Három különböző lemezszín hatása a rövid távú jóllakottságra és az energia bevitelére: randomizált, kontrollált vizsgálat

Absztrakt

Háttér

A lemez színe korábban kimutatta, hogy megváltoztatja az élelmiszer-fogyasztás mennyiségét, az élelmiszer-bevitelre gyakorolt környezeti hatása miatt. Különböző vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a lemez színének hatása nem általánosítható. Ennek a megállapításnak a fényében a tanulmány fő célja annak meghatározása volt, hogy a nyitott büfé étkezés során az élelmiszer-fogyasztás különbözik-e azonos méretű fehér, piros vagy fekete tányérok használatakor.

Mód

Ez a tanulmány egy crossover vizsgálat volt, amelyet 54, 18–30 éves, normál BMI-vel rendelkező női résztvevővel végeztek. Kísérleti napokon a résztvevők egy szokásos reggelit ettek, majd véletlenszerűen ad libitum ebédet fogyasztottak (tészta paradicsommártással és üdítőkkel) fehér, piros vagy fekete tányérok felhasználásával. Minden étkezéshez mértük a jóllakottság kimenetelének vizuális analóg skála (VAS) pontszámát. Feljegyeztük az ebéd közbeni energia- és makrotápanyagok bevitelét.

Eredmények

Az eredmények azt mutatták, hogy a lemez színe jelentős hatást gyakorolt a táplálékfelvételre a tesztnapokon (o = 0,021). Az átlagos teljes energiafogyasztás vörös színnel (1102,16 ± 47,12 kcal, o = 0,05) és fekete lemezeket (1113,19 ± 47,12 kcal, o = 0,034) szignifikánsan megnőtt, összehasonlítva a fehér lemezekkel (945,72 ± 47,12 kcal). A vörös és a fekete lemez között nem volt különbség (o = 0,985). Összességében az átlagos VAS pontszámok nem mutattak szignifikáns különbséget a csoportok között.

Következtetések

A lemez színe döntő meghatározó lehet az energiafelvétel szempontjából.

Háttér

Nagy az érdeklődés a túlevéssel összefüggő környezeti tényezők azonosítása iránt, mivel ezen tényezők javítása megakadályozhatja vagy visszafordíthatja az elhízást [1]. Az elmúlt 30 évben az étkezési szokások megváltoztak, és az otthonon kívül elfogyasztott ételek száma, a kereskedelmi adagok és az étkészlet nagysága nőtt mind otthon, mind otthon kívül [2, 3]. Az élelmiszer-környezet ezen riasztó tendenciái hozzájárulhattak az élelmiszer-bevitel visszafogásának nehézségéhez, és ezáltal a megnövekedett energiafogyasztás következtében a túlsúly és az elhízás gyakoribbá válásához. A táplálékfelvétel visszafogásának hatékony stratégiákra való szükségessége nyilvánvaló, mivel az étvágy és az étvágygerjesztő viselkedés önszabályozása, amely több tényezőtől függ, a modern társadalmakban megnehezül [4].

Számos tanulmány arról számolt be, hogy az étkezési környezet módosítása megváltoztathatja az étkezési szokásokat [5, 6]. Például a környezeti tényezők, mint például más emberek jelenléte [7], elhelyezkedés [8], adagméret [9] és a fogyasztás ideje [10], úgy tűnik, hogy befolyásolják az ételbevitelt és az ételválasztást. Pontosabban, a tányéráruk, a csomagolás és a környező környezet színe kimutatta, hogy befolyásolja az élelmiszer-fogyasztást [11]. Ezen eredmények fényében az egészséges táplálkozási szokások javítása és szabályozása szempontjából hasznos lehet a környezeti és a színhez kapcsolódó jelzések értékelése, amelyek gátló reakciókat váltanak ki az étel bevitelével szemben.

Jelen tanulmányban a fő cél az energiafogyasztás vizsgálata volt három különböző tányérszín (fehér, piros és fekete) összefüggésében egy nyitott büféétkezés során. A nyitott svédasztalos étkezés tésztafélékből és szénsavas üdítőkből állt, amelyeket rendszeres étkezési idő alatt fogyasztottak, mivel a tányérszín ételfogyasztásra gyakorolt hatásának értékelésére irányuló tanulmányok többségét snackekkel végezték [14, 15, 18]. . Ezenkívül a jelenlegi vizsgálat három különböző lemezszínt tartalmazott, mért kolorimetrikus koordinátákkal. Kontroll lemezként fehér lemezeket, a vörös lemezekhez viszonyított kontrasztkülönbség tesztelésére fekete lemezeket használtunk. Mivel a szubjektív jóllakottság kimenetelét külső tényezők befolyásolják, és a későbbi táplálékbevitelhez kapcsolódnak, a vizsgálat második célja a résztvevők jóllakottságának mérése volt a vizuális analóg skála (VAS) segítségével [19].

Mód

Tárgyak

Tanulmányterv és kísérleti protokoll

Ez a tanulmány egy crossover vizsgálat volt, amelyet a törökországi Ankarai Hacettepe Egyetem Táplálkozási és Dietetikai Tanszékének Táplálkozási Laboratóriumában végeztek. E tanulmány kísérleti protokollja az étkezés utáni vizsgálatokról szóló európai konszenzust használta fel, értékelve az étvágyméréseket és az étkezési magatartást [20]. A vizsgálatot három külön napon végeztük, az egyes vizsgálati napok között egy-két hét mosási periódust alkalmaztunk. Minden tesztnapon a résztvevőket véletlenszerűen osztották be ebédre egy műanyag fehér, piros vagy fekete tányér segítségével. Véletlenszerűsítési sémát hoztak létre a „randomization.com” weboldal segítségével, hogy a résztvevőket a különböző lemezszínekhez rendeljék [21]. Mindegyik tányérszínt W, R és B elnevezéssel láttuk el a randomizációs rendszerben, majd a vizsgálatokat nem vevő kutató a lemezeket a véletlenszerűség betűi szerint tálalta a megfelelő alanynak. A résztvevőket arról tájékoztatták, hogy a kutatás témája az energiafogyasztás vizsgálata volt a különböző tesztnapokon.

A tálalóasztal külön étkezőasztal volt, közepesen közel, ahol az alanyok ültek. Minden tesztnapon azonos mennyiségű és típusú ételeket szolgáltak fel, és a büfé tételei azonosak voltak. A tesztnapokon ugyanazokat az adagméreteket, evőeszközöket és tálakat használtuk. Az alanyokat arra utasították, hogy ebédeljenek, amíg kényelmesen meg nem elégednek, és engedhetik, hogy bármikor feltöltsék a tányérjukat.

A vizsgálat során a résztvevők ugyanabban a teremben voltak, és a kísérlet ideje alatt megengedték nekik, hogy laptopokat olvassanak vagy használhassanak. A fizikai aktivitás és a társas interakció korlátozott volt. Az alanyok nem láthatták, mennyit fogyaszt más alany. Az alanyok energia- és makrotápanyag-bevitelét az elfogyasztott élelmiszer- és italmennyiségek lemérésével, valamint ezen értékek energiává (kcal) és makrotápanyagokká alakításával mértük a gyártó felirata alapján.

A VAS-t az éhség, a jóllakottság, a várható élelmiszer-fogyasztás, az elfogyasztható élelmiszer-mennyiség és a cukros ételek iránti vágy felmérésére használták a vizsgálati időszak során [22]. Az étvágy besorolását 100 mm-es vizuális analóg skálán (VAS) rögzítették, mindkét végén lehorgonyzott szavakkal leírva az egypólusú kérdés szélsőségeit (éhségérzetre: „Egyáltalán nem vagyok éhes”/„Soha nem voltam még éhesebb”; jóllakottság: „egyáltalán nem vagyok jóllakott”/„még soha nem voltam ennyivel teltebb”; a leendő élelmiszer-fogyasztáshoz: „egyáltalán nem fogyaszthatok ételt”/„soha nem akartam ennyit fogyasztani”; cukros snack: „egyáltalán nem akarok cukros snacket fogyasztani”/„ennyit még soha nem akartam cukros snacket fogyasztani”; ételmennyiséghez: „csak kevés ételt tudok fogyasztani”/„ Nagy mennyiségű ételt ehetek ”). A kiindulási VAS pontszámokat reggel reggel 8 órakor mértük. Ezután a résztvevőket arra kérték, hogy reggelizzenek 08: 30-ig. Reggeli után a résztvevők ebédig 15 percenként, utána összesen 23 alkalommal töltötték ki a VAS kérdőíveket. A vizsgálati időszak előtt az alanyokat tájékoztatták a VAS-űrlapok kitöltésének módjáról.

Fotometriai mérések

A vizsgálatban használt lemezek kolorimetrikus koordinátáit az 1. táblázat mutatja. A méréseket Datacolor Mercury ™ 2000 színmérő rendszerrel hajtottuk végre Xenon impulzusú lámpa alatt, 400–700 nm spektrumréssel, 0–0 200% -os visszaverődés és sávszélesség-hatékonyság/felbontás 100 nm/2 nm. A színkülönbség egyenletet a CIE2000 szerint használtuk.

Statisztikai analízis

Az adatokat a Társadalomtudományi Statisztikai Csomag (SPSS) 22. verziójával (SPSS Inc., Chicago, IL, USA) elemeztük. A vizsgálat elsődleges eredménye a különböző színű lemezek hatása volt az energiafogyasztásra az ad libitum ebéd során. Az elsődleges eredményhez az adatokat általános lineáris modell és ANOVA segítségével elemeztük. A másodlagos eredményváltozók az alanyok VAS-pontszámai voltak. A másodlagos kimenetelhez az adatokat elemeztük egy ismételt ANCOVA-val, a kiindulási méréssel kovariátként. A vizsgálati alanyokat és a tesztnapot a lemez színe/idő kölcsönhatása mellett az eljárásba bevontuk. Bonferroni post hoc analízist alkalmaztunk a fekete és a vörös lemez összehasonlítására. A görbe alatti terület (AUC) adatait a VAS pontszámokhoz a GraphPad Prism 6. verziójával (GraphPad Software Inc., La Jolla, Kalifornia, USA) használtuk. Az alapértékeket kovariátként adtuk hozzá az AUC-adatokhoz. Az adatokat az átlag ± standard hibájaként adjuk meg, hacsak másképp nem jelezzük. P

Eredmények

A résztvevők mindegyike sikeresen befejezte a tanulmányt. Valamennyi vizsgálati étkezés adatait elemeztük. A résztvevők 22,22 ± 0,14 évesek voltak, átlagos BMI 21,29 ± 0,12 kg/m 2, derékbőségük 70,09 ± 0,48 cm. A résztvevők testösszetételének adatai 44,19 ± 0,31 kg sovány testtömeg és 23,91 ± 0,33% zsír volt.

Az 1. ábra mutatja az átlagos VAS-besorolású éhséget, jóllakottságot, a várható élelmiszer-fogyasztást, az elfogyasztható étel mennyiségét és a cukros ételek iránti vágyat a teljes vizsgálati időszakban. Az alapértékek nem különböztek a tesztnapok között (P > 0,05). A VAS pontszámai azt mutatták, hogy a reggeli és az ebéd egyaránt jelentősen befolyásolta a VAS pontszámokat (P 0,05). Nem tapasztaltunk kölcsönhatást a lemez színe és az idő között. Ezenkívül a VAS-pontszámok AUC-adatai nem mutattak szignifikáns különbséget a csoportok között (2. táblázat) (P > 0,05).

Az átlagos VAS-pontszám (± SEM) a három tesztnap alatt, n = 54. (a) VAS-besorolású éhség, (b) VAS besorolású jóllakottság, (c) VAS-besorolású várható élelmiszer-fogyasztás, (d) Az elfogyasztható élelmiszerek VAS-besorolású mennyisége, (e) A VAS által minősített cukros snack utáni vágy. Könnyű reggelit szolgálnak fel 08.00 órakor, közvetlenül a kiindulási VAS pontszámok rögzítése után. Az ebédet 12.00 órakor tálalták. Az ismételt mérések azt mutatták, hogy nincs statisztikailag szignifikáns különbség a fehér, a vörös és a fekete lemez között (P > 0,05)

Vita

Jelen tanulmány azt vizsgálta, hogy a tányérok három különböző színe (fehér, piros vagy fekete) jelentős hatást gyakorol-e a rövid távú jóllakottságra és az ételbevitelre. Érdekes módon a vizsgálat eredményei először mutatták ki, hogy a vörös és fekete lemezekből származó energiafogyasztás jelentősen megnőtt, összehasonlítva a fehér tányérokkal normál súlyú nőknél, akiket szabad ebéd közben enni. A VAS pontszámok tekintetében a jóllakottsággal kapcsolatos paraméterek szubjektív jelentése hasonló volt a három lemezszín között. Noha a vörös a különböző vizsgálatokban úgy vélték, hogy veszélyekkel és megállással kapcsolatos jelzéseket váltanak ki az ételbevitel felé [14, 15], eredményeink további tényezők lehetséges szerepét javasolták, amelyek összefüggésben állhatnak a színjelekkel és az ételfogyasztással.

Következtetések

Összefoglalva, a jelen tanulmány bebizonyította, hogy a vörös és a fekete lemez nem indukálta az elkerülő magatartást egészséges nőknél ebéd közben. E tanulmány eredményei arra engednek következtetni, hogy a tányérszínnek az ételbevitelre gyakorolt hatása más tényezőktől is függhet, például az étel típusától, valamint a tányér és a felszolgált étel színe közötti kontraszt kölcsönhatástól. Mivel a táplálékfogyasztás korlátozására vonatkozó hatékony stratégiák szükségessége kulcsfontosságú a túlevés és a megnövekedett energiafogyasztás elleni küzdelemben, a jövőbeni tanulmányokban folytatni kell a szín étkezési viselkedésre gyakorolt hatásának értékelését.

Hivatkozások

Sofer S, Stark AH, Madar Z. Táplálkozási célzás étkezés időzítésével: időhöz kapcsolódó étrendi megközelítések az elhízás és a metabolikus szindróma elleni küzdelemben. Adv Nutr. 2015; 6: 214–23.

Nielsen SJ, Popkin BM. Minták és trendek az étel adagméretében, 1977-1998. JAMA. 2003; 289: 450–3.

Piernas C, Popkin BM. Élelmiszer adagolási minták és trendek az amerikai gyermekek körében, valamint a teljes étkezési alkalom méretéhez való viszony, 1977-2006. J Nutr. 2011; 141: 1159–64.

Young-Hyman D. Bevezetés a különszámba: az étvágy önszabályozása - ez bonyolult. Elhízás (ezüst tavasz). 2017; 25 (1. kiegészítés): S5–7.

Emilien C, Hollis JH. A felnőttek étkezési magatartását befolyásoló kiemelkedő tényezők rövid áttekintése. Nutr Res Rev. 2017; 19: 1–14.

Wansink B. Az esztelen étkezéstől az esztelenül jobb étkezésig. Physiol Behav. 2010; 100: 454–63.

Hetherington MM, Anderson AS, Norton GN és mtsai. Helyi hatások az étkezés fogyasztására: az egyedüli étkezés és a másokkal való evés összehasonlítása. Physiol Behav. 2006; 88: 498–505.

Markovski K, Nenov A, Ottaway A és mtsai. Hatással van-e az étkezési környezet a kórházi idősek fehérje- és energiafogyasztására? Nutr Diet. 2017; 74: 224–8.

Zuraikat FM, Roe LS, Privitera GJ és mtsai. Az adag opciók méretének növelése befolyásolja a bevitelt, de nem az adag kiválasztását az étkezés során. Étvágy. 2016; 98: 95–100.

Roe LS, Meengs JS, Rolls BJ. Saláta és jóllakottság. A salátafogyasztás időzítésének hatása az étkezés energiafogyasztására. Étvágy. 2012; 58: 242–8.

Piqueras-Fiszman B, Spence C. Szín, kellemesség és fogyasztási viselkedés étkezésen belül. Étvágy. 2014; 75: 165–72.

Elliot AJ, Maier MA, Moller AC és mtsai. Szín és pszichológiai működés: a piros hatása a teljesítmény elérésére. J Exp Psychol Gen. 2007; 136: 154–68.

Young SG, Elliot AJ, Feltman R és munkatársai. A vörös fokozza a düh arckifejezéseinek feldolgozását. Érzelem. 2013; 13: 380–4.

Genschow O, Reutner L, Wänke M. A piros szín csökkenti az ételek és az üdítők fogyasztását. Étvágy. 2012; 58: 699–702.

Bruno N, Martani M, Corsini C és mtsai. A vörös szín hatása az étel fogyasztására nem függ az akromatikus (Michelson) kontraszttól, és kiterjed a krém bőrre dörzsölésére is. Étvágy. 2013; 71: 307–13.

van Ittersum K, Wansink B. Lemezméret és színszerűség: a Delboeuf Illusion’s Bias on serving and eating behavior. JCR. 2011; 39: 215–28.

Reutner L, Genschow O, Wänke M. Az adaptív étkezõ: az észlelt egészségesség mérsékli a piros szín fogyasztásra gyakorolt hatását. Food Qual és prefer. 2015; 44: 172–8.

Piqueras-Fiszman B, Alcaide J, Roura E és mtsai. A tányér vagy az étel? A tányér színének (fekete vagy fehér) és alakjának hatásának felmérése a rá helyezett étel érzékelésére. Food Qual és prefer. 2012; 24: 205–8.

Herman CP, Polivy J. Külső jelzések az emberek táplálékfelvételének ellenőrzésében: az érzékszervi-normatív különbségtétel. Physiol Behav. 2008; 94: 722–8.

Blundell J, de Graaf C, Hulshof T és mtsai. Étvágyszabályozás: az ételek értékelésének módszertani szempontjai. Obes Rev. 2010; 11: 251–70.

Véletlenszerűsítési tervek. http://www.randomization.com/. Hozzáférés ideje: 2017. október 25.

Flint A, Raben A, Blundell JE és mtsai. A vizuális analóg skálák reprodukálhatósága, ereje és érvényessége az étvágyérzetek értékelésében egyetlen teszt étkezésen végzett vizsgálatokban. Int J Obes Relat Metab Disord. 2000; 24: 38–48.

Tabachnick BG, Fidell LS. Többváltozós statisztikák használata. 3. kiadás New York (NY): HarperCollins College Publishers; 1996.

Ovaskainen ML, Reinivuo H, Tapanainen H és mtsai. A snackek az energiafogyasztás és az élelmiszer-fogyasztás elemeként. Eur J Clin Nutr. 2006; 60: 494–501.

Kim SY, Kim SM. Az energiafogyasztás és az uzsonna választása a foglalkoztatottak étkezési szokásai szerint. Nutr Res Pract. 2010; 4: 43–50.

Tu Y, Yang Z, Ma C. A tányér íze: hogyan befolyásolja az étel fűszerességét a tálaláshoz használt lemez színe. J Sens Stud. 2016; 3: 50–60.

Piqueras-Fiszman B, Giboreau A, Spence C. A tányér színének hatásának értékelése egy komplex étel észlelésére éttermi környezetben. Aroma. 2013; 2:24.

Dunne TE, Neargarder SA, Cipolloni PB, Cronin-Golomb A. A vizuális kontraszt fokozza az élelmiszer- és folyadékbevitelt előrehaladott Alzheimer-kórban. Clin Nutr. 2004; 23: 533–8.

Brondel L, Romer M, Van Wymelbeke V és mtsai. A változatosság fokozza az emberek táplálékfelvételét: a szenzor-specifikus jóllakottság szerepe. Physiol Behav. 2009; 97: 44–51.

Zampini M, Sanabria D, Phillips N és mtsai. Az íz érzékelésének többérzékelése: a színjelek hatásának felmérése az íz-diszkriminációs válaszokra. Food Qual Prefer. 2007; 18: 975–84.

Shankar MU, Levitan CA, Prescott J és munkatársai. A szín- és címkézési információk hatása az ízérzékelésre. Chemosens Percept. 2009; 2: 53–8.

Asarian L, Geary N. Az ivás különbségei az evés fiziológiájában. Am J Physiol Regul Integr Comp Physiol. 2013; 305: R1215–67.

Köszönetnyilvánítás

A szerzők hálásak a tanulmány résztvevőinek együttműködésükért.

Finanszírozás

Ez a kutatás nem kapott külön támogatást egyetlen finanszírozó ügynökségtől sem a kereskedelmi, sem a nonprofit szektorban.

Az adatok és anyagok rendelkezésre állása

A tanulmány során keletkezett vagy elemzett összes adatot ez a közzétett cikk tartalmazza.

Szerzői információk

Hovatartozások

Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Hacettepe Egyetem, Sihhiye, 06100, Ankara, Törökország

Asli Akyol, Aylin Ayaz, Elif Inan-Eroglu, Cansu Cetin és Gulhan Samur

A PubMed Google Scholar alkalmazásban is kereshet erre a szerzőre

Hozzájárulások

AAk, AAy és GS tervezték és hajtották végre a vizsgálatot. Az EIE és a CC gyűjtött adatokat. AAk statisztikai elemzéseket végzett és megírta a kéziratot. AAy és GS segítettek a kézirat elkészítésében és az adatok értelmezésében. Minden szerző elolvasta és jóváhagyta a végleges kéziratot.

Levelezési cím

Etikai nyilatkozatok

Etikai jóváhagyás és hozzájárulás a részvételhez

A Hacettepe Egyetem Nem intervenciós Klinikai Tanulmányi Etikai Testülete etikai jóváhagyást adott a tanulmányhoz 2016. december 6-án, a GO16/751–16 regisztrációs számmal. A vizsgálat megkezdése előtt minden résztvevőtől tájékozott beleegyezést kaptak.

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.

Kiadói megjegyzés

A Springer Nature semleges marad a közzétett térképeken és az intézményi kapcsolatokban szereplő joghatósági igények tekintetében.