Főzet

A főzési habarási módszerek és a kellően hosszú forrásidő együttesen tovább csökkenthetik a sör DMS-tartalmát.

áttekintő

Kapcsolódó kifejezések:

  • Auriculoterápia
  • Blood Stasis
  • Toxin
  • Viscum album kivonat
  • Lép
  • Vastagbél

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Elméletek és koncepciók a kínai gyógynövénykészítmények összetételében

Yifan Yang MD MSc. Jeremy Ross BSc CEd LicAc MNIMH, kínai gyógynövény-tápszerekben, 2010

Alkalmazások

A főzet a kínai növényi gyógyszerek leggyakoribb beadási formája. A főzeteket általában szájon át alkalmazzák. Gyorsan felszívódhatnak, és a hagyományos készítmények közül a legerősebb hatással bírnak.

A képletek a klinikai igényeknek megfelelően variálhatók. A főzési módszert különösen súlyos és akut állapotok esetén alkalmazzák. A főzeteket helyileg gyógynövényes fürdőként is lehet használni az egész test vagy a test érintett területei számára.

A főzeteknek azonban vannak nyilvánvaló hátrányai. Megfelelő időre van szükségük a felkészüléshez, különösen krónikus betegségek esetén; nem mindig kellemes ízűek; nem könnyű szállítani vagy tárolni. Manapság egyes gyógynövény-gyógyszertárak tettek némi javulást ebben a tekintetben, felajánlva főzetek főzését pácienseik számára, és a gyógynövényes gyógyszereket lezárt vákuumcsomagolásban, néhány napig hűtőszekrényben tárolva.

A növényi gyógyszerek kábítószer-szállítási szempontjai

Főzetek

A főzeteket általában a keményebb gyógynövényeknél, például a gyökereknél, az ugatásnál és a magoknál részesítik előnyben. A főzet elkészítése előtt hasznos az egész gyökér, kéreg és magok őrlése vagy összetörése. Ezt úgy állítják elő, hogy a szükséges gyógynövénymennyiséget kb. 30 percig vízzel melegítik, amíg a víz körülbelül 50% -a elvész. Az edényt melegítés közben le kell zárni, hogy megakadályozzuk az alapvető alkotóelemek elpárologtatását. Az extraktumot ezután levesszük a tűzről és szűrővel leszűrjük, a főzetet pedig egészben vagy megfelelő hígítás után használjuk fel.

A főzetekhez használt gyógynövények például a ba zhen tang (nyolc kincs főzet) és a bai hu tang (fehér tigris főzet).

Az álmatlanság, valamint a Suanzaoren főzet és a hozzá kapcsolódó hatóanyagok beavatkozási hatásainak metabolikus profilozása és biomarkerek elemzése

Xijun Wang,. Hui Sun, Chinmedomics-ban, 2015

Absztrakt

A Suanzaoren főzetet (SZRD) évszázadok óta használják az álmatlanság (Bumei-szindróma) kezelésére, ennek pontos mechanizmusai azonban továbbra sem tisztázottak. Ezt a munkát az álmatlanság metabolomikus karaktereinek, az SZRD és fő összetevőinek (A és Jujuboside A) terápiás hatásainak globális feltárására tervezték. A metabolikus profilalkotás változásai az SZRD kezelést követően a PCA pontszámdiagramok alapján visszaálltak alapértékeikre. Az eredmények szerint 20 ion (9 negatív, 11 pozitív) „differenciáló metabolitként” szerepel. Ezeknek a metabolitoknak a változásai az álmatlanságra adott válaszként az aminosav- és a zsírsav-anyagcsere zavaraihoz kapcsolódtak, az immunrendszeren és az idegrendszeren keresztül. Megjegyzendő, hogy az SZRD növeli az alvási aktivitást, és kötő affinitást mutat a szerotonin receptorok iránt, jelezve, hogy az SZRD terápiás hatásai szerotonerg aktivációval közvetíthetnek.

A Shaoyao-Gancao főzet felszívódó komponenseinek azonosítása

4. Következtetések

Gyógynövények előkészítése, szabványosítása és minőségellenőrzése Afrikában

3.2.2 Szárított főzetek

A szárított főzeteket az ötvenes években fejlesztették ki Japánban, és a gyógynövények előállításának egyik fő módszerévé váltak Japánban, Tajvanon, az Egyesült Államokban és Európában. A szárított főzeteket úgy állítják elő, hogy a gyógynövénykészítményekből nagyon nagy tételeket készítenek főzetekként (nagy tartályokban), majd a folyadékot leürítik a hordókról. A folyadékot ezután (hő és vákuum alkalmazásával) elpárologtatva szirup képződik. Ezután a szirupot porszárítóba töltjük porhordozóval együtt (általában keményítővel vagy a szárított, porított, gyógynövényes szemcsékkel), és a maradék vizet elpárologtatjuk, így száraz por marad (Dharmananda, 1997).

Biztonságos afrikai gyógynövények a klinikai vizsgálatokhoz

Theophine Chinwuba Okoye,. K. Okereke Emeka, az afrikai gyógynövények toxikológiai felmérésében, 2014

18.2.29 Piptadeniastum africana Pip (Hook f.) Brenan. (Mimosaceae)

Állítólag a Piptadeniastum africana főzeteit használják a gaboni TM-ben aranyér, bénulás és fekélyes, gyógyíthatatlan sebek kezelésében [94]. Beszámoltak a növény leveleinek és gyökérkivonatainak antimikrobiális és rákellenes hatásáról [93,94]. A levél metanolos kivonatán végzett in vivo akut toxicitási vizsgálat azt mutatta, hogy a növény nem mérgező. 4 g/ttkg (patkányok) dózisnál a vese- és májfunkciós tesztek azt mutatták, hogy a növény nem vált ki káros hatást ezekre a szervekre [93]. A növény biztonsága és rákellenes potenciálja miatt a növény jó jelölt a klinikai vizsgálatok számára.

A Suanzaoren főzet több összetevőjének gyors elemzése UPLC-MS segítségével

Absztrakt

Adagolás és adagolási formák a növényi gyógyszerekben

Infúziók és főzetek

Az infúziók és a főzetek régóta alkalmazott módszerek a gyógynövények orális adagolására. A modern fitoterápiában főleg ott alkalmazzák őket, ahol a gyógynövény aktív komponensei vízben oldódnak, például poliszacharidokat, cserzőanyagokat vagy nyálkahártyát vagy néhány glikozidot tartalmazó gyógynövényekhez. Előnyösek lehetnek a húgyúti problémák kezelésében és az alternatív (depuratív) gyógynövények beadásában is. A hatékonyság maximalizálása érdekében az izzasztószereket forrón kell beadni, ezért gyakran infúzióként vagy főzetként adják be őket.

Az infúziók vagy főzetek fő hátránya, hogy a víz nem jó oldószer a gyógynövények számos aktív komponenséhez. Ezt a problémát súlyosbítja az előállításukhoz használt viszonylag rövid extrakciós idő (általában 5-10 perc). Ezenkívül a nagy mennyiségű forró folyadék általában azt jelenti, hogy a kellemetlen íznek való kitettség jelentősen meghosszabbodik. Az infúzióban és főzetekben gyakran használt gyógynövény nagyobb dózisai néha kompenzálhatják a forró víz oldószerként jelentkező korlátjait.

A gyógyszer mellékhatásaira és kölcsönhatásaira vonatkozó új adatok világméretű éves felmérése

Ázsiai növényi gyógyszerek [SED-15, 1609; SEDA-32, 879]

Kínai gyógyszerek

A kínai gyógynövényes főzetek, amelyeket a kínai orvosi gyakorlatban gyakran használnak, általában legfeljebb 20 különböző gyógynövény keverékéből állnak. Noha hagyományosan kevesebb mellékhatást okoznak, mint a hagyományos gyógyszerek, a kínai szakirodalom áttekintése kimutatta, hogy a mellékhatásokkal foglalkozó 25 cikkben beszámolt 31 esetből 10 súlyos volt [9 R]. A fő mellékhatások allergiás reakciók, emésztőrendszeri, idegrendszeri és hematológiai rendellenességek voltak. Az összes beteg felépült a főzet visszavonása és a tüneti kezelés után.

Neem kivonat

Dinesh Kumar,. Jitendra K. Malik, a Nutraceuticals-ban, 2016

Vizes kivonatok

A neem kéreg fermentált főzése gátolja az emberi komplement rendszert és a polimorfonukleáris sejteket (Kroes et al., 1993). A levélkivonat hipoglikémiát, megnövekedett alvadási időt és szérum koleszterinszintet, csökkent májzsírszintet és dózisfüggő májproteinek csökkenést okoz (Mossa, 1985; El-Hawary és Kholief, 1990). A trijód-tironin (T3) szintje csökkent, de a tiroxin emelkedett, a máj peroxidációjával, valamint a SOD és a kataláz aktivitásával együtt (Panda és Kar, 2000). Szubkrónikus expozíciós szinten patkányok alkalmatlanságot, gyengeséget, állapotvesztést, depressziót, testtömeg és papilláris reflex csökkenést mutattak. A máj, a vese, a tüdő és az agy torlódását is megfigyelték (Hore et al., 1999).