Gyógyászati ​​tulajdonságok a teljes élelmiszerekben (2003. június)

A vastagbélrák megelőzését és a bél integritásának megőrzését biztosító teljes élelmiszerekkel a folát hatásának fokozása

2003

Jelentős bizonyíték van arra, hogy a napi étrend elegendő mennyiségű folátja megelőzheti vagy legalábbis csökkentheti a vastagbélrák előfordulását és kialakulását. A foláthiány okozhatja és elősegítheti a DNS-mutációkat azáltal, hogy növeli a DNS érzékenységét a rákkeltő vegyületek által okozott károsodásokra, míg a szervezetben a megfelelő mennyiségű folát csökkentheti a klinikailag nyilvánvaló vastagbélrák kockázatát. 1,2 1998-ban a híres ápolók egészségügyi tanulmányának nyomon követése 88 756 nővérről végzett, és megállapította, hogy a 15 éves magas folátfogyasztás (> 400 mcg/nap) a vastagbélrák kockázatának 75% -os csökkenésével jár. 3 Ez egy prospektív kohorszvizsgálat volt, nagyon nagy mintamérettel, és a kapott adatokat az alkoholfogyasztás, az életkor, a fizikai aktivitás, a vörös húsfogyasztás, a rostbevitel, a dohányzási előzmények, a családtörténet és az aszpirinhasználat szempontjából is korrigálták.

Egy másik kohortvizsgálat a vastagbélrák relatív kockázatát vizsgálta a férfiaknál a folátbevitel alapján. A Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) utóvizsgálat (NHEFS) 4 megállapította, hogy a vastagbélrák relatív kockázata a vizsgálatban résztvevők számára 60% -kal kisebb azoknál a férfiaknál, akik napi 239 mcg folátot fogyasztottak étrendjükben. azokhoz a férfiakhoz képest, akik kevesebb, mint 103,3 mcg folátot vettek be naponta.

A folát teljes élelmiszer-forrása a csirkemájtól (770 mcg/3,5 oz) a főtt lencséhez (180 mcg/1/2 csésze), a kelbimbóhoz (47 mcg/1/2 csésze) és a brokkolihoz (39 mcg/1/2 csésze) ). Érdekes módon a fő növényi folátforrások, mint például a keresztesvirágú zöldségek és a répa, további vegyületeket tartalmaznak, amelyek specifikusan csökkentik a vastagbélrák kockázatát és támogatják a bél egészségét, például glutamin, glükozinolátok és rostok.

Keresztesvirágú zöldségek és vastagbélrák
A keresztesvirágú zöldségek (pl. Kelkáposzta, kelbimbó, káposzta és brokkoli) foláttal kapcsolatos tevékenységei a vastagbélrák kockázatának megelőzésében vagy csökkentésében vannak, ezek a zöldségek glükozinolát-vegyületeket is tartalmaznak, amelyek számos anyag koordinált metabolikus indukcióját okozzák. II. Fázisú máj méregtelenítő enzimek. Ezek az enzimek méregtelenítik a rákkeltő vegyületeket a szervezetből, így csökkentve a vastagbélsejtek érzékenységét a DNS károsodására. A glutation-transzferázok, a NAD (P) H, a kinon-oxidoreduktáz, a glükuronoszil-transzferáz és az epoxid-hidroláz mind a II. Fázisú enzimek, amelyek inaktiválják a környezeti rákkeltő anyagokat, amelyekről ismert, hogy növelik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

II. Fázisú méregtelenítő enziminduktorok, amelyek csökkentik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát
A II. Fázisú enzimek a kétféle módon inaktiválják a rákkeltő anyagokat: vagy a vegyületek reaktív központjainak elpusztításával, vagy gyakrabban endogén ligandumokkal történő konjugációval, ezáltal ellensúlyozva a karcinogénhez kapcsolódó toxikus tulajdonságokat, és felgyorsítva azok eliminációját a rákkeltő anyagokból. test. A keresztesvirágú zöldségek tartalmaznak vízben oldódó másodlagos metabolitokat, amelyeket glükozinolát vegyületeknek neveznek.

A keresztesvirágú zöldségekben található glükozinolátokat az endogén enzimek izotiocianátokká alakítják, amikor megrágják, víz jelenlétében összetörik vagy más módon megsérülnek. Ez az átalakulás természetes védekezési válasz a ragadozó és egyéb romboló hatásokra. A szövetkárosodás pontosabban az endogén myrosinase enzim vagy tioglikozozidáz felszabadulását eredményezi, amely lehasítja a glükozidkötést. Ez instabil köztiterméket eredményez, amely átrendeződik a szulfát, az izotiocianátok és más termékek felszabadulásáért.

Az izotiocianátok a II. Fázisú májméregtelenítő enzimek fő induktorai. A szulforafán és a szinigrin két izotiocianát, amelyek védenek a vastagbélrák súlyosságától, és gyakran csökkentik annak súlyosságát. 5 A szulforafán támogatja az I. fázisú máj méregtelenítésében lejátszódó enzimatikus aktivitást, és segíti a májat a II. Fázisú konjugációs utak végrehajtásában. A sinigrin kiegészíti a szulforafán aktivitását azáltal, hogy stimulálja a II. Fázisú méregtelenítő rendszert is. Amellett, hogy támogatja a máj méregtelenítő rendszerét, a szinigrin stimulálja az apoptózist, ez a folyamat természetesen a sérült sejt membránhoz kötött részecskékké történő széttöredezését eredményezi, amelyeket aztán fagocitózis eliminál. 6 A keresztesvirágú zöldségekben található szerves kénvegyületeket, például a ditioletionokat szintén feltételezett méregtelenítő szereknek tekintik a II. Fázisú enzimekre gyakorolt ​​hatásuk révén. 7,8

A vastagbélrákhoz vezető környezeti mutagének méregtelenítése
Az izotiocianátok kimutatták, hogy a környezeti mutagének méregtelenítését indukálják, amelyek vastagbélrákhoz vezethetnek. 9.

A glükozinolát-vegyületek mellett néhány keresztesvirág jelentős mennyiségű glutamin aminosavat tartalmaz, amely szintén fontos a méregtelenítő rendszer támogatásában és az optimális bélegészség fenntartásában.

Glutamin és a bél egészsége

Glutamin: A folát növényi forrásaiban (káposzta és cékla) található másik vegyület, amely támogatja a bél egészségét

A glutamin a leggyakoribb aminosav a véráramban (az aminosav-nitrogén 30-35% -a a plazmában), és számos méregtelenítéssel összefüggő biokémiai szükségletet elégít ki a szervezetben. 11 Ez egy feltételesen esszenciális aminosav, mivel az emberi test endogén módon termeli azt. A hiányosságok elterjedtek, elsősorban a méregtelenítő mechanizmusok, a rák, az égési sérülések, a traumák, a krónikus fehérje katabolizmus és a túlzott testmozgás miatt. 12,13

Ez az aminosav a vékonybél enterocitáinak, limfocitáinak, makrofágjainak és fibroblasztjainak fő metabolikus üzemanyaga, és fontos szerepet játszik a bélben és az egész testben az immunvédelem első vonalában. Érdekes módon ez a támogató tápanyag különösen magas koncentrációban található két méregtelenítő tulajdonsága és foláttartalma miatt elismert zöldségforrásban: káposzta és cékla. 14-18

A kutatások szerint a glutamin elengedhetetlen a méregtelenítés létfontosságú szervének, a bélrendszer egészségének és fenntartásának. 19,20 Valójában a bél a glutamin legnagyobb felhasználója a szervezetben. A bél enterocitái felszívják a glutamint a bél lumenéből és a véráramból. A bélsejt mitokondriumai a glutamint glutamáttá, majd alfa-ketoglutaráttá alakítják, amelyet a Krebs-ciklusban használnak ATP előállítására.

Tanulmányok kimutatták, hogy a tárolt glutamin szintje jelentősen csökken az emberben műtét, trauma vagy égési sérülés, valamint szepszis alatt. 21-23 Közismert tény, hogy ezek a körülmények a jótékony organizmusok egyensúlyhiányát idézik elő a bélrendszerben.

Hiánya szerepet játszik az immunrendszer diszfunkciójában, amely állapot a károsodott méregtelenítési mechanizmusokkal is összefügg, mivel a nukleotid szintézis fő előfutára, valamint energiaforrásként szolgál a gyorsan osztódó sejtek, például az immunveszélyt követő immunsejtek számára. 24–26

A mikrobiális transzlokáció megelőzése
Úgy tűnik, hogy a glutamin a GI traktusra gyakorolt ​​pozitív hatását mind a bél immunsejtjei (limfocitában gazdag Peyer-foltok), mind a nyálkahártya-sejtek táplálékként használják. A bél hámsejtjei nagyon alacsony glutamin szintetázt tartalmaznak, ezért nagyban függenek az előre elkészített glutamintól, akár étrendből, akár a vérből. Ha a glutamin hiányzik az étrendből, vagy ha egy személyt betegség miatt parenterálisan táplálnak, a bélsejtek glutamint vesznek ki a véráramból az izomszövet rovására, ezáltal kimerítve a szervezet raktárait. 27 Amikor a glutamin szintje csökken, a bél hámsejtjei és a limfociták elvesztik működésüket, veszélyeztetve a hám integritását, és a belet kiszolgáltatottá téve a mikrobiális transzlokációnak (baktériumok vagy toxinok átjutása a véráramba a bélfalon keresztül). 28-33 Számos tényező megzavarhatja a bélpermeabilitást, ami fokozott mikrobiális transzlokációhoz vezethet, többek között:
• A méregtelenítő utak károsodása
• Trauma
• Fertőzés
• Éhezés
• kemoterápia

A baktériumok, gombák és más toxinok a meggyengült nyálkahártya gáton át transzlokálódhatnak a véráramba, ahol reagálnak a retikuloendoteliális rendszerrel, serkentik a citokinek termelését a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyen keresztül. Ezt követően a kortizol felszabadul a mellékvesékből, ami növeli a glutamináz aktivitást a bél enterocitáiban, ezáltal fokozza a glutamin lebomlását a vékonybélben. Ez a glutamin és a glutation (amely glutamint tartalmaz) fokozatos kimerülését eredményezi a vázizomzatból, ami oxidatív izomszövet károsodáshoz vezet.

Ezenkívül a glutamin növeli a bél glutation-szintetáz aktivitását, 35 javítja a bél antioxidáns kapacitását és növeli az immunveszélyekre adott mitogén választ. A bélhez kapcsolódó limfoid szövetek (GALT) az optimális működéshez glutamint igényelnek. A GALT magában foglalja a Peyer-foltokat és a bélnyálkahártyán szétszórt limfoid tüszőket. Ebben a szövetben primerálják a B és T immunsejteket a bél antigénjeivel szemben, ezáltal a memóriasejtek "frontális" védelmét képezik, amelyek beágyazódhatnak távoli nyálkahártya effektor helyekre. Az immunfunkció és az egészséges bélrendszer fenntartása létfontosságú ahhoz, hogy támogassa a környezeti toxinok szervezetből történő eltávolításának képességét.

A káposzta működési mechanizmusai: A glutamin táplálékforrása ismert kemopreventív és immunvédő tulajdonságokkal
A káposzta glutamin (és folát és glükozinolát) tartalma mellett más tényezők is hozzájárulnak immunoprotektív és kemopreventív tulajdonságaihoz. A káposzta stimulálja a tumor nekrózis faktor a (TNF) és az interleukin-1 (IL-1) termelését, amelyek fontos szerepet játszanak a tumorellenes, antivirális, immunregulációs és gyulladásos válaszokban. Ezenkívül a káposzta tartalmaz glükozinolátokat és azok bomlástermékeit, amelyek megváltoztatják a glutation S-transzferáz (GST), a NADPH és a kinon-oxidoreduktáz (NQO) indukcióját, 38 támogatva ezáltal a vastagbélrákot okozó szerek méregtelenítését a szervezetben.

A méregtelenítő enzimek GST-családja felelős az elektrofil vegyületek és a glutation konjugálásáért, így vízben oldhatóbb és általában nem citotoxikus vegyület jön létre. A flavoprotein NQO katalizátorként funkcionál a kinonok, kinoniminek és azo-színezékek széles skálájának redukciójában kételektronos transzfer útján. A kutatók feltételezik, hogy az NQO védőhatása az egyelektronú redukciós reakciókkal folytatott sikeres verseny és az oxidatív metabolikus köztitermékek gátlásának eredménye. 39 A szabadgyökök termelésének ez a növekedése csökkenti az immunrendszerre háruló teljes terhet. 40

A káposzta ismert gyógyászati ​​alkotóelemei közé tartozik a 4-Me-glükobrassicin, a progoitrin, a 4-OH-glükobrassicin, az R-goitrin, a szinigrin, a flavonoidok, a glükoiberin, a glükonapin, a tiocianátok, a glutamin, az izotiocianátok, a fenolos vegyületek és az indol-3-karbinol. . 41–43

A bél integritásának és immunfunkciójának fenntartása
Komatsu és mtsai. 44 káposzta levét adták normál és hepatómot viselő patkányoknak. Ebben a vizsgálatban a káposztalé stimulálta a tumor nekrózis faktor a (TNFa) és az interleukin-1 (IL-1) normális patkányokban, de ezt nem tette meg a hepatómot hordozó patkányokban, amelyeknél ezeknek az enzimeknek a szintje már megemelkedett. A káposzta immunstimuláló tulajdonságokat mutatott, amelyekről a szerzők feltételezik, hogy valamilyen "ismeretlen" hatékony komponensnek köszönhető, amely felszívódhat a GI traktusból a TNFa és az IL-1 termelésének stimulálása érdekében. Ez a komponens lehet glutamin, bár a káposzta egyéb funkcionális alkotóelemei nem zárhatók ki. Az aktivált makrofágok által termelt elsődleges citokinek a TNFa és az IL-1. Ezenkívül a TNFa fontos szerepet játszik a daganatellenes, antivirális, immunszabályozó és gyulladásos válaszokban.

A glutamint tartalmazó zöldségek adagolása más ismert tercier vegyületek (pl. Folát és glükozinolátok) mellett valószínűleg nagyobb klinikai hatást eredményez a vastagbél/a bél egészségére, mint az izolált formában lévő komponensek összege. 45 A glutaminban gazdag étel további példája, amely kiegészítő vegyületeket, például folátot és rostot tartalmaz, amelyek támogatják a vastagbél egészségét, a béta vulgaris, amelyet általában répagyökérnek neveznek.

Beta vulgaris (répagyökér) és a vastagbél egészsége
A répagyökér egy másik zöldség, amely több összetevőt tartalmaz, amelyek legalább több ismert mechanizmus révén támogatják a bél egészségét és megakadályozzák a vastagbélrákot. A cukorrépán belüli ismert gyógyászati ​​alkotórészek közül a cukrok [pl. Folát, szacharóz, oligoszacharidok és poliszacharidok (galaktánok, arabánok, pektin)], gyümölcssavak (pl. L (-) - almasavas, D (+) - borkősav, oxalurinsav, adipinsav, citromsav, glikolsav és glutársav), aminosavak (pl. aszparagin, glutamin), betain (trimetilglicin) és triterpénszaponinok. 46

A répa gyökérnek a vastagbél/bél egészségének támogatására irányuló fellépései mellett, folát- és glutamintartalma miatt, állatkísérletek kimutatták, hogy az étrendi répa gyökérrostja csökkenti a vastagbélrák ismert rizikófaktorainak számító 47–49 szérum és máj lipidszintet. 50

A répa és a lipid anyagcseréje
A patkányoknak táplált cukorrépa rost, mivel az alacsony zsírtartalmú étrend 30% -a három hétig jelentősen csökkentette az ilealis apolipoprotein B mRNS expresszióját, amely felelős az LDL koleszterin szintéziséért. 51 Ennek egyik lehetséges következménye, hogy a széklet epe sója és a koleszterin kiválasztása megnövekedett. A réparost jelentősen megnövelte a máj LDL-receptor mRNS-ét, és csökkentette a szérum teljes és LDL-koleszterinszintjét a cellulózhoz és a gombarosthoz (kitinhez) viszonyítva. 52 A répa bizonyított lipidcsökkentő hatása annak tudható be, hogy az étel képes növelni az LDL-koleszterin máj általi felvételét.

A répa védő tulajdonságai a vastagbélen
Bobek és mtsai. 53 vizsgálta a vörös réparost hatását az alimentáris hiperkoleszterinémia és a dimetilhidrazin által kiváltott karcinogenezis kialakulására a patkány vastagbélében. A kutatók kimutatták, hogy a hiperkoleszterinémiás étrend 15% -os vörös réparostja (0,3% étkezési koleszterin) 30% -kal, illetve 40% -kal csökkentette a szérum koleszterinszintjét, illetve 40% -kal, és növelte a HDL-koleszterin frakcióját. Különösen érdekes a kutatók számára az aorta koleszterin jelentős csökkenése (közel 30%) (1. táblázat, alább).

A vörös répaszál erősen megnövelte a szuperoxid-diszmutáz, kataláz, glutation-peroxidáz és glutation-S-transzferáz enzimek aktivitását a vastagbélben, a májban és az eritrocitákban., és szemlélteti, hogy a réparost valószínűleg elősegíti a II. fázisú méregtelenítő funkciót a belekben, a vérben és a májban. Ezenkívül az étkezési vörös réparost csökkentette a rák előtti elváltozások előfordulását a patkány vastagbélében. Más állatkísérletek alátámasztják azt a megállapítást, hogy az étkezési réparost dózistól függően csökkenti a szérum és a máj koleszterinszintjét, és némi védelmet nyújt a vastagbélrák ellen. 5 4,55

Asztal 1
A szérum lipidjei, a lipoproteinek és a hiperkoleszterinémiás étrendet tápláló patkányok szervei
5% cellulózzal, 15% cellulózzal vagy 15% vörösréparosttal.

15% cellulóz
12.
455 ± 16

6,82 ± 0,53 b, C
0,69 ± 0,07 c, C
10,6 ± 0,9 c, C
2,79 ± 0,36 B
42,7 ± 2,0
3,05 ± 0,43
46,7 ± 1,9 C
523 ± 22
8,67 ± 0,49
5,54 ± 0,34 b, B