Köszvény ColumbiaDoctors - New York

A köszvény egyfajta gyulladásos ízületi gyulladás, amely hirtelen, súlyos fájdalom, duzzanat és bőrpír támadásokat okoz az ízületekben. Bár a köszvény általában a nagylábujjat érinti, más ízületek is érintettek lehetnek. Általában a köszvény első epizódjai csak egy ízületet érintenek, de mivel a betegség súlyosabbá válik, az epizódok egyszerre több ízületet is érinthetnek. Kezelés nélkül ízületi károsodás léphet fel. A férfiak nagyobb valószínűséggel kapnak köszvényt, de a nők a menopauza után egyre fogékonyabbak a köszvényre.

Mi okozza a köszvényt?

A köszvényes fájdalom akkor jelentkezik, amikor a felesleges húgysav, a test egyik normális salakanyagának felhalmozódik, mert a test túl sokat termel belőle, vagy nem választja ki. Egészséges egyéneknél a húgysav feloldódik a vérben és átjut a vesén, mielőtt kiválasztódik a vizelettel. Köszvény esetén a húgysav kristályokká alakul, amelyek felhalmozódnak az ízületeket kenő folyadékban.

A köszvény szorosan kapcsolódik a következő kockázati tényezőkhöz:

Nem: A férfiaknál több a köszvény, mint a nőknél, és általában fiatalabb korban diagnosztizálják őket, mint a nők. A köszvény a férfiak körében általában 30-50 év közötti, bár korábban kezdődhet a genetikai hajlamúak számára. A nők nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a köszvényt a menopauza után.
Elhízottság: A túlsúly vagy a metabolikus szindróma köszvényhez társul.
Diéta: A magas fruktóztartalmú étrend, hús (különösen vörös hús és szervhús), bizonyos típusú tenger gyümölcsei, valamint a túlzott alkoholfogyasztás (különösen a sör és a szeszes italok) növeli a köszvény kockázatát.
Egyidejű betegségek: Az olyan orvosi állapotok, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a krónikus vesebetegségek a köszvény fokozott kockázatával járnak. Ezen állapotok némelyikének kezelésére alkalmazott gyógyszerek szintén befolyásolják a húgysav vérszintjét. Az ízületi trauma vagy műtét kiválthatja a köszvény fellángolását.
Genetikai hajlam: A köszvény ritka a gyermekeknél, kivéve, ha örökletes genetikai rendellenességük van, amely hajlamosítja őket a köszvényre.

Melyek a köszvény tünetei?

Ízületi fájdalom: Hirtelen és súlyos ízületi fájdalom, amely egy hétig vagy tovább is tarthat. A kezdeti köszvényes rohamok egy ízületet jelentenek, de a későbbi támadások több ízületet is magukban foglalhatnak.
Közös változások: Az érintett ízület vagy ízületek felmelegednek, megduzzadnak, pirosak és/vagy érzékenyek.
Korlátozott mobilitás: Ízületi fájdalom és duzzanat esetén az ízület megmerevedhet, és a mozgástartomány korlátozottabbá válhat.
Urátkristályok: Kemény urátkristályok alakulhatnak ki a bőr alatt (más néven tophi).
Vesekövek: Idővel a vesékben ugyanazok az urátkristályok találhatók, amelyek az ízületekben képződnek. A vesekő tünetei közé tartozik a fájdalom (néha gyötrő, a hát alsó részétől az ágyékig), vizelési nehézség és gyakori vizelési inger, de minimális mennyiségű vizelet termelődik.

A köszvény szakaszai

A köszvény krónikus betegség, amelyet kezeletlenül kezelve idővel súlyosbodhat és ízületi károsodásokat okozhat. Ha korán felismeri a tüneteket és orvoshoz fordul, csökkentheti annak esélyét, hogy a köszvény eljutjon a későbbi szakaszokba.

Akut köszvényes ízületi gyulladás: Az ízületben lévő urátkristályok gyulladást okoznak, ami hirtelen súlyos fájdalmat és duzzanatot okoz. Az akut köszvényes roham egy hétig vagy tovább tarthat. A köszvényes roham általában a nagylábujj ízületét érinti, de más ízületek, például a térd is érintett lehet.
Interkritikus és visszatérő köszvény: Miután az akut fellángolás fájdalma megszűnt, a köszvény olyan szakaszba kerülhet, amelyben a betegség inaktív. Ebben a szakaszban az urátkristályok továbbra is lerakódhatnak a szövetekben, ennek következtében károsodás következhet be. Az ezt követő köszvényes rohamok hónapokig vagy akár évekig sem fordulhatnak elő; a betegség előrehaladtával azonban a rohamok gyakrabban ismétlődhetnek, hosszabb ideig tarthatnak, és több ízületben is érezhetők.
Krónikus tophaceus köszvény: Ez a betegség legpusztítóbb stádiuma, és sokéves visszatérő köszvényes rohamok után következik be. Krónikus köszvény esetén a betegség maradandó károsodást okozott az érintett ízületekben, tartós gyulladást, ízületi deformitást és kiterjedt kristályos húgysav-lerakódásokat (tophi) eredményezve. A Tophi megtalálható a füleken vagy az ízületeken, és károsíthatja a környező szöveteket, hogy deformációkat okozzon.

Hogyan diagnosztizálják a köszvényt?

Ha köszvény tünetei vannak, orvosa reumatológushoz fordulhat. A reumatológus számos kérdést tesz fel Önnek a tüneteiről, kórtörténetéről, családtörténetéről, gyógyszerekről és étrendről. Miután beszélt veled, orvosa az alábbi tesztek közül egyet vagy többet használ a köszvény diagnosztizálásához:

Ízületi folyadék elemzése: Tű segítségével eltávolítják az ízületi folyadékot a gyulladt, fájdalmas ízületből. Az ízületi folyadékot ezután mikroszkóp alatt megvizsgálják, hogy vannak-e urátkristályok. Ez a köszvény diagnosztizálásának végleges módja.
Vérvétel: Vére tesztelhető a húgysavszint mérésére. Ez nem végleges diagnosztikai teszt, mert egyeseknél magas a húgysavszint, anélkül, hogy köszvényük lenne, másoknak pedig normális húgysavszintjük van, a köszvény tüneteivel.
Képalkotás:Röntgen az ízületek képalkotása néha kimutathatja a köszvényhez kapcsolódó ízületi károsodást. Ultrahang egy másik képalkotó eszköz a lágy szövet és a csont értékelésére az urátkristályok kimutatására. Bizonyos esetekben, MRI felhasználható a tophi, a gyulladás vagy az ízületi sérülés és a kettős képalkotás azonosítására CT-vizsgálatok megtalálhatja az urátlerakódásokat.

Hogyan kezelik a köszvényt?

A köszvényes kezelés magában foglalja a fellángolás kezelését és az alapvető probléma kezelését a jövőbeli epizódok megelőzése érdekében. A kezelés kezdeti célja a fájdalom és a gyulladás gyors és biztonságos csökkentése.

Olyan gyógyszerek alkalmazhatók, mint a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), a kolchicin és/vagy a kortikoszteroidok. A köszvény specifikus kezelése az egyidejűleg fennálló egészségügyi állapotoktól és az Ön által szedett egyéb gyógyszerektől függően változik.

A köszvény fellángolásának fájdalmának és gyulladásának kezelése után fontos csökkenteni a húgysavszintet a jövőbeli köszvényes rohamok és ízületi károsodások megelőzése érdekében. A reumatológus együttműködik Önnel a gyógyszerek és az életmódbeli változások egyensúlyának megtalálásában a húgysavszint csökkentése érdekében.

Életmódváltások

A gyógyszerek hatékonyak lehetnek a köszvényes fájdalom kezelésére és a húgysavszint csökkentésére, de az életmód megváltoztatása is fontos. Az étrend módosítása és az egészséges testsúly fenntartása csökkentheti a húgysavszintet a vérben.

Elkerülendő vagy korlátozott ételek

A következő ételek elkerülése vagy korlátozása csökkentheti a köszvényes roham kiváltásának esélyét:

vörös hús, szervhúsok (például máj és édeskenyér)

különösen a sör, de a szesz és a bor is

kagylók és más magas purintartalmú halak (például szardínia)

cukros italok vagy magas fruktóztartalmú ételek

Javasolt ételek és kiegészítők

Az alábbi ételek vagy kiegészítők fogyasztása a jól hidratált tartás mellett csökkentheti a köszvényes roham kockázatát:

Alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes tejtermékek
Zöldségek
Cseresznye, meggylé koncentrátum
C vitamin

Megelőzhető-e a köszvény?

A köszvény kialakulásának és a köszvényes szövődmények kockázatának minimalizálásának legjobb módja az egészséges életmód követése: maradjon jól hidratált, tartsa meg egészséges testsúlyát és fogyasszon alacsony purintartalmú étrendet.