Interszekcionalitás és serdülők mentális jólléte A nemzetközi összehasonlító elemzés a

Felhívjuk figyelmét, hogy az Internet Explorer 8.x verziója 2016. január 1-jétől nem támogatott. További információért lásd ezt a támogatási oldalt.

Letöltés PDF Letöltés

Journal of Adolescent Health

Add hozzá Mendeley-hez

Absztrakt

Célja

Az interszekcionalitás elmélete kiemeli a több társadalmi csoport tagságának kölcsönhatásának fontosságát az egyéni mentális jólét alakításában. Ez a cikk a serdülőkori mentális jólét elemeit (az élet elégedetlensége és a pszichoszomatikus panaszok) interszekcionális szempontból vizsgálja. Megvizsgálja a tagság mentális jólétének következményeit több társadalmi csoport kombinációjában, és megvizsgálja, hogy az ilyen kereszteződési hatások mennyiben függenek a nemzeti kontextustól (bevándorlási és integrációs politikák, nemzeti szintű jövedelem és nemek közötti egyenlőség).

Mód

Az egyéni heterogenitás és a diszkriminatív pontosság többszintű elemzésével értékeltük a nemzeti kontextus szerepét a bevándorlási háttér, a társadalmi-gazdasági helyzet és a nem közötti kölcsönhatás kialakításában, felhasználva a 2017/2018-as egészségügyi magatartás iskolai gyermekek felmérésének 33 országából származó adatokat.

Eredmények

Nem találtunk egységes interszekcionalitási hatásokat az összes országban. Amikor azonban lehetővé tettük, hogy az összefüggések országonként változzanak, az eredmények bizonyos kereszteződési hatások felé mutatnak. Némi súlyosbított negatív hatást találtak a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjaira azokban az országokban, ahol alacsony a jövedelemegyenlőség és a korlátozó migrációs politika, míg fokozott pozitív hatásokat találtak a többszörösen hátrányos helyzetű csoportok tagjaira ezekben az országokban. Hasonlóképpen, a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok tagságának enyhített negatív hatásait mutatták azokban az országokban, ahol magasabb a jövedelemegyenlőség és az inkluzívabb migrációs politika, míg enyhített pozitív hatásokat a többszörösen előnyös egyénekre találtak. Bár a nemzeti szintű nemek közötti egyenlőség eredményei hasonló irányba mutattak, a lányok pontszámai ellentmondásosak voltak. A magas nemzeti szintű nemek közötti egyenlőség aránytalanul előnyben részesítette a hátrányos helyzetű fiúk csoportjait, míg az előnyben részesített lányok a vártnál rosszabbul jártak, és az alacsony nemek közötti egyenlőségű országok esetében fordított hatásokat találtak.

Következtetések

A serdülőkori mentális jólét társadalmi egyenlőtlenségeinek teljes megértéséhez meg kell vizsgálni az egyéni és a nemzeti szintű mutatók kölcsönhatását.

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk