Melléktályog

Melléktályog az akut vakbélgyulladás leggyakoribb szövődményének tekinthető, különösen perforált vakbél után.

referencia

Radiográfiai jellemzők

Appendikuláris tályogok a peritonealis üregben vagy a retroperitoneális térben is felmerülhetnek.

Ultrahang

Az ultrahang az első olyan vizsgálat, amelyet a vakbél gyanújának gyanújának felmérésére javasolnak. A függelékes tályog megállapításai a következők:

  • folyadékgyűjtés (hipoechoikus) az appendikuláris régióban, amely jól körülírható, lekerekített vagy rosszul meghatározott és szabálytalan megjelenésű
  • függelék vizualizálható a misén belül

A folyadékgyűjtés az appendikuláris régióban látható, levegővel vagy anélkül. Sokszor megjelenhet egy vakbélkő.

Kezelés és prognózis

Korábban azt hitték, hogy a korai műtéti beavatkozás növeli a vakbél tályogban szenvedő betegek mortalitását, ezért a jól ismert Ochsner Sherren-rendszert követték. Jobb antibiotikumok, valamint a sebészek és aneszteziológusok szakértelme mellett azonban a korai diagnosztikai laparoszkópiát, majd a tályog elvezetését részesítik előnyben. Ha a tályog nagy (> 4 cm), akkor a perkután vízelvezetést, majd késleltetett vakbélműtétet részesítjük előnyben 4 .