Izomtömeg, BMI és mortalitás a felnőttek körében az Egyesült Államokban: Egy népességalapú kohorsz vizsgálat

Szerepek Fogalomalkotás, formális elemzés, módszertan, írás - eredeti vázlat, írás - áttekintés és szerkesztés

mortalitás

Társulások Orvostudományi Tanszék, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, NY, Amerikai Egyesült Államok, Járványügyi és Népegészségügyi Tanszék, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, NY, Amerikai Egyesült Államok

Szerepek Konceptualizálás, formális elemzés, módszertan, írás - áttekintés és szerkesztés

Tartozékok Epidemiológiai és Népegészségügyi Tanszék, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, NY, Amerikai Egyesült Államok, Saul Saul Korey Neurológiai Tanszék, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, NY, Amerikai Egyesült Államok

Szerepek Formális elemzés, írás - áttekintés és szerkesztés

Csatlakozási orvostudományi osztály, Brigham és Női Kórház és Massachusetts Általános Kórház, Boston, MA, Amerikai Egyesült Államok

Szerepek Formális elemzés, írás - áttekintés és szerkesztés

Hovatartozás Orvostudományi Tanszék, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, NY, Amerikai Egyesült Államok

Szerepek Konceptualizálás, formális elemzés, írás - áttekintés és szerkesztés

Társulás Orvostudományi Tanszék, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, NY, Amerikai Egyesült Államok

Szerepek Konceptualizálás, írás - áttekintés és szerkesztés

Társulások Orvostudományi Tanszék, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, NY, Amerikai Egyesült Államok, Járványügyi és Népegészségügyi Tanszék, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, NY, Amerikai Egyesült Államok

  • Matthew K. Abramowitz,
  • Charles B. Hall,
  • Afolarin Amodu,
  • Mély Sharma,
  • Lagu Androga,
  • Meredith Hawkins

Javítás

2018. május 24 .: Abramowitz MK, Hall CB, Amodu A, Sharma D, Androga L és mtsai. (2018) Korrekció: Izomtömeg, BMI és mortalitás a felnőttek körében az Egyesült Államokban: Népességalapú kohorszos vizsgálat. PLOS ONE 13 (5): e0198318. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0198318 Javítás megtekintése

Ábrák

Absztrakt

Háttér

A legkisebb halálozási kockázattal járó testtömeg-index (BMI) szintje továbbra sem tisztázott. Bár az izomtömeg-különbségek korlátozzák a BMI alkalmazhatóságát az adipozitás mértékeként, egyetlen tanulmány sem vizsgálta közvetlenül az izomtömeg hatását a BMI-mortalitás kapcsolatára.

Mód

A testösszetételt kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mértük az Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat 1999–2004 11 687 résztvevőjén. Az alacsony izomtömeget az appendikuláris vázizomtömeg index (ASMI) nemspecifikus küszöbértékeinek felhasználásával határoztuk meg. Arányos veszélyességi modelleket hoztak létre a minden ok okozta halálozással való összefüggések modellezésére.

Eredmények

A ≥22 BMI bármely szinten az alacsony izomtömegű résztvevők testzsírszázaléka (% TBF) magasabb volt, a cukorbetegség valószínűsége nagyobb volt, és magasabb a korrigált halálozás, mint más résztvevőknél. A% TBF növekedése a BMI 30–40% -kal kisebb változásának nyilvánult meg, mint amit a megőrzött izomtömegű résztvevőknél figyeltek meg. Az alacsony izomtömegű résztvevők kizárása vagy az ASMI-hez való alkalmazkodás csökkentette az alacsony BMI-vel járó kockázatot, felnagyította a magas BMI-vel járó kockázatot, és lefelé tolta a legalacsonyabb halálozási kockázattal járó BMI-szintet. A magasabb ASMI függetlenül az alacsonyabb mortalitással társult. A soha nem dohányzók és az állandóan dohányzók esetében hasonló hatások voltak. A derék kerületének további kiigazítása kiküszöbölte a magasabb BMI-vel járó kockázatot. Az eredmények változatlanok voltak, miután kizárták a nem szándékos fogyást, krónikus betegségeket, korai halálozást, valamint az izmokat erősítő gyakorlatokat végző résztvevőket vagy az ajánlott fizikai aktivitást.

Következtetések

Az izomtömeg közvetíti a BMI asszociációit az adipozitással és a halálozással, és fordítottan összefügg a halál kockázatával. Az izomtömeg elszámolása után a legnagyobb túléléssel járó BMI lefelé tolódik a normál tartomány felé. Ezek az eredmények konkrét magyarázatot adnak az elhízás paradoxonára.

Idézet: Abramowitz MK, Hall CB, Amodu A, Sharma D, Androga L, Hawkins M (2018) Izomtömeg, BMI és halálozás felnőttek körében az Egyesült Államokban: Népességalapú kohorsz-tanulmány. PLoS ONE 13 (4): e0194697. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0194697

Szerkesztő: Olga Y. Gorlova, a Dartmouth College Geisel Orvostudományi Kar, AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Fogadott: 2017. december 27 .; Elfogadott: 2018. március 7 .; Közzétett: 2018. április 11

Adatok elérhetősége: Minden adatfájl nyilvánosan elérhető az NHANES adatbázisból (https://www.cdc.gov/nchs/nhanes/index.htm).

Finanszírozás: Ezt a kutatást a K23 DK099438 támogatta az MKA-nak az Országos Egészségügyi Intézet Diabetes és Emésztési és Vese Betegségek Intézetétől (https://www.niddk.nih.gov). A finanszírozónak nem volt szerepe a tanulmány tervezésében, az adatgyűjtésben és -elemzésben, a közzétételre vonatkozó döntésben vagy a kézirat elkészítésében.

Versenyző érdeklődési körök: A szerzők kijelentették, hogy nincsenek versengő érdekek.

Bevezetés

Az elmúlt két évtizedben számos tanulmány kimutatta, hogy a testtömeg-index (BMI) a normális tartományban jár a legalacsonyabb halálozási kockázattal [1–6]. Más nagy csoportos tanulmányok különböző populációkban különböző következtetésekre jutottak, bemutatva a túlsúly vagy akár az elhízás túlélési előnyeit, amelyet sokan ok-okozati összefüggésként értelmeztek [7–12]. Ennek az „elhízási paradoxonnak” a lehetőségéről továbbra is vitát folytatnak a szakirodalomban, és nagy közegészségügyi jelentőségű, nem utolsósorban a nyilvánosság számára közölt üzenet miatt.

Azonban a normális BMI-vel rendelkező emberek túlélése a túlsúlyosakhoz képest az előbbi izomtömeg-csökkenésével magyarázható [13]. Ennek a hipotézisnek az alátámasztásaként a dohányzó vagy krónikus betegségben szenvedő emberek kizárása, amelyek mind elősegítik a fogyást és az izmok kimerülését [14–16], csökkentik azt a BMI-t, amelynél a hosszú távú túlélés a legnagyobb [1, 2, 4, 5, 7, 17]. Ennek ellenére szinte az összes jelentős kohortvizsgálat továbbra is a BMI-t használja meghatározó mérőszámként, és egyik sem vizsgálta szisztematikusan az izomtömeg hatását a BMI-mortalitás kapcsolatára. Mivel az elhízás-járvány az egész fejlődő világban elterjed, elengedhetetlen annak egészségi hatásának pontos felmérése.

Feltételeztük, hogy (1) az alacsony izomtömegű személyek elszámolása különbözõ populációkat azonosít a BMI-kategóriákban, különbözõ halálozási kockázatokkal, és (2) hogy az izomtömeg elszámolása csökkentené a legalacsonyabb halálozási kockázattal járó BMI-szintet és növeli a magas BMI-vel járó kockázatot. Ezeket a hipotéziseket országosan reprezentatív adatok felhasználásával teszteltük, beleértve a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) résztvevőinek testösszetétel-méréseit.

Mód

Vizsgálati populáció

Az NHANES egy rétegzett, többlépcsős, valószínűségi mintavételi tervet alkalmaz az ország nem reprezentatív polgári lakosságának országos reprezentatív felmérésének elvégzésére az Egyesült Államokban. Az NHANES protokollt az Országos Egészségügyi Statisztikai Központ etikai felülvizsgáló bizottsága jóváhagyta a Helsinki Nyilatkozattal összhangban, és minden résztvevőtől írásos tájékozott beleegyezést kaptak. 1999–2004 között 14 213, 20 évnél idősebb felnőtt fejezte be az interjút és a vizsgálati elemeket, közülük 12 544-nél volt testösszetétel (BMI és kettős energiájú röntgenabszorpciós módszer (DEXA)) és mortalitási adatok. A 2-es BMI-vel rendelkező résztvevők kis száma (n = 201) és mivel a DEXA-adatokat a 40 kg/m 2-nél nagyobb BMI-vel rendelkező résztvevők 55,7% -ában számolták be (n = 621), ezért elemzésünket azokra korlátoztuk, akiknek BMI 18,5– 40 kg/m 2. Miután 35 olyan személyt kizártunk, amelynek hiányzó adatai voltak az érdekes kovariátokról, a végső kohorszban 11 687 résztvevő volt.

Adatgyűjtés

Test felépítés

Minden okból eredő halálozás

A halálozási státust 2011. december 31-ig állapították meg a nyilvános használatra kapcsolt mortalitási fájlok felhasználásával [30]. A minden okból eredő halálozást elsősorban a nemzeti halálozási index valószínűségi rekordjainak egyeztetésével határozták meg [31]. A kiválasztott rekordok halálának dátumát és okát az adatok perturbációs technikájának vetették alá a résztvevők névtelenségével kapcsolatos aggodalmak miatt, de a létfontosságú állapotot ez nem zavarta. A Cox arányos veszélyességi modellek eredményeit nem befolyásolják ezek az adatperturbációs technikák, ha összehasonlítjuk a nem zavart korlátozott felhasználású adatokkal [32, 33].

Statisztikai analízis

Valamennyi elemzés NHANES-nek megfelelő mintavételi súlyokat használt, és a bonyolult többlépcsős klasztertervezést és többszörös imputációt számolt el a felmérési becslés parancsokkal és a „mi” becslési csomaggal a Stata 13.1 változatában (Stata Corporation, College Station, TX, USA). A résztvevők jellemzőit az izomtömeg státusza alapján, majd az izomtömeg státus szerint rétegzett BMI kategóriákon belül vizsgálták. Az alacsony és a megőrzött izomtömegű résztvevők közötti különbségeket statisztikai szignifikancia szempontjából teszteltük, adott esetben lineáris vagy logisztikus regresszióval. Annak eldöntésére, hogy a teljes testzsírszázalék (% TBF) és a BMI viszonya eltér-e az izomtömeg státusától, megvizsgáltuk a% TBF és a BMI szóródási sávjait, és b-spline-kat készítettünk, amelyekben a résztvevők vették figyelembe a% TBF 1. és 99. percentilisét, nem, a potenciálisan nem lineáris kapcsolat grafikus modellezéséhez. Lineáris spline-kat is készítettünk, hogy megbecsüljük a klinikailag alkalmazható paramétereket, amelyek összefüggenek a TBF% -kal és a BMI-vel.

A teljes testzsír százalék aránya a BMI-vel

Az alacsony izomtömeg jelenléte nem korlátozódott a BMI vagy a% TBF tartomány alsó végén lévő résztvevőkre. Mind a férfiak, mind a nők esetében a% TBF és a BMI összefüggése jelentősen különbözött az izomtömeg státusától (1A. És 1B. Ábra). A% TBF bármely szintjén az alacsony izomtömegű résztvevők BMI-je alacsonyabb volt, mint a megőrzött izomtömegűeké. A b-spline szemrevételezéses vizsgálata kimutatta, hogy ez a BMI különbség magasabb TBF% -kal nőtt. 30–40% TBF, 5% -kal magasabb% TBF 2,6 kg/m 2 (95% CI 2,4–2,8) magasabb BMI-nek felel meg a megőrzött izomtömegű nők körében, szemben az 1,5 kg/m 2 (95% CI 1,3) –1,7) az alacsony izomtömegű nők közötti különbség. A 40–50% -os tartományban az 5% -kal magasabb TBF/BMI különbség 4,3 kg/m 2 (95% CI 4,0–4,5) volt a megőrzött izomtömegű nőknél, szemben a 2,4 kg/m 2 (95% CI 2,2– 2.7) alacsony izomtömegű nőknél. Ugyanez a minta volt jelen a férfiak körében is (S1 táblázat). Az életkor nem vette figyelembe a megfigyelt különbségeket (1C. És 1D. Ábra).