Egészségügyi Minisztérium

Utolsó ellenőrzés: 2018. június

Mi a hantavírus betegség?

A hantavírus betegségét számos különböző hantavírustörzs okozza. A hantavírusok vad rágcsálókban, például egerekben és patkányokban találhatók a világ különböző részein. Az Észak-Amerikában talált hantavírusok Hantavirus tüdő szindrómát okozhatnak, amely súlyos tüdőbetegség lehet halálos. A betegség enyhébb formája, az úgynevezett nem tüdő Hantavirus fertőzés is előfordulhat. Az Egyesült Államokban az emberi hantavírus-fertőzéseket először 1993-ban délnyugaton azonosították. Bár a legtöbb eset a Mississippi-folyótól nyugatra eső államokban fordult elő, szórványos (egyes) esetekről számoltak be több keleti államban, köztük New Yorkban.

Ki kap hantavírus-betegséget?

Bárki, aki érintkezik fertőzött rágcsáló ürülékkel, vizelettel, nyállal, fészkelő anyagokkal vagy ezek részecskéivel, hantavírusos betegségeket kaphat. A fertőzés leghatékonyabb kockázati tényezője a háztartásokban rosszul szellőző területeken történő aktív rágcsáló-fertőzés. A ritkán nyitott vagy szezonálisan zárt épületek belépése rágcsáló aktivitással szintén fertőzést okozhat. Ezenkívül a vidéki területek és a természeti üdülőhelyek látogatói - táborozók, túrázók és mások, akik a szabadban vesznek részt tevékenységekben - ki lehetnek téve a vírusnak.

Az Egyesült Államokban dokumentált HPS-esetek között a potenciális foglalkozási expozícióval rendelkező betegek között voltak gabonatermesztők, állattenyésztési szakember, terepi biológusok, valamint mezőgazdasági, malomipari, építőipari, közüzemi és takarmányipari dolgozók. Ezen személyek közül sokaknak háztartási kitettségük is volt.

A hantavírus-fertőzések ritkák. Sporadikus (egyszeri) esetek előfordulhatnak az ország egész területén, de az esetek többsége, több mint 90% -a a Mississippi folyótól nyugatra történt. 1995-2017 között öt New York állambeli lakosnál diagnosztizáltak hantavírus fertőzést.

Hogyan terjed a hantavírus?

A hantavírus vadon élő rágcsálókról, különösen egerekről és patkányokról terjed az emberekre. A rágcsáló vizeletében, a nyálban és a székletben (kaka) található vírus zárt helyeken könnyen felszabadulhat a levegőben, ha rágcsálók vagy emberi tevékenységek, például söpörés vagy porszívózás zavarják őket. A vírus belélegzése a fertőzés leggyakoribb módja; azonban az emberek a szájuk vagy az orruk megérintésével is megfertőződhetnek a szennyezett anyagok kezelése után. Bár ritka, a rágcsáló harapása a vírust is terjesztheti. Az Egyesült Államokban talált hantavírus-típusok nem terjedhetnek egyik emberről a másikra.

Melyek a hantavírus betegség tünetei, és a fertőzés után meddig jelennek meg?

Leggyakrabban a tünetek a vírus testbe jutása után 9-33 nappal jelentkeznek, de a tünetek már egy héten vagy akár nyolc héten belül is jelentkezhetnek. A korai tünetek általánosak, beleértve a lázat, a fáradtságot és az izomfájdalmat. Egyéb tünetek lehetnek fejfájás, émelygés (gyomorpanaszok), hányás, hasmenés (laza széklet/kaki) és szédülés. A betegség előrehaladtával a hantavírus-fertőzés fő tünete a légzési nehézség, amelyet a folyadék felhalmozódása okoz a tüdőben, és amely gyorsan légzési képtelenséggé válik. A fertőzöttek néha légzési elégtelenség vagy sokk miatt halnak meg. Könnyű kórházi kezelést nem igénylő betegségekről is beszámoltak.

Hogyan diagnosztizálják a hantavírus betegségét?

A korai diagnózis kihívást jelenthet, mivel a kezdeti tünetek homályosak lehetnek. Fontos beszélni az egészségügyi szolgáltatókkal a patkányok vagy egerek esetleges kitettségéről vagy ürülékéről. Ha egy személy a rágcsálók expozíciójának előzményeiről számol be, és lázzal, fáradtsággal és légszomjjal küzd, az orvos vért vonhat a hantavírus fertőzésének vizsgálatára.

Van-e valamilyen kezelés?

A hantavírus betegségére nincs specifikus kezelés, gyógyítás vagy oltás. A hantavírusos betegek korai támogató kezelése javíthatja a túlélést. Ha a hantavírus betegségének gyanúja magas fokú, a betegeket azonnal át kell helyezni sürgősségi osztályra vagy intenzív osztályra szoros megfigyelés és ellátás céljából. A gyors diagnózis és a támogató kezelés növeli a túlélés esélyét.

Mi lehet a legjobb módszer a hantavírusoknak való kitettség megelőzésére?

Kerülje a rágcsálók ürülékével vagy a vizelettel való érintkezést. Kerülje az élő vagy elhalt rágcsálók megérintését. Ne zavarja a rágcsálókat, odúkat vagy fészkeket. A New York-i Állami Egészségügyi Minisztérium útmutatást adott az egerek és a patkányok elleni védekezésről az otthonban és a közösségben.

Mit kell tenni az otthoni hantavírusnak való kitettség csökkentése érdekében?

Az otthoni hantavírusnak való kitettség csökkentése érdekében akadályozza meg vagy szüntesse meg a rágcsálók fertőzéseit. Ha rágcsálók vannak otthonában, forduljon az irtóhoz vagy a helyi egészségügyi osztályhoz további információkért a rágcsálók eltávolításáról és a rovarokról. A rágcsálók kiküszöbölése érdekében a csapdákat előnyben részesítik. Ragasztócsapdák vagy élő csapdák nem ajánlottak, mert a rágcsálók ürülhetnek vagy vizelhetnek, ami továbbterjesztheti a vírust. Ideális esetben a bepattanó csapdákat egy üres tartályba kell helyezni, például egy tejes dobozba, amely az oldalán fekszik, vagy újságon, hogy megakadályozzák a potenciálisan fertőző anyagokkal való érintkezést. A felhasznált csapdát, dobozt, újságot és rágcsálót alaposan meg kell nedvesíteni háztartási fertőtlenítő oldattal (pl. Mosószerrel és 1,5 csésze fehérítővel minden liter vízhez), majd műanyag zacskókba kell helyezni ártalmatlanítás céljából. A tisztítás során használjon eldobható kesztyűt, majd a tisztítás befejezése után mosson kezet szappannal és vízzel. Miután eltávolította a rágcsálókat az épületből, meg kell szüntetnie azokat a körülményeket, amelyek vonzzák őket (nem megfelelően tárolt élelmiszer-források, szemét stb.). Rágcsálóbiztosító intézkedéseket kell alkalmazni a rágcsálók bejutásának megakadályozása érdekében.

Mit kell tenni a rágcsálók ürülékének megtisztítása érdekében?

A vírust, amely néhány órán át vagy napig képes fennmaradni a környezetben (például árnyékban lévő piszokban és porokban vagy rágcsálók fészkeiben), a legtöbb háztartási fertőtlenítőszer, például fehérítő, mosószerek vagy alkohol megöli. A nap UV-sugarainak való kitettség szintén elpusztíthatja a vírust. A nagy mennyiségű rágcsáló ürülékkel rendelkező lakásokat először át kell szellőztetni, mielőtt újból elfoglalnák az épületet. Fontos, hogy a rágcsálókat ejtő részecskék ne kerüljenek a levegőbe, ahol belélegezhetők. A törmeléket alaposan meg kell nedvesíteni háztartási fertőtlenítő oldattal (pl. Mosószer plusz 1,5 csésze fehérítő minden gallon vízre), hogy csökkentse a levegőben lévő port. Az oldat felviteléhez egy régi, finom ködös spray-palack ideális. Ezután a törmeléket eldobható kesztyű viselése mellett fel kell törölni, és műanyag zacskókba kell helyezni, hogy megsemmisítésre kerüljenek, az esetleges tisztító anyagokkal, például papírtörlővel együtt. Ne használjon porszívókat, és ne söpörjön seprűkkel együtt, mivel por keletkezik a levegőben. Az eldobható kesztyű, porvédő maszkok, hosszú ujjú ruházat és védőszemüveg használata megakadályozhatja a személyes expozíciót. A tisztítás befejezése után mosson kezet szappannal és vízzel.