Kérdezze meg orvosát: székrekedés és Parkinson-kór

A székrekedés gyakori probléma a Parkinson-kórban (PD) szenvedő és nem szenvedő emberek számára is. A Parkinson-kórban szenvedők számára ez az átmeneti kellemetlenségeket okozó enyhe kellemetlenségektől a krónikusabb problémákig terjedhet, amelyek jelentősen befolyásolják az életminőséget. Közvetlen hatásai mellett a székrekedés befolyásolhatja a Parkinson-gyógyszerek felszívódását és hatékonyságát. A székrekedés a Parkinson-kór során bármikor előfordulhat, néha évtizedekkel a motoros tünetek megjelenése és a betegség diagnosztizálása előtt.

Mi a székrekedés?
A székrekedés akkor fordul elő, amikor a bélmozgás vagy a "széklet" ritkábbá válik és/vagy nehezebben megy át. Egyesek a székrekedést hetente kevesebb, mint három bélmozgásként definiálják, de a székrekedés jellemzően emberenként változó, mivel szokásos fürdőszobai szokásaink eltérnek. Vannak, akik minden nap járnak, míg mások csak hetente háromszor vagy négyszer.

Mi okozza a székrekedést?
A székrekedésnek számos oka lehet. Parkinson-kórban a székrekedés része lehet az alapbetegségnek. A PD befolyásolhatja az autonóm idegrendszert, az idegek hálózatát, amely irányítja azokat a testi funkciókat, amelyeket nem tudatosan irányítunk, például a vérnyomást és az emésztést. Amikor az emésztőrendszer mozgása lassul a PD-ben, székrekedés következhet be. A székrekedés a Parkinson-gyógyszerek mellékhatása is lehet. Gyakori probléma például az Artane-nal (trihexifenidil), egy olyan gyógyszerrel, amelyet néha a remegés megcélzására használnak.

Egyéb vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek, beleértve a kábító fájdalomcsillapítókat, a kalciumot (Tums) vagy alumíniumot (Mylanta) tartalmazó savkötők, vagy a vas kiegészítők is hozzájárulhatnak a székrekedéshez. A korlátozott fizikai aktivitás, valamint a nem megfelelő víz- és rostbevitel szintén szerepet játszhat.

A székrekedés diagnózisa általában az Ön kórtörténetén alapul. Ha a székrekedés különösen súlyos, vagy ha családjában kórelőzményben szerepel a vastagbélrák, orvosa bizonyos vizsgálatokat végezhet, például vastagbélszűrést vagy hasi röntgent, hogy kizárja az egyéb betegségeket.

Hogyan kezeljük a székrekedést?
Néhány embernél a székrekedés kezelése összetett lehet. A legtöbben azonban jelentős javulást észlelnek az étrend beállításával és a fokozott testmozgással.

A székrekedés étrendi ajánlásai a következők:

Igyon legalább hat 8 uncia pohár vizet naponta.
A víz növeli az emésztőrendszerben történő áramlást, lehetővé téve a rendszer hatékonyabb működését. Nagyobb mennyiségekre lehet szükség néhány ember számára, különösen meleg időben, de legalább napi hat pohárral kezdje. Ne feledje, hogy a koffein és az alkohol kiszáradást okozhat, ami rontja a székrekedést. Fontolja meg a meleg folyadék fogyasztását reggelente, mivel ez néha stimulálhatja a bélmozgást.

Adjon hozzá még több rostot.
A rost segíti a belekben történő hulladékhajtást. A rost mennyiségének fokozatos növelése az étrendben hasznos lehet székrekedés esetén. A zöldségek, bogyók, bőrű gyümölcsök (pl. Körte, alma) és a teljes kiőrlésű gabonák jó források.

Egyél egész nap kisebb ételeket kevesebb nagyobb étkezés helyett.
Vannak, akik észreveszik, hogy ez segít a székrekedésben, mivel több időt hagy az emésztésre.

A testmozgás a székrekedés kezelésének másik kulcseleme. A hasizom mozgása elősegíti az emésztőrendszer működését. Az egyenletes, közepesen megerőltető testmozgás, például gyengéd séta, úszás vagy könnyű súlyemelés az egyik legjobb módszer ennek megvalósítására.

Ha a diéta és a testmozgás nem elegendő, szükség lehet mind a vény nélkül kapható, mind a vényköteles gyógyszerekre, beleértve a székletlágyítókat, a hashajtókat, a kúpokat vagy a beöntéseket.

Székletlágyítók, mint például a docusate (Colace), akkor használható, ha a széklet nagyon kemény. Ezeket napi rendszerességgel lehet rövid ideig tartani, és az étrend módosításával és a testmozgással együtt kell használni.

Hashajtók különböző módon dolgozni. Egyesek, például a polietilénglikol (Miralax), a székrekedés megkönnyítése érdekében vizet húznak a vastagbélbe. Ezek meglehetősen szelídek és nagyon népszerűek. A "stimuláns" hashajtók, mint például a biszakodil (Dulcolax) vagy a senna (Senokot), elősegítik az izomösszehúzódásokat az emésztőrendszerben. Általános szabály, hogy ezek nem ajánlottak napi használatra, mivel durvábbak és függőséggel járhatnak.

Beöntések néha jelentős székrekedés esetén alkalmazzák, de ezeket óvatosan és az egészségügyi szolgáltató tanácsai alapján kell alkalmazni.

Bár nincsenek vényköteles gyógyszerek kifejezetten a Parkinson-kórral összefüggő székrekedésre, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) viszonylag nemrégiben jóváhagyott három gyógyszert a "krónikus idiopátiás székrekedés" ellen - székrekedés nem ismert orvosi ok vagy gyógyszeres kezelés miatt. Ezeket a gyógyszereket - linaklotidot (Linzess), lubiprosztont (Amitiza) és plekanatidot (Trulance) - bizonyos esetekben fontolóra lehet venni, miután az étrend megváltoztatása, a testmozgás és a fenti vény nélkül kapható terápiák kudarcot vallottak. Ezek azonban drágák lehetnek.

Mint minden Parkinson-kór esetében, a székrekedés kezelését is meg kell beszélnie személyes orvosával, hogy együtt dolgozhasson az Ön igényeinek megfelelő kezelés kialakításában.

Milyen kutatások folynak?
A Parkinson-székrekedés kezelésére számos terápiát végeznek jelenleg klinikai vizsgálatok. Az MJFF egy új gyógyszer, valamint egy rostkiegészítő (egy prebiotikum) tesztelését finanszírozza, amelyek műtrágyaként szolgálnak a "jó" bélbaktériumok számára. További folyamatban lévő munka további gyógyszerek tesztelését és egy kíméletes gyakorlati kezelést jelent, amely csökkenti a feszültséget és javítja az ízületek mobilitását ("oszteopátiás manipulatív gyógyszer"). Iratkozzon fel a Fox Trial Finder szolgáltatásra, ha többet szeretne megtudni, és megnézi, jogosult-e. A kezelések fejlesztése mellett a kutatók azon dolgoznak, hogy jobban megértsék a bél és az agy, valamint a Parkinson-kór kapcsolatát. Az MJFF által támogatott szisztémás szinuklein mintavételi tanulmány (S4) az alfa-fehérje-szinukleint méri a bélben (és más folyadékokban és szövetekben), ami segíthet tesztek kidolgozásában a PD diagnosztizálására és nyomon követésére, valamint az új terápiák értékelésére. Az MJFF és a 23andMe genetikai tesztelő cég közötti partnerségben a kutatók elemzik a bélbaktériumokat (a mikrobiómát), hogy megnézzék, hogy ez különbözik-e a Parkinson-kórban és a PD-ben szenvedőknél, akiknek különböző tünetei vannak (remegés vagy járás-domináns problémák példa).