Irritált bél szindróma, rendezetlen étkezés és étkezési rendellenességek

Kimberly N. Harer, MD, ScM

Klinikai előadó
Gasztroenterológiai osztály
michigani Egyetem
Ann Arbor, Michigan

G & H Mi a különbség a rendezetlen étkezés és az étkezési rendellenesség között?

KH A rendezetlen táplálkozás akkor fordul elő, amikor az egyének rendszeresen olyan étkezési szokásokat folytatnak, amelyek nem tartják be a kulturális normákat - például kihagyják az étkezéseket, korlátozzák az ételeket vagy korlátozó étrendet követnek (pl. Paleo vagy ketogén). A rendezetlen étkezést az irritábilis bél szindrómában (IBS) gyakran a tünetek elkerülésére vagy megelőzésére használják. Például a betegek kihagyhatják az étkezést a munkahelyen vagy az iskolában a puffadás, hasi fájdalom vagy hasmenés elkerülése érdekében. A rendezetlen étkezés és az étkezési rendellenesség közötti különbség a viselkedés súlyossága, a viselkedést ösztönző motiváció (pl. Testdiszmorfia), valamint a viselkedés által okozott negatív orvosi vagy pszichoszociális hatás. Az étkezési rendellenességekkel küzdő betegek étkezési rendellenességeket mutatnak, de nem minden rendezetlen étkezőknél van étkezési rendellenesség. Amit a klinikusoknak tudnia kell, az az, amikor a rendezetlen étkezési szokások ésszerű válaszról a gyomor-bélrendszeri (GI) állapotra a fizikai vagy pszichoszociális károsodást okozó kóros viselkedésre váltanak.

G&H Mi a jelenlegi megértés az IBS, a rendezetlen étkezés és az étkezési rendellenességek kapcsolatáról?

KH Az étel okozta tünetek gyakoriak az IBS-ben diagnosztizált felnőttek körében, az IBS-sel összefüggő tünetek pedig gyakran reagálnak az étrendi változásokra. Tekintettel az IBS étrendre reagáló jellegére, a betegek gyakran önvezérelt étrendi korlátozásokat alkalmaznak a tüneteik visszaszorítására, és a klinikusok gyakran korlátozó étrendet írnak elő pácienseik állapotának terápiájaként. Bár az étrendi korlátozás általában megfelelő és nem jár káros következményekkel, a korlátozó gyakorlatok (akár a beteg, akár az előírt terápia révén) előrehaladhatnak és veszélyeztethetik az egyéneket a rendezetlen étkezési szokások kialakulásában. Ezek a minták olyan patológiákhoz vezethetnek, mint a fogyás, a nem megfelelő táplálkozás és a jelentős pszichoszociális károsodás.

G&H Mennyire elterjedtek a rendezetlen étkezési szokások az IBS-ben szenvedő betegek körében az általános népességhez viszonyítva?

KH Ez mindenképpen további vizsgálatot igénylő terület. Sajnos a jelenlegi adatok nagy része az IBS prevalenciáját emeli ki az étkezési rendellenességben szenvedő betegek körében, és kevesebbet tudni az étkezési rendellenességek és a rendezetlen étkezés prevalenciájáról az IBS-betegek körében. Tudjuk, hogy a rendezetlen étkezési magatartás nőtt a felnőtt IBS-ben szenvedő betegeknél a nem IBS-ben szenvedő betegeknél, a vizsgálati eredmények 15% és 25%, illetve 3% között változtak. Szisztematikus áttekintés kimutatta, hogy a GI-betegségben szenvedő betegek körülbelül 23% -ának rendezetlen étkezési szokásai voltak, ami magasabb, mint az általános populáció esetében jelentett 10% -os prevalencia arány.

G&H Az IBS bizonyos altípusai nagyobb valószínűséggel társulnak az étkezési rendellenességekkel?

KH Ismételten a témával kapcsolatos tanulmányok többsége pszichológusoktól származik, akik értékelik a funkcionális GI rendellenességek vagy az IBS előfordulását és hatását étkezési rendellenességben szenvedő betegeknél, és nincs bizonyíték az IBS-ben szenvedő betegek étkezési rendellenességeit kutató gasztroenterológusoktól. Tanulmányok kimutatták, hogy az anorexiában vagy bulimiaban szenvedő betegek több mint 90% -ának funkcionális GI tünetei vannak, de nem tudok olyan adatokról, amelyek az IBS specifikus altípusát étkezési rendellenességgel társítanák.

G&H Mit lehet tudni az elkerülõ/korlátozó ételfogyasztási rendellenességekrõl?

KH Az elkerülő/korlátozó táplálékbeviteli rendellenességet (ARFID) először 2013-ban vették fel a Pszichés rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve 5. kiadásába, a javasolt alcsoportot kiemelte az orális bevitelhez kapcsolódó negatív következményektől való félelemből eredő kóros korlátozás. Jelenleg a kutatás nagy részét gyermek- és serdülőkorúak körében végezték. Az ARFID felnőtt populációban betöltött szerepével kapcsolatban nagyon korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre, és lényegében nincs bizonyíték az ARFID értékelésére a felnőtt GI populációban. Azonban, amint azt korábban megbeszéltük, a GI-betegeket különösen veszélyeztetik a rendezetlen étkezési gyakorlatok. Azok az egyének, akiknek étrend által ellenőrzött GI-rendellenességei vannak, például az IBS, gyakran kellemetlen és szorongó tüneteket tapasztalnak a szájon át történő bevitel során. Ezeket a tüneteket ezután a beteg negatív kimenetelével társítja, és a betegeknél feltételes vagy félelemen alapuló táplálkozástudat alakulhat ki. Ez a válasz rendezetlen étkezési szokásokká válhat addig a pontig, amikor a betegek félnek a legkülönfélébb ételek fogyasztásától és drámai módon korlátozzák étrendjüket. Ezek a korlátozások súlycsökkenést, alultápláltságot, függőséget a csőtápláléktól vagy kiegészítő italoktól, vagy jelentős pszichoszociális károsodást eredményezhetnek.

Kollégáimmal az eddigi legnagyobb vizsgálatot végeztük az ARFID prevalenciájáról a felnőtt GI betegek körében. Az Amerikai Gasztroenterológiai Főiskola 2018. évi találkozóján bemutatott eredmények azt mutatták, hogy a felnőtt ambuláns GI klinikán a betegek 19% -a pozitív szűrővizsgálatot végzett az ARFID szempontjából. Továbbá az IBS-betegek kétszer nagyobb valószínűséggel vizsgálták pozitívan, mint a nem IBS-es betegek.

G&H Hogyan kell szűrni a felnőtt betegeket az ARFID-re?

KH A kilenc tételes ARFID képernyő (NIAS) egy szűrő kérdőív, amelyet egy általános felnőtt populációban validáltak. A NIAS-t az ARFID szűrésére lehet használni GI-betegek körében; azonban a GI betegpopuláció eltér a NIAS-ban kifejlesztett populációtól, és az érvényesség egyelőre kissé nem világos. Így a kérdőív csak egy része annak a beszélgetésnek, amelyet az orvosoknak folytatniuk kell a betegekkel, és a szűrés klinikailag jobban megalapozott ebben az időben. A klinikusoknak akkor kell aggódniuk, ha piros zászlókat észlelnek, például súlyos ételkorlátozást vagy az ételek újbóli bevezetésének hiányát, az ételekkel kapcsolatos félelmet, fogyást, táplálék-kiegészítőktől vagy tubusos tápláléktól való függőséget, vagy a beteg klinikai diagnózisának és az étrend súlyosságának eltérését. korlátozás.

G&H Hogyan tudják a klinikusok azonosítani a betegek étkezési rendellenességeit?

KH A klinikusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az étkezési rendellenességek és a GI-rendellenességek egyidejűleg fordulnak elő. A betegek IBS-ben vagy más GI-rendellenességben, valamint rendezetlen étkezésben vagy étkezési rendellenességben szenvedhetnek. Fontos megérteni, hogy ezek a rendellenességek egyidejűleg fordulnak elő, de meg kell határozni a vörös zászlókat is, beleértve a progresszív korlátozást egy már korlátozó étrenden belül, az élelmiszerek újbóli beillesztésének megtagadását az újbóli bevezetési protokoll során, a klinikai megjelenés vagy a kórelőzmény és a klinikai adatok eltérését, a test bizonyítékát. dysmorphia, vagy az aggodalom hiánya a szigorúan korlátozó étrend vagy fogyás miatt. Gyakran kihívást jelent a GI tünetektől függő étrendi változások elkülönítése az étkezési rendellenességek által vezérelt korlátozásoktól, és nyitott és alapos előzményekre van szükség.

G & H Hogyan kell kezelni vagy kezelni az étkezési rendellenességben szenvedő IBS-ben szenvedő betegeket?

KH A rendezetlen étkezés vagy étkezési rendellenesség bonyolíthatja az IBS-ben szenvedő betegek klinikai képét. Aggodalomra ad okot a betegek túlgyógyítása és a rendezetlen étkezés vagy étkezési rendellenesség szerepének felismerése, illetve a páciens GI tüneteinek túlzott kiterjesztése a pszichológiai folyamathoz. A tudatosság kulcsfontosságú. A kezelés multidiszciplináris megközelítést igényel, beleértve a gasztroenterológia, a pszichiátria, a pszichológia és a táplálkozás tagjait. A szolgáltatók közötti kiváló kommunikáció elengedhetetlen, mert az étrend korlátozását egyszerre vezérelhetik a GI és a pszichológiai folyamatok. Fontos, hogy a gasztroenterológusok nem tulajdoníthatják az összes GI-tünetet az étkezési rendellenességnek vagy a rendezetlen étkezésnek, mivel a bizonyítékok azt mutatják, hogy ezeknek a betegeknek sokaknak továbbra is vannak GI-tünetei az étkezési rendellenesség kontrolljának elérése után is.

G & H Mik azok a funkcionális ételek? Van-e szerepük az étkezési zavarokkal küzdő IBS-betegek kezelésében?

KH A funkcionális ételek olyan teljes ételek, amelyek változatos étrend részeként, rendszeresen fogyasztva, az alapvető tápértékükön túl pozitívan befolyásolhatják az egészséget. A funkcionális ételek közé tartozik a probiotikumokat tartalmazó és az emésztés egészségét elősegítő joghurt vagy kefir, valamint a kimchi, a kombucha és a savanyú káposzta, amelyek prebiotikumot tartalmazó erjesztett ételek. A magas rosttartalmú ételeket különösen a GI-ben szenvedő betegeknél használják székrekedés és IBS tünetek kezelésére.

Egyre növekszik a tudatosság és az érdeklődés az IBS probiotikumokat vagy prebiotikumokat tartalmazó ételekkel történő kezelése iránt. Az étkezési rendellenességekkel vagy rendezetlen étkezésekkel küzdő betegek általában korlátozzák az étrendből származó ételeket, és kerülik az új ételek integrálását. Így kihívást jelenthet egy speciális étrendi terápia hozzáadása étrendjükhöz. Még meg kell határozni, hogy a funkcionális ételeknek van-e szerepe az étkezési rendellenességekkel küzdő IBS-betegek kezelésében.

G&H Vannak olyan IBS-ben szenvedő betegek, akik nem részesülnének előnyben az eliminációs étrendből?

KH A betegeknek gyakran előírják a korlátozó vagy eliminációs étrendet a különféle gasztroenterológiai rendellenességek, köztük az IBS terápiájának részeként. A klinikusoknak azonban óvatosnak kell lenniük, amikor korlátozó étrendet írnak fel olyan betegek számára, akiknek étkezési rendellenességeik vannak, vagy bizonyítékuk van a korlátozó étrendi gyakorlatokra. További magas kockázatú csoportok közé tartoznak az alsúlyú testtömeg-indexű betegek, az aktív testsúlycsökkentő betegek és azok a betegek, akik már nagyon korlátozott étrendet fogyasztanak. Amíg nem állnak rendelkezésre jobb módszerek a betegek kockázati rétegzésére, a klinikusoknak arra kell törekedniük, hogy megértsék a betegek táplálkozási szokásait annak biztosítására, hogy a szigorú korlátozás még nem valósult meg. A klinikusoknak meg kell kérdezniük az étkezési rendellenességekkel vagy a korlátozó étkezési szokásokkal kapcsolatos korábbi küzdelmeket is.

G&H Milyen kutatásra van szükség ezen a területen?

KH Az ezen a területen végzett kutatások nagy részét pszichológusok és dietetikusok irányították. A gasztroenterológusok körében azonban egyre nagyobb az érdeklődés a korlátozó étrendi terápiák felírásának lehetséges ártalmainak jobb megértése iránt, valamint arról, hogy miként lehet hatékonyan rétegezni a betegeket a korlátozó étrend előírása során. A gasztroenterológusoknak feltétlenül tisztában kell lenniük a rendellenes étkezéssel és az étkezési rendellenességekkel, és fontos megérteni és megbecsülni, hogy a GI-rendellenességek és a rendezetlen étkezés egyidejűleg fordulnak elő. Az egyik célom az ARFID tudatosítása és az, hogy ez hogyan bonyolítja a GI betegek klinikai képét. Ha a klinikusok nincsenek tudatában az ARFID-nek, nem keresik, és ha nem keresik, nem tudják megfelelően kezelni. Ha az ARFID-t nem azonosítják és később kezelik, akkor a betegek nem megfelelő korlátozó étrendet írhatnak elő, vagy felesleges vizsgálatokat vagy farmakológiai terápiát kaphatnak.

Dr. Harernek nincs releváns összeférhetetlensége.

Javasolt olvasmány
Chey WD. Eliminációs diéták irritábilis bél szindróma esetén: a kezdet végéhez közeledve. Am J Gastroenterol. 2019; 114 (2): 201-203.

Harer K, Baker J, Reister N és mtsai. Kerülõ/korlátozó ételfogyasztási zavar a felnőtt gasztroenterológiai populációban: alul elismert diagnózis? Am J Gastroenterol. 2018; 113 (folytatás): S247-S248.

Mari A, Hosadurg D, Martin L, Zarate-Lopez N, Passananti V, Emmanuel A. Az alacsony FODMAP étrendhez való ragaszkodás irritábilis bél szindrómában: az evészavarok hiányzik-e? Eur J Gastroenterol Hepatol. 2019; 31 (2): 178-182.

Reed-Knight B, Squires M, Chitkara DK, van Tilburg MA. Az irritábilis bél szindrómában szenvedő serdülők fokozott étkezéssel kapcsolatos tünetekről, az étrend összetételének változásáról és az étkezési magatartás megváltozásáról számoltak be: kísérleti összehasonlító tanulmány egészséges serdülőkkel. Neurogastroenterol Motil. 2016; 28 (12): 1915-1920.

Satherley R, Howard R, Higgs S. rendellenes étkezési gyakorlatok gyomor-bélrendszeri rendellenességekben. Étvágy. 2015; 84: 240-250.

Sato Y, Fukudo S. Emésztőrendszeri tünetek és rendellenességek étkezési rendellenességekben szenvedő betegeknél. Clin J Gastroenterol. 2015; 8 (5): 255-263.