Feltárt genetikai összefüggések a depresszió és az elhízás között

2018. november 14, szerda

összefüggések

"A magas BMI-hez kapcsolódó genetikai változatok mentális egészségi problémákhoz vezethetnek" - írja a The Guardian.

A depresszió gyakoribb az elhízott emberek körében. De a korábbi vizsgálatok nem tudták megállapítani, hogy van-e közvetlen ok-okozati összefüggés. Tehát előfordulhat, hogy a depresszió súlygyarapodást okoz, nem pedig fordítva, vagy valóban mindkettő igaz lehet.

Lehetséges, hogy az elhízással járó szövődmények, például a 2-es típusú cukorbetegség, inkább a depresszióhoz járulnak hozzá, mint maga az elhízás.

Ez a legújabb tanulmány genetikai technikával próbálta az elhízás depresszióra gyakorolt ​​közvetlen hatását összpontosítani, megszüntetve más életmódbeli és egészségügyi tényezők hatását. A kutatók mintegy félmillió, fehér európai származású felnőtt DNS-ét vizsgálták az Egyesült Királyságban.

A kutatók 73 genetikai variációt vizsgáltak, amelyek korábban magasabb BMI-vel voltak összefüggésben. Ezek egy részét a metabolikus szövődmények, például a magas koleszterinszint vagy a vércukorszint kockázatának csökkenésével is összefüggésbe hozták, nem a várható növekedéssel.

A kutatók azt találták, hogy a magasabb BMI-vel társult genetikai variánsok kombinációja a depresszióhoz is társult. Ez bizonyíték volt arra, hogy még az is előfordult, amikor egy személynél megvannak azok a változatok, amelyek csökkentik az anyagcsere-szövődmények kockázatát. Ez arra utalhat, hogy az elhízás inkább a pszichológiai, mint az anyagcsere-változások révén befolyásolja a depresszió kockázatát; legalábbis bizonyos esetekben.

Bár nem tudjuk megváltoztatni a DNS-ét, a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás segíthet az embereknek az egészséges testsúly elérésében vagy fenntartásában, valamint a depresszióban szenvedőknek is. Tudjon meg többet arról, hogyan javíthatja a testmozgás a hangulatát és javíthatja az egészségét.

Honnan jött a történet?

A vizsgálatot az Exeter Orvostudományi Egyetem, a Dél-ausztrál Egyetem Rákkutató Intézet és a londoni King's College kutatói végezték.

A kutatókat a Diabetes Research and Wellness Foundation, az ausztrál kutatóképzési program, az Egyesült Királyság Orvosi Kutatási Tanácsa, a Wellcome Trust, az Európai Kutatási Tanács, a Royal Society, a Gillings Family Foundation, a Diabetes UK, az Országos Egészségügyi Intézet finanszírozta. Kutatási (NIHR) orvosbiológiai kutatóközpont, a Maudsley NHS Foundation Trust és a King's College London. A tanulmányt a szakértők által felülvizsgált International Journal of Epidemiology publikálták nyílt hozzáférés alapján, így ingyenesen olvasható online.

A Guardian pontosan beszámolt a tanulmányról, megemlítve a korlátozásokat. A Mail Online vázlatosan részletezte a tanulmányt, áttekintve a genetikai elemzéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy a túlsúly pszichológiai hatása növeli a depresszió kockázatát, amikor ezt csak az eredmények sugallják és nem bizonyítják.

Milyen kutatás volt ez?

Ez egy esettanulmányos tanulmány volt, amely összehasonlította a depresszióban szenvedők és a depresszió nélküli emberek genetikai összetételét.

A depresszió gyakoribb az elhízott emberek körében. Nem ismert azonban, hogy az elhízás közvetlenül növelheti-e a depresszió kockázatát, igaz-e fordítva, vagy mindkettő igaz.

Tehát a kutatók egy bizonyos típusú eset-kontroll vizsgálatot hajtottak végre, amelyet Mendeli véletlenszerű vizsgálatnak neveznek, ahol a kutatók a génekre összpontosítottak, amelyekről ismert, hogy a betegség kockázatával és az egészségügyi kimenetekkel vannak összefüggésben, nem pedig az életmódbeli tényezőkkel.

Az ilyen típusú tanulmány ötlete a DNS pontos kombinációja, amelyet az emberek szüleiktől örökölnek, véletlenszerű. Tehát az elemzés csökkenti annak lehetőségét, hogy más tényezők (zavarók) okozzák az elhízás és a depresszió közötti összefüggéseket.

Mit érintett a kutatás?

A kutatók körülbelül 450 000 fehér európai származású brit felnőtt genetikai adatait használták fel, akik önként jelentkeztek az Egyesült Királyság Biobankjába, és DNS-ét kutatási célokra tanulmányozták.

A kutatók 48 791 depressziós és 291 995 depresszió nélküli (kontroll) embert azonosítottak, akiknek BMI-jét mérték, és összehasonlították DNS-jüket.

Azokat az embereket azonosították depresszióval, akik beszámoltak a következőkről:

  • hogy idegek, szorongás vagy depresszió miatt háziorvoshoz vagy pszichiáterhez fordultak, és legalább 2 hétig tapasztaltak, amikor depressziósnak vagy lelkesnek érezték magukat
  • Az Egyesült Királyság nemzeti kórházi nyilvántartása szerint visszatérő súlyos depressziós rendellenesség (MDD) vagy egy epizódos MDD diagnózisuk volt

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy csak azok az emberek elemzése befolyásolja-e eredményeiket, akik kórházban diagnosztizált diagnózissal rendelkeznek, vagy akiknél depresszióról számolt be szakember.

A kutatók konkrétan megvizsgálták, hogy az elhízáshoz kapcsolódó genetikai variációk gyakoribbak-e depressziós embereknél is.

Az elhízás "markereiként", ha ezek a genetikai variációk gyakoribbak lennének depressziós betegeknél, ez azt sugallná, hogy az elhízás hozzájárulhat az emberek depresszió kialakulásának kockázatához.

A kutatók 73 genetikai variációt vizsgáltak, amelyek magasabb BMI-hez kapcsolódtak. A kutatók kizárták azokat a variánsokat, amelyek magasabb BMI-hez kapcsolódtak, de szorosabban kapcsolódtak más feltételekhez vagy tulajdonságokhoz, például a dohányzáshoz vagy a lipidszinthez. A 73 változat közül 43 olyan génben volt, vagy azok közelében volt, amelyek hatással lehetnek az agy és az idegrendszer működésére és fejlődésére (tehát elméletileg közvetlenül befolyásolhatják a depresszió kockázatát), 30 pedig nem. Ezenkívül a változatok közül 14 a megnövekedett BMI-vel, de a metabolikus betegség kockázatának csökkenésével járt (tehát ezek nem befolyásolják a depressziót ezen anyagcsere-tényezők révén).

Ha a magasabb BMI-vel társuló variánsokat, de az elhízás metabolikus következményeit nem, a depresszióban szenvedőknél gyakoribbnak találják, ez azt sugallhatja, hogy az elhízás és a depresszió közötti kapcsolat pszichológiai hatásokkal függ össze.

A kutatók külön megvizsgálták a férfiakat és a nőket is, mivel előfordulhat, hogy a testkép körüli problémák miatt az elhízás pszichológiai hatása nagyobb lehet a nőknél. Megismételték elemzéseiket egy másik, 45 591 depressziós és 97 647 kontrollcsoportból álló mintán is egy másik vizsgálati csoportból (a Pszichiátriai Genetikai Konzorcium).

Mik voltak az alapvető eredmények?

A kutatók azt találták, hogy az elhízott egyének 45% -kal nagyobb eséllyel esnek depresszióba, mint az egészséges BMI-tartományban (esélyhányados (OR) 1,45, 95% -os konfidenciaintervallum (CI) 1,41–1,49). Ez a kapcsolat erősebb volt a nőknél, mint a férfiaknál.

A magasabb (kb. 5 kg/m2-rel magasabb) BMI-vel társult genetikai variánsok kombinációja a depresszió esélyének 18% -os növekedésével járt (OR 1,18, 95% CI 1,09 - 1,28). A kapcsolat valamivel erősebb volt a nőknél, mint a férfiaknál, de a különbség nem volt elég nagy ahhoz, hogy kizárják, hogy ez véletlenül történt.

A kutatók hasonló eredményeket találtak, amikor további elemzéseket végeztek, hogy megbizonyosodjanak eredményeikről, például kizárva azokat az embereket, akiknek nincs kórházban rögzített depresszió diagnózisa.

A depresszióval való kapcsolat erősebb volt, amikor a BMI-hez kapcsolt variánsokat vizsgáltuk, amelyek szintén kapcsolódtak az agy vagy az idegrendszerhez kapcsolódó génekhez. De a különbség megint nem volt elég nagy annak kizárásához, hogy véletlenül következett be.

A depresszióval való összefüggést a BMI-hez kapcsolt változatoknál is megtalálták, amelyek kedvező metabolikus profillal társultak, de csak egyszer gyűjtötték össze a Biobank és a Psychiatric Genetics Consortium mintáinak adatait.

Hogyan értelmezték a kutatók az eredményeket?

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a magasabb BMI valószínűleg hozzájárul az egyén depressziós esélyeinek közvetlen növeléséhez.

A depresszió kezelésére alkalmazott egyes gyógyszerek súlygyarapodást okozhatnak. A depressziós emberek kevésbé hajlamosak gondoskodni magukról, beleértve az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgást, és ez befolyásolhatja a súlyukat is.

Következtetés

Ez a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az elhízás és a depresszió közötti kapcsolat legalább részben annak tudható be, hogy a testsúly közvetlenül befolyásolja az ember depressziós kockázatát.

Ez a tanulmány nagyon nagy volt, és sok összetett elemzéssel vizsgálta a súly, a genetika és a depresszió összefüggését. A kutatók egy tanulmánytervet használtak, amelynek célja a súlytól eltérő tényezők esélyének kiküszöbölése az eredményekre. Több további elemzést is végeztek, hogy teszteljék eredményeiket és megbizonyosodjanak megbízhatóságukról.

Például az, hogy az embereket depressziósnak vagy nem depressziósnak minősítették, nem biztos, hogy teljesen pontos volt, mivel részben az emberek azon jelentésein alapult, hogy orvosokhoz fordultak "idegek, szorongás vagy depresszió miatt". Lehet, hogy egyesek depresszióban szenvedtek, de nem kértek segítséget, vagy esetleg nem rendelkeztek a depresszió diagnózisával, ha teljes körűen értékelték őket. Amikor azonban a kutatók kizárták azokat az embereket, akiknek nem volt kórházuk, rögzítették a depresszió diagnózisát, hasonló eredményeket értek el.

Bár ez a tanulmány hozzájárul az elhízás és a depresszió közötti összefüggésekről, még sok mindent meg kell tanulni. Például az eredmények azt sugallják, hogy a kapcsolat pszichológiai lehet, de a kutatóknak most jobban meg kell vizsgálniuk, hogy az elhízás hogyan járulhat hozzá a depresszió kockázatához.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a depresszió okai valószínűleg összetettek, sok tényező játszhat szerepet. Az eredmények nem feltétlenül vonatkoznak különböző etnikumú emberekre.

Ha túlsúlyos vagy elhízott, és az alacsony hangulat vagy a depresszió is zavar, akkor célszerű mindkét problémához egyszerre segítséget kérni.

Amit tudunk, az az, hogy a mentális és fizikai egészség összefügg egymással, és a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás valószínűleg előnyös mindkettő számára.

Bazian elemzése
Szerkesztette az NHS honlapja

Linkek a címsorokhoz

The Guardian, 2018. november 13

Mail Online, 2018. november 13

Linkek a tudományhoz

Tyrrell J, Mulugeta A, Wood AR és mtsai.

International Journal of Epidemiology. Megjelent online 2018. november 13-án