Felnőttek elhízása és növekedése gyermekkorban

Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a felnőttek több mint fele túlsúlyos, és a fejlődő országok egyre inkább szembesülnek a túl- és az alultápláltság közegészségügyi problémáival. Körülbelül az elmúlt 20 évben az elhízás és a túlsúly elterjedtsége drámai módon megnőtt mind felnőttek, mind gyermekek körében. 2 Ezek az időbeli és földrajzi tendenciák elsősorban az elhízás genetikai oka ellen szólnak, és mind az elhízáshoz kapcsolódó viselkedési, mind gyógyszerészeti beavatkozások hatékonysága korlátozott. 3 A környezeti, társadalmi vagy viselkedési beavatkozásokkal történő megelőzés logikus fókusza ennek a járványnak a kezelésében.

felnőttek

A felnőttkori elhízás megelőzésének lehetősége csecsemő- és gyermekkorban történő cselekvéssel vonzó. Számos tanulmány kimutatta, hogy a születéskor nehéz és a későbbi életben túlsúlyossá válás között gyenge kapcsolat van. Mások azt találták, hogy a gyermekkori gyorsabb növekedés megjósolja az elhízást felnőttkorban. 4 E heti számunkban (1331. o.) Parsons és mtsai megismétlik ezeket a megállapításokat egy nagy brit születési kohorsz-tanulmányban, amelyet 33 éves korig követtek. 5 Korábbi tanulmányokkal ellentétben ez a tanulmány rendelkezik olyan adatokkal, amelyek figyelembe veszik mind a születési súlyhoz társuló zavaró tényezőket. későbbi kövérséggel és annak megvizsgálására, hogy a gyermekkori növekedés módosítja-e a születési súly és az elhízás kapcsolatát. Ezek a potenciálisan összetett összefüggések kulcsot jelenthetnek a hatékony megelőző stratégiákhoz.

Parsons és mtsai úgy találják, hogy a születési súly és a későbbi testtömegindex közötti pozitív viszonyt nagyrészt az anya súlya adja - a nehezebb anyáknak nehezebb a csecsemőjük, akik általában nehezebbé válnak. Az apa súlya azonban nem befolyásolja a felnőttek elhízásának kockázatát gyermekeiben. Noha az apák változóinak rosszabb mérése magyarázhatja ezt az eltérést, az anyai táplálkozás nagyobb hatása valószínűbbnek tűnik. Hogy ez biológiailag vagy viselkedésileg, prenatálisan vagy postnatálisan működik-e, ezt a vizsgálatot nem lehet meghatározni. Azt sugallja, hogy a fogamzóképes nők elhízásának megelőzésére irányuló beavatkozások hosszú távon előnyöket jelentenek gyermekeiknek és maguknak a nőknek is; az ilyen beavatkozások értékelést érdemelnek.

Életük kritikus időszakaiban az egyének különösen kiszolgáltatottak a külső hatásoknak. A programozás akkor következik be, amikor egy kritikus időszakban fellépő káros hatás véglegesen megváltoztatja a fejlődő vagy plasztikus organizmus szerkezetét vagy működését. A méhen belüli élet kritikus periódusként betöltött szerepét a felnőttkori betegségek etiológiájában, különösen a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, valamint annak kockázati tényezőit élénk viták tárgyalták. 10, 11 Parsons és mtsai megfigyelései azt sugallják, hogy a korai gyermekkor az egyik kritikus időszak az elhízás kialakulásához. A méhen belüli élet további kritikus időszak az egyének (fiúk, akik születésükkor könnyűek) csoportjának meghatározása során, akik kiszolgáltatottabbak a gyermekkori gyors növekedés hatásainak.

A beavatkozás kritikus időszakára és a programozásban rejlő lehetőségekre a betegségek megelőzésére kevesebb figyelmet fordítottak a kutatások és a viták. A klinikai intrauterin növekedés korlátozásában és a magas kockázatú terhességek kezelésében szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a magzat növekedését nehéz befolyásolni. A gyermekkori növekedés alkalmasabb lehet a környezeti beavatkozásokra, de a gyermekek elhízásának megelőzéséről kevés információ áll rendelkezésre. 12 Ahelyett, hogy a kutatási erőfeszítéseket a felnőttkori elhízás gyógyszeres kezeléseinek fejlesztésére összpontosítanánk, talán a már tudottakat kellene felhasználnunk a gyermekeket célzó társadalmi, viselkedési vagy politikai beavatkozások megtervezéséhez és értékeléséhez. Az asszociáció nem egyenlő az ok-okozati összefüggéssel, de az olyan megfigyelési tanulmányok szisztematikus áttekintése, mint Parsons és mtsai, elvezethet bennünket azokhoz a csoportokhoz, akiket leginkább fenyeget a felnőttkori elhízás, és a beavatkozás kritikus periódusai.

Lábjegyzetek

CL meghívott előadást tartott a 2001-es Európai Elhízási Kongresszuson, amelyért költségeket fizettek neki.