Gyermekkori elhízás; kockázati tényező a lapos lábú Boletín Médico del Hospital Infantil kialakulásában

Consulte los artículos y contenidos publicados en éste medio, además de los e-sumarios de las revistas científicas en el mismo momento de publicación

lábú

Esté informado en todo momento gracias a las alarmas y novedades

Acceda a promociones exclusiveivas en suscripciones, lanzamientos y cursos acreditados

A Boletín Médico del Hospital Infantil de México EVISE rendszere nem fogad el új kéziratokat. A folyóirat előállítása átkerül egy másik kiadóhoz. Lásd az új tartalmat itt: http://www.bmhim.com/. Ha kéziratot szeretne benyújtani a folyóiratba, kérjük, küldje el e-mailben a [email protected] címre.

Az El Boletín Médico del Hospital Infantil de México kéthavonta megjelenő kiadvány, amelyet a Hospital Infantil de México Federico Gómez szerkesztett. A folyóirat spanyol és angol nyelvű eredeti cikkeket kap és jelentet meg a gyermekgyógyászattal kapcsolatban a következő területeken: biomedicina, közegészségügy, klinikai epidemiológia, egészségügyi oktatás és klinikai etika. A folyóirat a következő cikktípusokat publikálja: eredeti kutatási cikkek, áttekintések, klinikai esetek, klinikopatológiai esetek, gyermekgyógyászati ​​témák, közegészségügyi témák, levelek a szerkesztőhöz és szerkesztői megjegyzések (meghívóval).

Indexelve:

Scielo, Scopus, Latindex, Embase, EBSCO

Kövess minket:

Az SRJ egy presztízsmutató, amely azon az elképzelésen alapul, hogy nem minden idézet egyforma. Az SJR hasonló algoritmust használ, mint a Google oldalrangja; mennyiségi és minőségi mérést nyújt a folyóirat hatásáról.

A SNIP a kontextus szerinti idézés hatását úgy méri, hogy megdönti az idézeteket egy tantárgyban szereplő összes hivatkozás száma alapján.

Bevezetés: En México, la prevalencia de sobrepeso y obesidad en escolares es del 34,4% (ENSANUT 2012). Esta puede inducir un círculo vicioso ‘’ pie plano-plantalgia-sedentarismo-obesidad ’’. A bűnembargó, a presencia és a gráda de a plano és az escolares con obesidad no se ha descrito en la población mexicana. El objetivo del estudio fue determinar la prevalencia de pie plano y su asociación con obesidad en escolares de Tamaulipas, Mexikó.

Métodos: Se realizó un estudio analítico, transversal con 1,128 escolares de 9 a 11 años de edad, de los cuales el 48,8 %respondió al sexo masculino (H) y el 51,2% al femenino (M). Se realizaron mediciones antropométricas (peso, talla, perímetro de cintura y cadera). Se calculó el índice de masa corporal (IMC) y se consideró como obesidad cuando el IMC fue polgármester del percentil 95. Se fotografió la huella plantar por medio de un podoscopio, use de la klasificación de Denis para diagnosticar los grados de pie plano.

Eredmények: La prevalencia de sobrepeso-obesidad fue del 49.1% y de pie plano fue del 12.1% (H: 8,1%, M: 4%; p = 0,28). La asociación entre obesidad y pie plano fue reikšmingativa (p Conclusiones: Existe una asociación entre la obesidad y el pie plano, por lo que se sugiere implementar medidas de prevención secundaria en la población.

Háttér: Mexikóban a túlsúly és az elhízás prevalenciája 34,4% az iskoláskorú gyermekek körében (ENSANUT 2012), ami a laposlábú-plantalgia-szedentarizmus-elhízás ördögi körét idézheti elő, bár a laposlábak jelenléte és mértéke az iskoláskorban elhízott gyermekeket még nem írtak le egy mexikói lakosság körében. A vizsgálat célja a lapos lábak prevalenciájának és az elhízással való összefüggésének meghatározása volt a Tampicóban élő iskoláskorú gyermekeknél.

Módszerek: Elemző és keresztmetszeti vizsgálat 1128 hallgatóval, 48,8% férfi és 51,2% nő, 9-11 éves korban. Antropometriai méréseket (súly és magasság) végeztünk. A testtömeg-indexet (BMI) kiszámoltuk, és az elhízást a> 95-ös BMI-percentilisnek tekintettük. A talpi lábnyomot podoszkóp segítségével fényképeztük Denis osztályozással a lapos lábak fokozatainak diagnosztizálásához.

Eredmények: A túlsúly/elhízás prevalenciája 49,1%, a laposlábúaké pedig 12,1% volt (férfi: 8,1%, nő: 4%, p = 0,28). Az elhízás és a lapos láb közötti összefüggés szignifikáns volt (p Következtetések: Összefüggés van az elhízás és a lapos láb között. Javasoljuk másodlagos megelőző intézkedések végrehajtását ebben a populációban.

Az elhízást a 21. század járványának tekintik. Csecsemőkorban kezdődhet, és súlyos fejlett országokban, valamint a fejlett országokban is komoly közegészségügyi problémának számít. 1,2 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számításai szerint a 2015-ös évre lesz

2300 millió túlsúlyos felnőtt és> 700 millió elhízott, 42 millió túlsúlyos óvodás mellett. Mexikó a negyedik helyen áll a gyermekkori elhízás globális elterjedtségében, a

A fiúk 28,1% -a, a lányoké 29%. Görögország, USA és Olaszország felülmúlja. 3

A gyermekkori elhízás az életkorra és nemre nézve rendellenes vagy túlzott zsírfelhalmozódásnak minősül, amely káros az egészségre. A National Survey of Health and Nutrition 2012 (2012 ENSANUT) adatai szerint Mexikóban túlsúly és elhízás fordul elő az 5–11 éves iskoláskorú gyermekek körében (19,8%, illetve 14,6%, összesen 34,4%). . Az elhízás első helye Campeche államban van, 23,2% -kal. Másrészt Chiapas és San Luis Potosí államok mutatják a legalacsonyabb túlsúly és elhízás gyakoriságát. Tamaulipas állam a negyedik helyet foglalja el, a túlsúly és az elhízás prevalenciája 18,6, illetve 20,3% (összesen 38,9%). 4

Az elhízás által okozott funkcionális anatómiai módosítások között szerepel a lapos láb, amely a szalagok rugalmasságának változása, mivel a csontszerkezet elveszíti az interartikuláris kapcsolatot a hátsó láb és a láb középső része között, ami izomegyensúlytalanságot okoz. 30 hónapos kortól figyelhető meg. Általában két típusba sorolható: 1) fiziológiai lapos talp (hajlékony, hipermobil vagy puha), amely 5-7 éves gyermekeknél jelentkezik

A kóros lapos talp jelenléte az életkor függvényében módosul számos tényező miatt, például az oszteoligamentos struktúrák érése, az ínszalagok lazasága, a túlsúlyos elhízás és a láb talpi oldalán lévő zsírcsomag. 5,7-9 Az elhízás azonban ördögi kört okoz, amelyben a talpi fájdalom megnehezíti a mozgásszegény életmód elhagyását. Viszont a gyermekek súlya fokozatosan növekszik, kevés a sportban való részvétel, ami viszont akadályozza a fogyást, elősegítve a lapos láb jelenlétét. 7,10

Jelen tanulmány célja a lapos lábak elterjedtségének és a túlsúlytal/elhízással való összefüggésének meghatározása a mexikói Tamaulipas-i Tampico város iskoláskorú gyermekei között.

2.1. Tanulmányi tárgyak

Keresztmetszeti analitikai vizsgálatot végeztek. Tampico városának (Tamaulipas) 14 általános állami iskolájában véletlenszerűen, 2014 januárjától májusig folytatták. Mindkét nemből 1128, 9 és 11 év közötti gyermek mintáját tartalmazta. A vizsgálatból kizárták azokat a hallgatókat, akik gerincbetegségben szenvedtek, járási rendellenességekkel és az alsó végtagok megváltozásával jártak, ideértve a lapos lábakon kívüli ortopédiai betegségeket is (valgus láb, pes equinus, klub láb, pes cavus stb.). Kizárták azokat a diákokat is, akiknek szülei megtagadták gyermekeik részvételét a vizsgálatban. A tanulmányt a Tamaulipasi Autonóm Egyetem Tampico Orvostudományi Karának etikai bizottsága hagyta jóvá (anyakönyvi szám: FMT-SA-008/11). A tanulmányról információkat kaptak a szülők, a résztvevő gyermekek és az iskola vezetői. A szülők írásbeli, tájékozott beleegyezést adtak, amely engedélyezte gyermekük részvételét a vizsgálatban. A figyelembe vett változók az életkor, a nem, a súly, a magasság, a derék és a csípő átmérője, a testtömeg-index (BMI), a derék-csípő arány (WHR), a derék-magasság index (WHI) és a Denis laposlábú osztályozása volt.

2.2. A populáció pes planusának jellemzői, antropomorf mérései és értékelése

Az antropomorf méréseket (súly, magasság, derék és csípő átmérő) hagyományos módszerekkel hajtottuk végre, és az adatgyűjtésre kiképzett kutatók szabványosították. A BMI-t a Quetelet-index [súly kilogrammban osztva a magasság méterben négyzetben kifejezve (kg/m 2)], WHR (derék/csípő mérés aránya) és WHI (derék/magasság centiméterben) alkalmazásával számították ki. Ezt követően a méréseket csoportok szerint osztályozták - a BMI százalékos táblázata alapján az Egészségügyi Világszervezet 2007-es nemére és életkorára -, mint alacsony súlyú (LW) 95 (1. ábra).

1. ábra Vizsgálja meg a populációt testtömegindex és nem szerinti csoportok szerinti megoszlással.

A pes planus diagnosztizálásához a hallgatót cipő nélkül helyezték el egy klasszikus fa podoszkópra (60 x 40 x 40 cm), és értékelték a váll, a medence, a térd és a láb helyzetét. A láb első lábujjának (Jack) meghosszabbításának tesztjét elvégeztük; ez a manőver lehetővé teszi a belső hosszanti ív megfigyelését egy rugalmas pes planusban. Ezután fényképet készítettek a lábnyomokról, a súlyt elosztva mindkét lábon. A pedigráf klinikai értékelését traumatológus orvos és ortopéd végezte. A talpi nyomat Denis szerint a pes planus három fokára osztályozták: 1. fokozat, a láb laterális határának támasza a lábközéptámasz fele; 2. fokozat, a középső és az elülső területek támasza egyenlő; és 3. fokozat, amelyben a láb középső részén lévő támasz nagyobb, mint a lábközéptartó szélessége. 11.

2.3. Statisztikai analízis

Az adatokat átlagos 6 szórás (SD) képviseli 95% -os CI mellett. A statisztikai elemzést az SPSS v.20 és a GraphPad Prism 6 csomagokkal végeztük. Meghatároztuk a gyakoriságokat, és a csoportok összehasonlításához az ANOVA tesztet használtuk Dunnett post hoc teszttel (az NP csoportot tekintve kontrollnak). A változók, a pes planus-elhízás és a pes planus-elhízás fokozata közötti összefüggéshez χ 2 tesztet alkalmaztunk, valamint kiszámítottuk az OB csoport és az NP csoport közötti kockázatokat (az ORP prevalencia esélyhányadosa); p 3. Eredmények

A mintát 1128 hallgató, 551 férfi (M) és 577 nő (F) alkotta (51,15%). Az átlagéletkor 10,02 6 0,7 év volt; p = 0,15 (M) és p = 0,50 (F). A vizsgálati csoportokat a BMI alapján osztályoztuk, és kiszámítottuk az SP és az OB prevalenciáját (20,2, illetve 28,9%, összesen 49,1%). Az antropometriai méréseket az 1. táblázat mutatja. A pes planus eredményeit tekintve az általános prevalencia 12,1% volt, magasabb a férfiaknál, mint a nőknél (M: 8,1%, F: 4%; p = 0,28) egészen életkorukig. 10 év (14,9%), anélkül, hogy a prevalencia aránya az életkorhoz képest különbözne (p = 0,74). A négy vizsgálati csoportban a pes planus gyakoriságát a 2. ábra mutatja. Az OB csoportnak volt a legnagyobb gyakorisága (19,3%) (3. ábra). Az elhízás és a pes planus közötti összefüggés szignifikáns volt (p p p

2. ábra A pes planus előfordulása a különböző csoportokban.

3. ábra Normális testsúlyú (A) és elhízott hallgató Denis osztályozásának II. Fokú pes planus osztályú tanuló lábnyomának ábrázolása (B).

Mexikóban a népesség táplálkozásával kapcsolatos referencia-felmérés az ENSANUT. Az adatokat azonban 6 évente jelentik. 2012-ben az ENSANUT beszámolt arról, hogy a hallgatói populáció (5-11 éves kor) esetében a túlsúly és az elhízás együttes országos prevalenciája 34,4% (19,8, illetve 14,6%), jelezve, hogy ezek

az elmúlt 6 évben nem nőtt. Meg kell említeni, hogy az ENSANUT 2012 szövetségi szervezet szerint is közölt adatokat. Tamaulipasban a jelentett növekedés 10,2 százalékpont volt. Ebben a tanulmányban azonban az SP és az OB regionális prevalenciája együttesen 49,1% (20,2 és 28,9%) volt, 14,7 százalékpontos növekedéssel. Meg kell említeni azt is, hogy lakosság városi volt. Ha összehasonlítjuk ennek a tanulmánynak az eredményeit az ENSANUT Tamaulipas 2012-vel, amely a 2006-2012 közötti időszakban a túlsúly és az elhízás 1,4 pp-os csökkenését jelentette, ez ellentmond a túlsúlyos 2,1 pp-os, az elhízás esetében pedig 8,4 pp-os növekedésnek. Meg kell azonban erősíteni, hogy ezt a tanulmányt 2 évvel később végezték el.

A lakosság elhízásának növekedése egészségügyi következményekkel jár majd a biopszichoszociális fejlődésre, valamint az ország társadalmi-gazdasági szerkezetére. Az elhízás szövődményei, például a 2-es típusú diabetes mellitus típusa miatt felmerülő költségek az összes egészségügyi kiadás 15% -át teszik ki. 12.

A túlsúlyos és különösen az elhízott iskoláskorú gyermekek azonosítása általában rövid, közép- és hosszú távú szövődmények megelőző intézkedéseinek alkalmazását jelenti. Mindazonáltal a hagyományos klinikai gyakorlatban ezek az intézkedések az anyagcserezavarokra irányulnak. Vannak azonban egyéb komplikációk, például pszichológiai és strukturális. A strukturális szövődmények között szerepel a pes planus azonosítása, amelyet 6 éves kor után kell hordozni, mert előtte fiziológiai pes planus is jelen lehet. Ezen túlmenően ebben a korban a középső hosszanti ív érése lezárul. 13,14 Ezért ebben a tanulmányban úgy döntöttek, hogy a 9–11 éves diákokat bevonják, amikor a talpi íj érése befejeződött, elkerülve ezzel a hamis pozitív eredményeket. Ezzel együtt a diagnózishoz a Denis osztályozást választották, mivel ez megfelelő az iskoláskorú gyermekek számára, valamint a pes planus fokozatainak klinikai megkülönböztetéséhez. 5.

Ebben a tanulmányban a pes planus 12,1% -os általános előfordulását igazolták a vizsgált populációban, alacsonyabbak Pfeiffer et al. akik 44% -os gyakoriságot jelentettek. 13 A százalék azonban magas volt García-Rodríguez et al. (2,7%). 15 Ez a százalékos eltérés oka lehet az életkor, az etnikai hovatartozás és a pes planus osztályozás különbsége, amelyet ezekben a tanulmányokban használtak. 16 Meg kell jegyezni, hogy elhízott iskoláskorú gyermekeknél a pes planus prevalenciája 19,3% volt tanulmányunkban, ami 3 pp-kal magasabb, mint a Bordin és mtsai által közölt gyakoriság. ahol hasonló tanulmánytervet vettek figyelembe. 17.

A nem tekintetében a pes planus gyakorisága nagyobb volt a férfiaknál. Erről a variációról különböző szerzők számoltak be, 13,17,18, bár etiológiája nem világos. A jelen tanulmány eredményei alapján ez az esemény nem tulajdonítható az elhízásnak, mint annak okának, mert az elhízás gyakorisága mindkét nemben hasonló volt.

A pes planus prevalenciája nőtt a BMI-vel, és nagyobb volt az OB csoportban, valamint az a tény, hogy ezeknek a változóknak az összefüggése szignifikáns volt. Ezek az eredmények összhangban vannak Dowling és munkatársai következtetéseivel. aki hasonló populációt vizsgált. 19,20 A pes planus ebben a vizsgálatban megfigyelt osztályozását ki kell emelni, ahol az I. és II. Fokozat magasabb volt az OB csoportban, és a III. Fokozatú esetek száma alacsonyabb volt. Az NP csoportban azonban a III. Ennek oka lehet, hogy a genetika fontos szerepet játszik a pes planus megjelenítésében, és annak a ténynek, hogy az egyén epigenetikája megakadályozza vagy indukálja megjelenését és fejlődését. 7,13

Összegzésként megállapítható, hogy a jelen tanulmány megállapította, hogy a túlsúly és az elhízás jelenléte összefügg a pes planus megjelenésével az iskoláskorú gyermekek populációjában. Az eredmények arra utalnak, hogy a férfi nem kockázati tényező ennek a változásnak a kialakulásában. Javasoljuk, hogy túlsúlyos és elhízott iskoláskorú gyermekeken végezzenek vizsgálatokat a járulékos rendellenességek és a hosszú távú következmények értékelése érdekében. Másodlagos megelőző intézkedések bevezetése javasolt ennek a populációnak a közép- és hosszú távú szövődmények elkerülése érdekében, amelyek befolyásolják az egyének fizikai és szakmai életét.

Összeférhetetlenség

A szerzők kijelentik, hogy a tanulmányhoz nincsenek összeférhetetlenségi viszonyok.

A szerzők köszönetüket fejezik ki Dr. Enrique Álvarez Viaña és Dr. Leticia Manuel Apolinar számára a projekt felbecsülhetetlen segítségéért.

Megjelent publikálásra: 12-4-14;
Közzétételre elfogadva: 2-3-15