, Finnország; [email protected]

Lars O. Dragsted

1 Táplálkozás, testmozgás és sport tanszék, Természettudományi Kar, Koppenhágai Egyetem, Rolighedsvej 26, 1958 Frederiksberg C, Dánia; kd.uk.sxen@ztir (C.R.); kd.uk.sxen@ardl (L.O.D.); kd.uk.sxen@lmt (T.M.L.); kd.uk.sxen@ara (A.R.)

Thomas M. Larsen

1 Táplálkozás, testmozgás és sport tanszék, Természettudományi Kar, Koppenhágai Egyetem, Rolighedsvej 26, 1958 Frederiksberg C, Dánia; kd.uk.sxen@ztir (C.R.); kd.uk.sxen@ardl (L.O.D.); kd.uk.sxen@lmt (T.M.L.); kd.uk.sxen@ara (A.R.)

Sally D. Poppitt

7 emberi táplálkozási egység, Biológiai Tudományok Iskola, 18 Carrick Place, Mt Eden, Aucklandi Egyetem, Auckland 1024, Új-Zéland; [email protected] (S.D.P.); [email protected] (M.P.S.)

Marta P. Silvestre

7 emberi táplálkozási egység, Biológiai Tudományok Iskola, 18 Carrick Place, Mt Eden, Aucklandi Egyetem, Auckland 1024, Új-Zéland; [email protected] (S.D.P.); [email protected] (M.P.S.)

Edith J. M. Feskens

2 emberi táplálkozási osztály, Wageningen University, Stippeneng 4, 6708 WE Wageningen, Hollandia; [email protected] (D.S.); [email protected] (E.J.M.F.)

Jennie Brand-Miller

Anne Raben

1 Táplálkozás, testmozgás és sport tanszék, Természettudományi Kar, Koppenhágai Egyetem, Rolighedsvej 26, 1958 Frederiksberg C, Dánia; kd.uk.sxen@ztir (C.R.); kd.uk.sxen@ardl (L.O.D.); kd.uk.sxen@lmt (T.M.L.); kd.uk.sxen@ara (A.R.)

Társított adatok

Absztrakt

A magasabb fehérjetartalmú étrendet az elmúlt évtizedekben a testtömeg-szabályozás mellett támogatták. Ezen étrendek lehetséges egészségügyi kockázatai azonban még mindig bizonytalanok. Célul tűztük ki, hogy kidolgozzunk egy fehérje pontszámot a fehérje mennyisége és forrása alapján, és megvizsgáljuk a pontszám kapcsolatát a glikált hemoglobinnal (HbA1c) és a becsült glomeruláris szűrési sebességgel (eGFR). Az elemzések a PREVIEW projektben (Cukorbetegség megelőzése életmódbeli beavatkozással és népességi tanulmányok Európában és a világ minden táján) szereplő három populációs vizsgálaton alapultak: NQplus, Lifelines és a Fiatal finnek tanulmány. Az élelmiszer-gyakoriságú kérdőívek keresztmetszeti adatait (n = 76 777 alany) olyan fehérje pontszám kidolgozására használták, amely két komponensből állt: 1) az összes fehérje energiájának százalékos aránya és 2) növényi és állati fehérje arány. Fordított összefüggés a fehérje pontszám és a HbA1c között (meredekség −0,02 ± 0,01 mmol/mol, p 2, p Kulcsszavak: fehérje diéta pontszám, HbA1c, eGFR, egészséges alanyok, populációs vizsgálatok

1. Bemutatkozás

Az elmúlt három évtizedben tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy az étrendi bevitel és az egészség közötti kapcsolat nagyon összetett, sok kölcsönhatással [17]. Mindezen okokból hasznos lehet az élelmiszer- és tápanyagbevitel összetett mutatóinak vizsgálata. A közelmúltban alacsony szénhidráttartalmú étrend-pontszámot dolgoztak ki Halton és mtsai. [18] a nők osztályozása az ápolók egészségügyi tanulmányában a zsír, fehérje - beleértve az állati és növényi fehérjét - és a szénhidrát bevitel relatív szintje szerint. Ezt a pontszámot arra használták, hogy prospektív módon megvizsgálják a koszorúér-betegség kockázatának összefüggését ebben a kohorszban.

A fehérjebevitel mennyiségének és forrásának konkrét értékelésére szolgáló pontozási eszközt tudomásunk szerint korábban nem fejlesztették ki. Ezért arra törekedtünk, hogy kifejlesszünk egy fehérjetartalmú étrend pontszámot, amely az étkezési fehérje mennyiségén és forrásán - növényi vagy állati eredeten alapul -, mint eszköz a fehérje szerepének vizsgálatára a T2D-vel kapcsolatos káros anyagcsere-egészségben. Feltételeztük, hogy egy fehérje pontszám, amelynek magasabb a fehérje energia százalékos aránya (E%) a fehérje elfogadható makroelem-eloszlási tartományán belül [19], magasabb növényi és állati fehérje aránnyal kombinálva, alacsonyabb HbA1c szinttel társul, és esetleg az eGFR növekedése.

2. Anyagok és módszerek

2.1. Tanulmányterv és népesség

Ez a tanulmány két holland és egy finn megfigyelési tanulmány, az NQplus, a Lifelines és a The Young Finns Study keresztmetszeti adatait foglalta magában, amelyek mind a PREVIEW projekt részét képezik (PREVention of diabetes through lifestyle Intervention and population studies in Europe and the World) www. previewstudy.com, A PREVIEW átfogó célja a magasabb fehérjetartalmú, alacsony glikémiás indexű (GI) étrend és a fizikai aktivitási rendszer hatásának vizsgálata a T2D megelőzésére túlsúlyos és elhízott felnőtteknél és a betegség kialakulásának nagy kockázatú gyermekeknél [20].

A Nutrition Questionnaires plus (NQplus tanulmány) egy longitudinális megfigyeléses vizsgálat holland felnőtteknél Wageningen, Hollandia környékén. Fő célja egy nemzeti étrend-értékelési referencia-adatbázis kidolgozása az étrend-értékelési módszerek jövőbeni fejlesztése és fejlesztése érdekében, az újonnan kifejlesztett élelmiszer-gyakorisági kérdőívek (FFQ) validálása, valamint az étrendi tényezők és a közbenső egészségügyi eredmények tanulmányozása. Összesen 2048, 20–70 év közötti személy vett részt a vizsgálatban [21,22].

A Lifelines egy nagy, megfigyelésen alapuló, a felnőttek és a gyermekek körében végzett kohorsz vizsgálat, amelyet Észak-Hollandiában végeztek [23]. Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy betekintést nyerjen a lakosság egészséges öregedésének etiológiájába. Az életvonalakat 2006-ban kezdték meg, és az alapadatokat 167 729 személyről gyűjtötték össze, akik 6 hónapos és 93 évesek voltak. Rendszeres utóméréseket terveznek.

A Fiatal finnek tanulmány egy több központból álló nyomonkövetési tanulmány Finnországban. Fő célja annak meghatározása, hogy a gyermekkori életmód, a biológiai és a pszichológiai intézkedések miként járulnak hozzá a felnőttkori kardiovaszkuláris betegségek kockázatához. 1980-ban a kiinduláskor 3596 3–18 éves személy vett részt, és ugyanazokat az alanyokat több mint 30 éve követik [23]. Ezen keresztmetszeti vizsgálat céljából a 2007. évi nyomon követés méréseit használtuk, amikor az alanyok 30–45 évesek voltak.

Minden olyan alany, akinek hiányoztak az FFQ adatai, vagy olyan személyek, akiknek hihetetlenül magas (> 3500 kcal) vagy alacsony volt (1. táblázat). Az NQplus, a Lifelines és a Fiatal finnek vizsgálatban az alanyok 50% -ának fehérje pontszáma 8,0–12,0 között volt. Az átlagos napi fehérjebeviteli tartomány 13,1–15,9 E% volt az NQplus-ban, 13,3–16,0 E% volt a Lifelines-ben, és 16,0–19,0 E% volt a fiatal finnek vizsgálatában. A fiatal finnek vizsgálatában a 39,0 éves medián életkor alacsonyabb volt, mint az NQplus (53,0 év) és a Lifelines (44,0 év). A Fiatal finnek vizsgálatban a medián fizikai aktivitás 792 MET perc/hét volt, összehasonlítva az NQplus (2376 MET perc/hét) és a Lifelines (2205 MET perc/hét) értékekkel. Ezenkívül az állati fehérje átlagos napi bevitele nagyobb volt a fiatal finnek vizsgálatában (12,3 E%), összehasonlítva az NQplus (7,7 E%) és a Lifelines (8,4 E%) értékkel. Ezenkívül a gabonafélék medián bevitele mind az NQplus (190 g/nap), mind a Lifelines (181 g/nap) esetében magasabb volt, mint a Fiatal finnek vizsgálatban (124 g/nap) (1. táblázat).

Asztal 1

A vizsgálati populációk jellemzői (n = 76 777).