Hosszú távú gluténfogyasztás cöliákia nélküli felnőtteknél és a koszorúér-betegség kockázata: prospektív kohorszvizsgálat

Absztrakt

Célkitűzés Megvizsgálni a glutén hosszú távú bevitelének összefüggését az incidens szívkoszorúér betegség kialakulásával.

Tervezés Leendő kohorsz vizsgálat.

A helyszín és a résztvevők 64 714 nő az ápolók egészségügyi vizsgálatában és 45 303 férfi az egészségügyi szakemberek utóvizsgálatában, anamnézis nélkül, szívkoszorúér betegségben, akik 1986-ban kitöltöttek egy 131 tételes szemikvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőívet, amelyet 2010-ig négyévente frissítettek.

Kitettség A glutén fogyasztása, az élelmiszer-gyakoriság kérdőívjeiből becsülve.

Fő eredménymérő A szívkoszorúér betegség kialakulása (halálos vagy nem halálos szívizominfarktus).

Eredmények A 2 273 931 fő évet felölelő 26 éves követés során 2431 nő és 4098 férfi alakította ki a szívkoszorúér betegségét. A gluténbevitel legalacsonyabb ötödikében résztvevőkkel összehasonlítva, akiknek a szívkoszorúér-betegség előfordulási aránya 352/100 000 főév volt, a legmagasabb ötödiknél 277 esemény fordult elő 100 000 fő-évre, ami kiigazítatlan aránykülönbséghez vezetett 75 (95% konfidenciaintervallum 51–98) kevesebb szívkoszorúér-betegség/100 000 emberév. Az ismert rizikófaktorok korrekciója után a becsült gluténbevitel legmagasabb ötödikének résztvevőinél a szívkoszorúér-betegség multivariábilis kockázati aránya 0,95 volt (95% konfidenciaintervallum 0,88–1,02; P a trend = 0,29). A teljes kiőrlésű gabonák bevitelének további kiigazítása után (a finomított gabonáknak megfelelő glutén maradék variancia meghagyásával) a többváltozós kockázati arány 1,00 volt (0,92–1,09; P a trend = 0,77). Ezzel szemben a finomított szemek bevitelének további kiigazítása után (a gluténbevitel szórásának korrelálása a teljes kiőrlésű gabona bevitelével) a becsült gluténfogyasztás a koszorúér-betegség alacsonyabb kockázatával járt (többváltozós kockázati arány 0,85, 0,77–0,93; P trend = 0,002).

Következtetés A glutén hosszú távú étrendi bevitele nem volt összefüggésben a koszorúér-betegség kockázatával. A glutén elkerülése azonban csökkentheti a jótékony teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását, ami befolyásolhatja a szív- és érrendszeri kockázatot. Nem szabad ösztönözni a gluténmentes étrend népszerűsítését a lisztérzékenység nélküli emberek körében.

Bevezetés

A glutén, a búzában, a rozsban és az árpában tároló fehérje gyulladást és bélkárosodást vált ki a lisztérzékenységben szenvedőknél. 1 A glutén által kiváltott bél- vagy bélen kívüli tünetekkel rendelkező, de a cöliákia formális kritériumainak nem megfelelő embereknél nem a lisztérzékenységi lisztérzékenység, egy klinikai entitás, amely még nem jellemzett biológiai alapokkal rendelkezik. 2 A lisztérzékenység, amely az USA lakosságának 0,7% -ában fordul elő, 3 a koszorúér-betegség fokozott kockázatával jár, amely a gluténnel történő kezelés után csökken -mentes étrend.4

Annak bizonyítéka alapján, hogy a glutén lisztérzékenység vagy nem-lisztérzékenység hiányában gyulladást okozhat, az orvosi közösség és a nyilvánosság körében 5 aggodalom merült fel azzal kapcsolatban, hogy a glutén növelheti az elhízás, a metabolikus szindróma, a neuropszichiátriai tünetek kockázatát, és kardiovaszkuláris kockázat az egészséges emberek körében.678910 Ennek eredményeként népszerűbbé váltak a gluténbevitelt korlátozó étrendek.1112 A Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatok (NHANES) elemzésében a gluténmentes étrendet betartó emberek többségének diagnosztizálták a lisztérzékenység.3 Ezenkívül az NHANES utólagos elemzésében a lisztérzékenység nélküli emberek gluténmentes étrendjének elfogadása több mint háromszorosára nőtt 2009-10-től (prevalencia 0,52%) 2013-14-ig (prevalencia 1,69%). 13.

A szigorú gluténelkerüléstől eltekintve az emberek csökkenthetik a glutén étrendjüket, mivel meggyőződnek arról, hogy ez a gyakorlat általános egészségügyi előnyökkel jár. 14 A gluténcsökkentés okai valószínűleg ahhoz a felfogáshoz kapcsolódnak, hogy a glutén káros egészségügyi hatásokkal jár. Egy országos felmérés azt mutatta, hogy az utóbbi években meredeken nőtt az érdeklődés az étrend iránt, és 2013-ra az Egyesült Államokban a felnőttek közel 30% -a arról számolt be, hogy megpróbálja minimalizálni vagy elkerülni a glutént. 15 Aggodalmak vannak azzal kapcsolatban, hogy gluténmentes vagy gluténmentes étrend táplálkozási szempontból nem optimális lehet, a 16 és a gluténmentes helyettesítő élelmiszerek lényegesen többe kerülnek, mint a glutént tartalmazó társaik. 1718 A sikérkorlátozás növekvő tendenciája ellenére hosszú távon, prospektív tanulmányok nem értékelték az étrendi glutén és a krónikus állapotok kockázatát mint például a koszorúér-betegség nem szenvedő embereknél. Így a táplálékbevitel 20-30 év alatt összegyűjtött prospektív, validált adatainak felhasználásával megvizsgáltuk a becsült hosszú távú gluténbevitel összefüggését az incidens szívkoszorúér betegség (fatális vagy nem fatális miokardiális infarktus) kialakulásával.

Mód

Vizsgálati populáció

Az expozíció és az eredmény mérése

Mindkét kohorszban az étrendet 1986-ban, 1990-ben, 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben értékelték. Az egyes élelmiszereknél a résztvevőket arról kérdezték, hogy az előző évben milyen gyakorisággal fogyasztottak egy-egy ételhez általánosan használt adagméretet; a rendelkezésre álló válaszok havonta soha, vagy kevesebb, mint egyszer és napi hat vagy több alkalommal voltak. A tápanyagokat a Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskola tápanyag-adatbázisának felhasználásával számítottuk ki, amelyet két-négy évente frissítettünk az élelmiszer-gyakorisági kérdőívek terjesztésének időszakában.19 Évspecifikus tápanyagtáblázatokat használtunk az összetevő szintű élelmiszerekhez. Korábbi validációs vizsgálatok kimutatták, hogy a tápanyagértékek levezetése szoros összefüggésben van a tápanyagbevitellel, amelyet nők és férfiak egyhetes tápláléknaplókkal mértek.

E két kohorsz mindegyikére megállapítottuk az elfogyasztott glutén mennyiségét. Kiszámítottuk a glutén mennyiségét a búza, a rozs és az árpa fehérjetartalma alapján, a házi készítésű termékek esetében a gyártók által kiadott termékcímkékből vagy szakácskönyvekből származó recept-összetevők listája alapján. Korábbi tanulmányok 75 vagy 80% -os konverziós tényezőket használtak a glutént tartalmazó fehérjetartalom arányának kiszámításakor; a konzervatívabb, 75% -os becslést alkalmaztuk. 222324 Bár a glutén aránya az összes fehérjében rozs és árpa esetében változékonyabb lehet, mint a búza esetében, 25 a korábbi vizsgálatokkal összhangban mindhárom szem esetében ugyanazt az átváltási tényezőt használtuk. glutén jelen lehet a zabban és az ételízesítőkben (például szójaszószban), nem számítottuk a glutént ezen elemek alapján, mivel a glutén mennyisége sokkal alacsonyabb, mint a gabonafélékben és a gabonafélékben, és a teljes gluténbevitelhez való hozzájárulás elhanyagolható lenne.26

1986-ban mindkét kohorszban a glutén öt legnagyobb közreműködője volt a sötét kenyér, a tészta, a hideg gabona, a fehér kenyér és a pizza (A. kiegészítő táblázat). Az ezen kohorszokon belül végzett korábbi validációs vizsgálatok azt mutatták, hogy a Pearson-féle korrelációs együtthatók ezeknek az ételeknek az étkezési gyakorisági kérdőíveken jelentett adagjai és a hétnapos étrendi nyilvántartásokban közölt adatok között 0,35-től (tészta) 0,79-ig (nőknél hideg gabonafélék) és 0,37-ig terjedtek. (sötét kenyér) 0,86-ig (hideg gabonafélék) férfiaknál. 2728 Ennek az élelmiszer-gyakorisági kérdőívnek egy külön validációs vizsgálata azt mutatta, hogy ez a növényi (vagyis növényi) fehérjebevitel mérési módszere, amelynek fő szerepe a glutén, nagyban korrelált azzal, amelyet hétnapos étrendi rekordokban mértek (Spearman-korrelációs együttható 0,66) .29

A kohorsz résztvevõit a becsült gluténfogyasztás ötödére osztottuk, a napi energiával módosított glutén grammok szerint. Az energiával korrigált értékeket regresszióval nyertük a reziduális módszerrel, a korábban leírtak szerint. 30 A hosszú távú táplálkozási szokások számszerűsítéséhez kumulatív átlagokat használtunk a szívkoszorúér-betegség diagnosztizálását, a halált vagy a nyomon követés végét megelőző kérdőíveken keresztül. Például kiszámítottuk az 1994-es becsült gluténbevitel kumulatív átlagát az 1986-ban, 1990-ben és 1994-ben jelentett napi gluténfogyasztás átlagolásával. A becsült gluténbevitel kumulatív átlagát időben változó kovariátként kezeltük. Azokról a résztvevőkről, akiknek hiányoztak az étkezési adataik, a legfrissebb korábbi étrendi választ használtuk fel. Mivel egy jelentős betegség kialakulása jelentős változást okozhat az étkezési szokásokban, és a fordított okozati összefüggés lehetőségének csökkentése érdekében felfüggesztettük az étrendi válaszadatok frissítését azon résztvevők számára, akiknél cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek (köztük agyvérzés, angioplasztika vagy koszorúér) alakultak ki. bypass graft műtét), vagy rák. Az ilyen betegeknél a diagnózis kialakulása előtti összesített étrendi gluténértéket a nyomon követés végéig vitték tovább.32

statisztikai elemzések

A betegeket 1986-tól követték a szívkoszorúér-betegség kialakulásáig, a halálig vagy a nyomon követés végéig 2012-ben (az NHS esetében 2012. június; a HPFS esetében 2012. január). Teszteltük a kumulatív átlagos gluténbevitel és a szívkoszorúér-betegség kialakulása közötti összefüggést, összehasonlítva a gluténbevitel minden ötödét a legalacsonyabb ötödikével. Az életkorhoz igazított és a többváltozós korrigált kockázati arányok és a 95% -os konfidencia intervallumok kiszámításához Cox arányos kockázati modelleket alkalmaztunk, hónapokban és követési ciklusban. Először generáltuk ezeket a becsléseket az egyes kohorszokban, és teszteltük az asszociációk heterogenitását az összesített adatok metaanalízisével a Q statisztika segítségével. Mivel a két kohorszban nem figyeltünk meg szignifikáns heterogenitást a glutén és a szívkoszorúér-betegség összefüggésében (P a heterogenitás> 0,10), ezután összevont elemzést végeztünk az NHS és a HPFS résztvevőit egyesítve, és a Cox alkalmazásával megbecsültük a kockázati arányokat vizsgálati kohorsz szerint rétegzett modellezés. Teszteltük az arányos veszélyek feltételezését a gluténbevitel és az utánkövetés időszaka közötti kölcsönhatás tesztelésével, és nem találtunk ennek a feltételezésnek a megsértését (P> 0,05).

Teszteltük azt a hipotézist, miszerint az energiával módosított étrendi glutén növekvő mennyisége a koszorúér-betegség fokozott kockázatával jár. Fő modellünk nem diétás és diétás kovariánsokat tartalmazott, amelyeket eleve elkészítettünk. A diétán kívüli kovariánsok életkor, faj (fehér, nem fehér), testtömeg-index (ötödével), magasság (hüvelykben), cukorbetegség kórtörténete, aszpirin és nem szteroid -gyulladásos gyógyszerek, a 3-hidroxi-3-metil-glutaril-koenzim A reduktáz-gátlók (sztatinok) jelenlegi alkalmazása, a multivitamin jelenlegi alkalmazása, dohányzási előzmények (év), szívizominfarktus szülői kórelőzményében, magas vérnyomásban, hiperkoleszterinémiában, a fizikai aktivitás heti metabolikus ekvivalensekben (MET) mérve, és (NHS esetén) a menopauza állapota és a menopauza hormonhasználata. Az étrendi kovariátokat energiával állították be, és napi alkoholfogyasztásból (gramm), transzzsírokból (gramm), vörös húsokból (adagok), feldolgozott húsokból (adagok), többszörösen telítetlen zsírokból (gramm), gyümölcsökből (adagok) és zöldségekből (adagok) álltak.

Számos másodlagos elemzést végeztünk, eleve elkészítettük. Először is, mivel a glutén a finomított szemek és a teljes kiőrlésű gabonák összetevője, amelyek állítólag a szívkoszorúér-betegséggel társulnak, ezért többváltozós modelleket használtunk, amelyek a becsült gluténbevitel és a szívkoszorúér-betegség összefüggését vizsgálták, a finomított gabonafogyasztás további kiigazításával és teljes kiőrlésű fogyasztás. Másodszor, rétegzett elemzéseket végeztünk életkor szerint (⇓ a kiindulási demográfiai jellemzőket a gluténbevitel ötödének megfelelően mutatja, a 2. táblázat pedig az étrendi jellemzőket mutatja. A gluténbevitel fordítottan korrelált az alkoholfogyasztással, a dohányzással, az összes zsírbevitellel és a feldolgozatlan vörös hús bevitelével. Glutén a bevitel pozitívan korrelált a teljes kiőrlésű gabona bevitelével (Spearman-korrelációs együtthatók NHS 0,37, HPFS 0,42) és finomított gabonabevitelsel (Spearman-korrelációs együtthatók NHS 0,66, HPFS 0,65). A glutén nem korrelált szorosan a nátrium bevitelével (Spearman-korrelációs együtthatók NHS 0,13, HPFS 0,07).

A vizsgálatban résztvevők életkor alapján kiigazított alapjellemzői az energiával módosított gluténbevitel ötödével. Az értékek számok (életkorral korrigált százalékok), hacsak másként nem jelezzük