Te és a hormonjaid

Alternatív nevek a korai petefészkek elégtelenségéhez

POF; korai petefészek-elégtelenség szindróma; korai petefészek-elégtelenség; korai menopauza

Mi a korai petefészek-elégtelenség?

A korai petefészek-elégtelenség olyan állapot, amikor a petefészkek szokatlanul korán, 40 éves koruk előtt abbahagyják a petesejteket. Ez eltér a menopauzától, amely általában 50 éves kor körül következik be.

Mi okozza a korai petefészek-elégtelenséget?

Néha nem lehet azonosítani az okot, amiért ez az állapot bekövetkezett. Néhány azonosított ok azonban a következőket foglalhatja magában:

genetikai problémák, például Turner-szindróma
autoimmun betegségek, amikor a test nem ismer fel bizonyos szöveteket, és megtámadja önmagát; például lupus
a kemoterápia, sugárterápia és egyéb rákkezelések mellékhatásai
számos általános állapot, például enzimhiány vagy fertőzés, például mumpsz.

Milyen jelei és tünetei vannak a korai petefészkek elégtelenségének?

A menstruáció megszűnése a leggyakoribb tünet, amely aggodalomra ad okot. Ez társulhat más menopauzaszerű tünetekkel, például hőhullámokkal, izzadással és hangulatváltozásokkal.

Mennyire gyakori a korai petefészek-elégtelenség?

Viszonylag ritka, 1000-ből 30-nál fiatalabb nőnél és 100-ból 40-nél fiatalabb nőnél fordul elő.

Öröklődik-e a korai petefészek-elégtelenség?

A korai petefészekelégtelenség legtöbb esete nem öröklődik. A betegek megközelítőleg 10% -ának családi állapotában van ilyen állapot.

Hogyan diagnosztizálják a korai petefészek-elégtelenséget?

A diagnózis alapos körültekintő klinikai felmérés, vérvizsgálatok, a hormonszintek vizsgálata, az antitestek és a genetikai vizsgálatok alapján történik, amelyek mind járóbetegként végezhetők. A petefészkek ultrahangvizsgálatát általában a petefészkek és a méh szerkezetének vizsgálatára végzik.

Hogyan kezelik a korai petefészek-elégtelenséget?

A petefészek meghibásodása általában tartós. A kezelés középpontjában a hormonok pótlása áll, amelyeket a petefészkek már nem képesek előállítani (különösen az ösztrogén és a progeszteron). A hormonpótló terápia (HRT) segíthet a menopauza tüneteinek kezelésében, és kifejezetten csökkentheti a csontvesztést.

A termékenységet illetően a petesejt-adományozás és az in vitro megtermékenyítés (IVF) az érintett nők számára kínálják a legjobb esélyt a teherbe esésre.

Vannak-e mellékhatásai a kezelésnek?

Eltarthat egy ideig, amíg megtaláljuk az egyes személyek számára legmegfelelőbb HRT-t. Nagy tudományos vizsgálatokból származó információk azt mutatták, hogy a HRT hosszú távú kezelése a menopauza normális életkorán túl vérzési problémákkal, duzzanattal és mell érzékenységgel jár. Emellett megnő a vérrögképződés kockázata, a szívinfarktus vagy a stroke kockázata enyhén növekszik, és annál nagyobb az emlőrák kockázata, minél hosszabb az alkalmazás időtartama.

Milyen hosszú távú következményei vannak a korai petefészkek elégtelenségének?

A korai petefészek-elégtelenség azt jelenti, hogy az érintett nők meddők. A terhesség azonban támogatott fogantatással lehetséges, a siker aránya betegenként akár 35%, a korai petefészek-meghibásodás kiváltó okától, a kezeléstől és a nő életkorától függően.

Hosszabb távon a petefészek hormonok, különösen az ösztrogének elvesztése csontritkulást és a szívbetegségek fokozott kockázatát eredményezheti. Az egészséges étrend, beleértve a tejből és más tejtermékekből származó kalciumot, megvédhet a korai petefészekelégtelenség néhány hosszú távú hatása ellen. Ez magában foglalja az esés és a gerinc csontjainak (csigolyák) megnövekedett törési kockázatát, különösen a csuklóban és a csípőben. A rendszeres testmozgás hozzájárulhat a csontok jó egészségének megőrzéséhez, valamint a szívbetegségek és a stroke elleni védelemhez is.