Hogyan kezeljük a szájfekélyű gyermekbetegeket

kezeljük

Szájüregi fekélyek

A szájüregi fekélyek gyakori klinikai problémát jelentenek a gyermekpopulációban. Általában a fekély úgy definiálható, mint egy jól körülírt elváltozás, amelynek epiteliális hibája van, amelyet fibrinrög (pszeudomembrán) borít, ami sárga-fehér megjelenést kölcsönöz a fekélynek.

Bemutatás

Népesség

  • A gyermekpopuláció bármely szegmense, a csecsemőkortól a serdülőkorig
  • A genetikai hajlam miatt visszatérő szájüregi fekélyekkel rendelkező szülők gyermekei (azaz visszatérő aftos szájgyulladás)
  • Kisgyermekek csoportos környezetben (pl. Napközi, közös játszóterek), amelyeknél fertőző (azaz bakteriális és/vagy vírusos) etiológia miatt másodlagos szájfekély alakul ki az orális folyadéktranszfer megnövekedett kockázata miatt

Jelek

  • Jól körülírt elváltozások, gyakran depressziósak, hámhibával, amelyet sárga-fehér álmembrán borít (1. ábra)
  • Egy vagy több fekély; fürtökben jelenhet meg (herpetiform)
  • Intraoralis/perioralis elhelyezkedés: nem keratinizált és/vagy keratinizált szájnyálkahártya, oropharynx, ajkak, perioralis bőr
  • Változtatható méret (leggyakrabban milliméterben mérve, de lehet nagyobb is)
  • Általános elhelyezkedés: csak szájüregi/perioralis elváltozás (ok) vagy más érintett felületek (azaz bőr, nemi szervek, egyéb nyálkahártyák) bevonásával

MEGJEGYZÉS: Kattintson az ábra nagyításához.

1.ábra: 4 éves nőstény maxilláris ínyének fekélye (nyilak).

Tünetek

  • A fájdalom súlyossága: A tünetektől a súlyos kényelmetlenségig terjedhet
  • Égő
  • Irritáció
  • Pruritis (viszketés)
  • Szisztémás tünetek, például láz, rossz közérzet, nyirokcsomó-nyúlás, nyelési nehézség és általános ingerlékenység

Vizsgálat

  1. Kérdezze meg a szülőt vagy a beteget (ha a beteg elég idős) az elváltozások előzményeiről.
    • Akut (pl. Órákon át vagy napokon át) vagy krónikusan (pl. Heteken vagy hónapokon át) jelentkező szájüregi elváltozások voltak-e?
    • Vannak-e egyszeri vagy többszörös elváltozások?
    • Van-e már korábban hasonló állapot (azaz a betegnek visszatérő szájfekélye van-e)?
    • Hol találhatók az elváltozások: csak a szájüregi/periorális régiókban, vagy a szájüregi/perioralis régiókban további felületek bevonásával?
    • Hol találhatók a szájüregi/perioralis elváltozások (pl. Ajkak, orcák, nyelv, íny, szájpadlás, szájpadlás, oropharynx)?
    • Előfordult-e szájüregi/perioralis trauma?
    • Szisztémás tünetekkel társulnak-e az elváltozások, például láz, rossz közérzet, nyirokcsomó-gyulladás, gyomor-bélrendszeri fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés és/vagy általános ízületi/izomfájdalom?
    • Van-e valakinek a családban (pl. Szülők, nagyszülők, testvérek) közelmúltban vagy krónikusan szájüregi/perioralis fekélye?
    • A gyermek nemrégiben kapcsolatba került-e valakivel, akinek látható szájüregi/perioralis fekélye volt? Játékokat, edényeket vagy csészéket osztottak-e meg az illetővel?
  2. Végezzen klinikai vizsgálatot:
    • Ha lehetséges, jegyezze fel a beteg súlyát, és kövesse nyomon az esetleges jelentős változásokat az utólátogatások során.
    • Felülvizsgálja a létfontosságú jeleket, és figyelemmel kíséri a nem megfelelő hidratálás és/vagy táplálékfelvétel miatt másodlagos anyagcserezavarok okozta jelentős rendellenességeket.
    • Végezzen el egy alapos fej- és nyakvizsgálatot a limfadenopathia és fekélyek kimutatására a kitett bőr- és/vagy nyálkahártya-felületeken.
    • Végezzen el egy alapos orális/perioralis vizsgálatot a szájüregi/perioralis felületeken és/vagy oropharynxen található fekélyek kimutatására.
    • Összességében értékelje, hogy a gyermek rosszul néz-e ki.
  3. További laboratóriumi vizsgálatok:
    • Általában nem háziorvosok végzik; ha laboratóriumi vizsgálatra van szükség, a beteget háziorvosához, gyermekorvosához és/vagy orális orvosához kell irányítani.

Diagnózis

Tekintettel arra, hogy számos orális fekélyes betegség nem specifikus klinikai megjelenést mutat gyermekgyógyászati ​​populációban, a klinikusnak figyelembe kell vennie a következő differenciáldiagnózisokat:

Egyetlen fekélyek

  • Sérülés
  • Ismétlődő aftos fekély
  • Mély gombás fertőzés (ritka)
  • Rák (ritka)

Többszörös fekély

Baktériumos

  • Akut nekrotizáló fekélyes ínygyulladás
  • Perioralis impetigo

Vírusos

  • Elsődleges herpeszes gingivostomatitis
  • Ismétlődő herpeszfertőzések
  • Herpangina
  • Akut lymphonodularis pharyngitis
  • Kéz- és körömfájás
  • Bárányhimlő
  • Kanyaró

Krónikus fekélyes és vesiculobullous állapotok

  • Ismétlődő aftos szájgyulladás
  • Fiatalkori bullous pemphigoid
  • Gyermekkori lineáris IgA betegség
  • Örökletes epidermolysis bullosa
  • Fiatalkori dermatitis herpetiform
  • Riga – Fede betegség

Rendszeri feltételekhez társítva

  • Veleszületett neutropenia
  • Autoimmun rendellenességek (pl. Lupus erythematosus, Crohn-betegség)
  • Behçet szindróma
  • PFAPA-szindróma, klinikai rendellenesség, amelyet periodikus láz, apthousus szájgyulladás, garatgyulladás és nyaki adenitis jellemez.
  • Metabolikus hiánybetegségek
  • HIV/AIDS

Kezelés

Közös kezdeti kezelések

  • Palliatív kezelés:
    • Figyelje a táplálékfelvételt és biztosítsa a megfelelő hidratáltságot.
    • Kezelje a lázat vény nélkül kapható lázcsillapítókkal (azaz acetaminofennel).
    • Fontolja meg az antimikrobiális szájvíz használatát a fekélyek másodlagos fertőzésének megelőzésére (ha a beteg képes lecsapni és köpni).
  • Ha meg tudja erősíteni a szájüregi fekélyek konkrét diagnózisát, fontolja meg szakterületén belül a megfelelő gyógyszerekkel, például antibiotikumokkal, vírusellenes szerekkel és helyi kortikoszteroidokkal történő kezelést.
  • Ha úgy tűnik, hogy a páciens jelentősen dehidrált, letargikus vagy a boldogulás sikertelenségének jeleit mutatja, sürgős értékelés céljából irányítsa a beteget egy akut ellátó intézménybe.
  • A beteget a kezdeti bemutatás után 2 héttel klinikailag újra kell értékelni.

  • Ha szisztémás állapot gyanúja merül fel a szájüregi fekélyek okaként, a beteget további értékelés és kezelés céljából be kell irányítani elsődleges orvosához és/vagy gyermekorvosához.
  • Ha szükséges, fontolja meg szervspecifikus fekélyben szenvedő betegek orvosi alspecialistákhoz (azaz bőrgyógyászhoz, gasztroenterológushoz, fül-orr-gégészhez) utalását értékelés és kezelés céljából.

  • Támogató tanácsokat adjon a betegnek és a családnak.
  • Ösztönözze a gyakori hidratálást és a táplálékfelvételt.
  • Figyeljük a szájüregi elváltozások és/vagy a szisztémás tünetek megoldódását.
  • Ha a páciens jelentősen dehidratált, gyenge és/vagy a boldogulás sikertelenségének jeleit mutatja, sürgős értékelés céljából a beteget a háziorvoshoz vagy egy akut gondozóhoz kell vinni.
  • Ha a fekélyek 2 hétnél tovább nem oldódnak meg, akkor további betekintés és kezelés céljából irányítsa a beteget háziorvosához, gyermekorvosához és/vagy orális orvosához.

A SZERZŐK

Dr. Stoopler a szóbeli orvostudományok docense és a Pennsylvaniai Egyetem Fogorvosi Iskolája, Philadelphia, Pennsylvania orvostudományi tanszék posztdoktori orvosi programjának igazgatója.

Dr. Al Zamel a Pennsylvaniai Egyetem Fogorvosi Iskolájának szájorvosi osztályának fő rezidense, Philadelphia, Pennsylvania.

Levelezés: Dr. Eric T. Stoopler, a Pennsylvaniai Egyetem Fogorvosi Iskolája, 240 South 40 th St., Philadelphia, PA 19104, USA. E-mail: [email protected]

A szerzőknek nincsenek bejelentett pénzügyi érdekeik.

Ezt a cikket szakértői véleményezték.

Javasolt források

  1. Greenberg MS, Glick M, Ship JA, szerkesztők. Burket orális gyógyszere. 11. kiadás Hamilton: BC Decker; 2008.
  2. Pinto A. Gyermekkori lágyrész elváltozások. Dent Clin North Am. 2005; 49 (1): 241-58.
  3. Patel NJ, Sciubba J. Orális elváltozások kisgyermekekben. Pediatr Clin North Am. 2003; 50 (2): 469-86.
  4. Flaitz CM, Baker KA. A gyermekek kezelésének megközelítései a gyakori tüneti szájüregi elváltozásokhoz. Dent Clin North Am. 2000; 44 (3): 671-96.

disponable hu

  • angol
  • Français