Közepes láncú triglicerid

A közepes láncú trigliceridek (MCT) beépülnek a bél nyálkahártya sejtjeibe intraluminális lipáz vagy epesó nélkül.

Kapcsolódó kifejezések:

Triglicerid
Felületaktív anyag
Lipidek
Enzimek
Zsírsavak
Fehérjék
Élesztők
Sütemények

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Funkcionális ételek és elhízás

Közepes láncú trigliceridek

10.1. Ábra a) A közepes láncú triacil-glicerin általános szerkezete, amely három telített zsírsavval rendelkezik egy glicerin gerinához kapcsolódva. Az R csoportok zsírsavmolekulákat képviselnek, amelyek hat-tizenkét szénhosszúságúak az MCT esetében. (b) Diacil-glicerin (DAG) szerkezet, amelynek két zsírsavmolekulája van egy glicerin-gerinához kapcsolódva. A zsírsavak az 1,2-es vagy az 1,3-as helyzetben kapcsolódhatnak. Az olajsav (C18: 1), a linolsav (C18: 2) és a linolénsav (C18: 3) képviseli a DAG fő zsírsav-alkotóelemeit.

Az MCT-t olyan eszközként javasolták az emberi elhízás megelőzésére, amely a testtömegre gyakorolt általános hatásuk következtében olyan mechanizmusok révén valósul meg, mint a megnövekedett energiafelhasználás és a megnövekedett jóllakottság, ami negatív energiaegyensúlyt, csökkent táplálékfelvételt és csökkent zsírtartalmat eredményez (St-Onge és Jones, 2002; St-Onge és mtsai, 2003a, 2003b). Az MCT és az LCT hatásait értékelő állat- és humán vizsgálatok azt találták, hogy a testtömeg csökken az MCT fogyasztásával az LCT-hez képest, és a takarmány hatékonysága csökkent (St-Onge és Jones, 2002).

Nagao és Yanagita (2009) nemrégiben szisztematikusan áttekintették 26 klinikai vizsgálatot, amelyek értékelik az étrendi MCFA/MCT fiziológiai hatásait. Ezen klinikai vizsgálatok egy része azt mutatta, hogy még egyetlen dózis is (5 és 48 g között van) (Binnert et al., 1998; Dulloo et al., 1996; Kasai et al., 2002; Scalfi et al., 1991; Seaton et al.) al, 1986) az MCT növelheti a zsír oxidációját és/vagy az étkezés utáni energiafelhasználást mind normál testsúlyú, mind elhízott egyéneknél.

Klinikai vizsgálatok azt is sugallják, hogy az MCT az étvágy nagyobb mértékű elnyomásához vezethet az LCT-hez képest (Stubbs és Harbron, 1996; Van Wymelbeke et al., 1998, 2001). Egy tanulmány (Stubbs és Harbron, 1996) azt találta, hogy az ételbevitel visszaszorult (p Van Wymelbeke és mtsai, 1998, 2001). Az MCT okozta jóllakottság növekedése összefüggésben lehet a portális vénán keresztüli közvetlen májeléréssel, ahol az MCT nagy részét a máj gyorsan oxidálja, összehasonlítva az LCT-vel. A jóllakottsági hormonok, például a kolecisztokinin (CCK) és a gyomor-gátló polipeptid (GIP) expressziója szintén hozzájárulhat az MCT jóllakottságához (lásd St-Onge és Jones, 2002 áttekintését).

Az MCT számos élelmiszer alkotóeleme, beleértve a kókuszolajat, a pálmamagolajat, a vajat, a tejet, a joghurtot és a sajtot (Nagao és Yanagita, 2009), a kókusz- és pálmaolajok képviselik az MCT leggazdagabb táplálékforrását (Anonymous, 2002; Marten et al., 2006). Az ehető MCT olajokat lipidfrakcionálás útján nyerik olyan forrásokból, mint a kókuszolaj és a tej (Nagao és Yanagita, 2009; Marten és mtsai, 2006). Ezek az MCT olajok szinte kizárólag oktánsavat és dekánsavat tartalmaznak, 50: 50 és 80: 20 arányban (Marten et al., 2006). Az MCT általános felhasználása korlátozott volt az alacsony dohányzási pont, a könnyű sütés közben a mély sütés és a magas költségek miatt. A közelmúltban közepes és hosszú láncú triacilglicerin (MLCT) molekulákat fejlesztettek ki az MCT LCT-vel történő átészterezésével (Aoyama és mtsai, 2007; Takeuchi és mtsai, 2008). Az MCT szerkezeti átalakulása MLCT-vé állítólag kiterjeszti felhasználásukat, és nagyobb figyelmet vonzhat az MCFA/MCT funkciókra (Aoyama et al., 2007; Takeuchi et al., 2008). Az MLCT magasabb dohányzási hőmérséklettel rendelkezik, és jobb a főzéshez, mint az MCT és az LCT fizikai keveréke. Humán vizsgálatok kimutatták, hogy az MLCT-fogyasztás jelentősen csökkenti a testtömeget és a testzsír-tömeget (Kasai et al., 2003; Matsuo et al., 2001; Takeuchi et al., 2002; Xue et al., 2009a, 2009b).

Metabolikus előnyeik ellenére aggályok merülnek fel az MCT-fogyasztásnak a plazma lipidkoncentrációra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Az MCT szignifikánsan növeli a szérum koleszterinszintjét azoknál az egyéneknél, akiknek korábban enyhe hiperkoleszterinémiája volt (Cater és mtsai., 1997). Egy másik tanulmányban az MCT szignifikánsan növelte a szérum triglicerid szintjét és csökkentette a HDL-koleszterin szintjét az LCT-hez képest (Swift és mtsai., 1992). Ezzel ellentétben más vizsgálatok kimutatták, hogy az MCT jelentősen alacsonyabb plazma trigliceridszinthez vezet az LCT-hez képest (Calabrese et al., 1999). Továbbá felvetődött, hogy a megnövekedett plazma trigliceridszintet jelentő kísérletek oka az étrendben lévő nagyon magas MCT mennyiség volt, és egyes esetekben ezekben a diétákban a többszörösen telítetlen zsírsavak ellátása kritikusan alacsony volt (Marten et al., 2006) . Az MCFA-fogyasztás, különösen akkor, ha a kalóriaigényt meghaladó táplálékkal táplálkozik, növelheti a de novo lipogenezist. Ez viszont fokozná a triglicerid szekréciót, és így elszámolhatná az emelkedett éhomi plazma triglicerid szintet.

Összefoglalva, a kísérleti vizsgálatok azt sugallják, hogy az étrendi MCFA/MCT fokozza a termogenezist és a zsír oxidációját, valamint elnyomja az étvágyat emberi alanyokban, hozzájárulva ezzel a fogyáshoz. Ezek az eredmények ígéretes híreket szolgáltatnak az MCT funkcionális táplálékként történő használatáról a testsúly csökkentésében. Az MCFA/MCT elhízásra/túlsúlyra gyakorolt jótékony hatása azonban egyes klinikai vizsgálatokban nem volt nyilvánvaló, néhány tanulmány az MCT-fogyasztásnak tulajdonított diszlipidémiás profilokról számolt be. Így további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy konszenzus alakuljon ki az MCFA/MCT elhízással kapcsolatos egészségügyi előnyeiről.

Közepes láncú és strukturált trigliceridek: szerepük a súlykontrollban

14.2.2 A közepes láncú trigliceridek hatása az étvágy kontrolljára

Az MCT kielégítő tulajdonságaik révén segíthet az étvágyszabályozásban. Az MCT kielégítő tulajdonságai több elő-abszorpciós és utóabszorpciós mechanizmust tartalmaznak. Először is, az MCT vékony, világossárga, tiszta és szagtalan olajként jelenik meg, majdnem semleges vagy enyhén enyhe ízű, míg az MCFA-t kecskeszag és erős keserűség jellemzi (Bach et al., 1996). Ez az taszító tulajdonság rendkívül erős, mivel a 0,1% -os koncentráció miatt az étkezés alkalmatlan az emberi fogyasztásra (Bach et al., 1996). Ezek az ízletes tulajdonságok fontos meghatározó tényezők az egyén táplálkozási viselkedésében, különös tekintettel a telítettségre.

Az étrendi MCT és az LCT hatását a rövid távú táplálékfelvételre összehasonlították patkányokban (Maggio és Koopmans, 1982; Furuse et al., 1992). Úgy tűnik, hogy e két triglicerid szatíráló hatása inkább a kalóriatartalmukhoz kapcsolódik, mint a lánc hosszához (Feinle et al., 2001; Westerterp-Plantenga, 2004a). Ezenkívül az MCT bolusként történő bevitele nem stimulálja az epehólyag összehúzódását, és nem emeli a plazma kolecisztokinin (CCK) szintjét sem úgy, ahogyan az LCT lenyelését követően történik (Hopman et al., 1984). Ez a gyomor relaxáció az MCT által nem elegendő a jóllakottság előidézéséhez; ezért a tápanyagok által kiváltott gyomor relaxáció a CCK-n kívül más mechanizmusokon keresztül történik (Furuse és mtsai., 1992; Barbera és mtsai., 2000). Maas et al. (1998) szerint az MCT gátolja a gasztrinnal stimulált gyomorsav-szekréciót, de kevésbé, mint az LCT. Összességében megállapítást nyert, hogy a zsír szatíráló hatása a zsírsavlánc hosszától függ, és hogy a CCK és a gasztrinnal stimulált gyomorsav szerepe csekély.

Bár kimutatták, hogy az MCT jóllakottságot vált ki és serkenti a hormonszekréciót, egyetlen hormon sem volt egyértelműen összefüggésben az MCT emésztésével. Ezért az MCT szatiatív hatásainak pontos mechanizmusa ismeretlen, de valószínűleg az MCT különálló energiasűrűségével vagy az általuk elősegített zsíroxidáció növekedésével magyarázható.

Funkcionális zsírok és kenőcsök

16.3.2 Közepes láncú trigliceridek

A közepes láncú trigliceridek (MCT-k) a glicerin zsírsav-észterei, amelyek 6–12 szénatomot tartalmaznak. A kókuszolaj körülbelül 60–70% MCT-t tartalmaz. A pálmamagolaj szintén jó MCT-forrás, körülbelül 2% C6, 55% C8, 42% C10 és 1% C12 zsírsavval.

Hagyományosan alultápláltsági vagy felszívódási szindrómás betegeknél alkalmazzák az MCT-ket, mivel nem igényelnek energiát felszívódáshoz, hasznosításhoz vagy tároláshoz. Újabban tanulmányozták az MCT-k súlykezelésre gyakorolt hatását. Számos, de nem minden vizsgálatban figyelték meg az MCT-k testsúlykontrollra és testzsírtömegre gyakorolt jótékony hatásait (lásd Marten és mtsai 2006). A glükóz és az étkezés utáni lipid anyagcsere szintén befolyásolhatja (lásd Marten és mtsai 2006). Számos tanulmány szerint a mérsékelt dózis jobb, mint a túlzott terhelés. Meg kell vizsgálni, hogy melyik adag és táplálékmátrix nyújtja a legtöbb hasznot, és hogy a természetben előforduló közepes láncú zsírsavaknak (MCFA-k) és az MCT-olajoknak ugyanaz a hatása-e.

Marten et al. (2006), az MCT-k csökkentik a zsírtömeget az adipogén gének, valamint a peroxiszóma-proliferátor által aktivált gamma-receptor (PPAR-y) lefelé történő szabályozásával. A legújabb tanulmányok megerősítették az MCFA-k potenciálját a testtömeg és különösen a testzsír csökkentésében. Ez a hatás nem volt átmeneti. Az MCFA-k csökkentik a lipoprotein szekréciót és gyengítik az étkezés utáni triglicerid választ.

Az MTC-ket olajokban, sportitalokban, energiadarabokban, étkezési helyettesítőkben és speciális bébiételekben használják. A Prosperity Organic Foods egészséges vajas kenést indított el az Egyesült Államokban azzal az állítással, hogy „természetes módon fokozza az anyagcserét”. A termékről azt mondják, hogy különösen előnyös a pajzsmirigy alulműködésben szenvedők számára, de érdekelnie kell minden túlsúlyos vagy elhízott érintettet.

A lipogenezis és a termogenezis ellenőrzése és az ergogén segédeszközök használata a súlykontrollban

Közepes láncú triacil-glicerinek

A közepes láncú triacil-glicerin (MCT) 6–12 szénatomot tartalmazó zsírsavakból álló triacil-glicerin (lásd még a 14. fejezetet). Az MCT-k emésztésével képződött közepes láncú zsírsavak (MCFA-k) metabolikusan más módon viselkednek, mint a hosszú láncú tricil-glicerinből (LCT-k) származó hosszú láncú zsírsavak (LCFA-k, amelyek több mint 12 szénatomot tartalmaznak). Az LCFA-k felszívódásukhoz és transzportjukhoz chilomicron képződést igényelnek. Az MCFA-k ezzel ellentétben a portális vérben közvetlenül a májba kerülnek, megkerülve ezzel a perifériás szöveteket, például a zsírszövetet, így kevésbé lesznek érzékenyek az LPL hatására és a zsírszövet-raktárakba történő lerakódásra. A struktúrán alapuló különbségek a zsírfelhasználás folyamatain keresztül folytatódnak: így az LCFA-kkal ellentétben az MCFA-k a karnitin transzportrendszertől függetlenül jutnak be a mitokondriumba, így könnyebben oxidálódhatnak. 107.

Állatokon és embereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az MCT-knek rövid távon nagyobb a termogén hatása, mint az LCT-knek, valószínűleg gyors oxidációjuk miatt (áttekintve a 108. referenciában). Hosszabb állatokon és embereken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az LCT-k helyett az MCT-k fogyasztása kevesebb testtömeg-növekedést és a zsírraktárak méretének csökkenését eredményezheti. A 108–110 kókuszdióolaj különösen gazdag MCT-ben, és patkányokban azt tapasztaltuk, hogy a kókuszolajjal dúsított étrend különösen hatékonyan stimulálta a BAT UCP1 expresszióját az ad libitum táplálás során és megakadályozta az UCP1 lefelé történő szabályozását az élelmiszer korlátozása során, és hogy ezek a hatások együtt járt a fehér zsírtartalékok tömegének csökkenésével. 111 Ezenfelül adatok arra utalnak, hogy az MCT-fogyasztás jobban növeli a jóllakottságot, mint az LCT-fogyasztás. 108, 109

Zsírsav-oxidációs hibák következtében kialakuló lipidtároló myopathiák

Közepes láncú triglicerid olaj

Az MCT olaj táplálékforrásként hasznos lehet hosszú láncú FAO-rendellenességek esetén, mivel a közepes láncú zsírsavak megkerülik a blokkot a hosszú láncú FAO-ban, és megkönnyítik az ATP-termelést a FAO szabadalmi útjának többi részéből. Az MCT olajat 0,5 g/kg/nap dózisban el lehet kezdeni 3 napi dózisra osztva, és 1 vagy 1,5 g/kg/nap dózisig növelhető tolerálható módon. A fő mellékhatás a hasmenés. Ennek a megközelítésnek a hasznossága korlátozott lehet, mivel a felesleges MCT végső soron hosszú láncú zsírként kerül elraktározásra az adipocitákban, amelyek nem metabolizálhatók, és növelnék a hosszú láncú zsírterhelést. Ennek a megközelítésnek az irodalomban dokumentált hatékonysága változó volt a TFP/LCHAD hiányosságokban, a rendkívül előnyöstől a szignifikáns válaszig terjedő tartományig, és az egyes esetektől függhet. 129 Számos jelentés született a cardiomyopathia sikeres kezeléséről VLCAD-hiány esetén. 254.255 Ha a zsírból származó energia nagy százalékát az MCT-olaj biztosítja, a betegeket veszélyeztetheti az EFA-hiány, ezért őket EFA-val kell kiegészíteni (az összes energiafogyasztás 1-2% -a). 250

Gyermekneurológia III. Rész

Különleges intézkedések az egyes zsírsav-oxidációs rendellenességek esetén

A FAO egyes rendellenességeire vonatkozó konkrét intézkedések a következők:

Közepes láncú triglicerid (MCT) olaj. A közepes láncú zsírsavak, mint MCT-olaj, hasznosak lehetnek a hosszú láncú FAO-rendellenességeknél, mivel megkerülik a blokkot a hosszú láncú FAO-ban, és ezáltal megkönnyítik az ATP-termelést a FAO szabadalmi útjának többi részéből. Az MCT olajat 0,5 g/kg/nap dózissal kezdhették el, három napi adagra osztva, és tolerálhatóan 1 vagy 1,5 g/kg/nap dózisig növelhetők. A fő mellékhatás a hasmenés. Az MCT olajpótlás sikere az LCHAD-hiányban változó volt (Tein et al., 1995). Ha a zsírból származó energia nagy százalékát az MCT olaj biztosítja, a betegeket veszélyeztetheti az EFA-hiány, ezért őket ki kell egészíteni az EFA-val (a teljes energiafogyasztás 1-2% -a) (Solis és Singh, 2002).

Riboflavin. Bizonyos esetekben a többszörös acil-CoA dehidrogenáz hiány (pl. ETF vagy ETF-CoQ-kapcsolt hiány) reagál a riboflavin kiegészítésére (Gregersen és mtsai, 1982).

Karnitin. A karnitin-terápia elengedhetetlen javallata a karnitin-felvételi (OCTN2) hiba, amelyet karnitin-reagáló kardiomiopátia, valamint a karnitin nagyon alacsony plazma- és szövetkoncentrációja jellemez (Tein et al., 1990a; Stanley et al., 1991). Mind a 22, nagy dózisú orális karnitin-kiegészítéssel kezelt betegnél drámaian javult a kardiomiopátia és a myopathia az első hetekben, valamint a szívméret normálissá vált a terápia néhány hónapján belül. A karnitin terápiával 5–20 évig kezelt 19 beteg közül 18 továbbra is egészséges (Stanley et al., 1991; Cederbaum et al., 2002). Így az OCTN2 defektusban a nagy dózisú orális karnitin 100 mg/kg/nap dózisban, négy felosztott napi dózisban kritikus és életmentő, jelentősen megfordítva a patológiát ebben az egyébként progresszív és halálos betegségben. A születéskori karnitin megakadályozza a fenotípus kialakulását (Lamhonwah et al., 2002).

Másodlagos karnitinhiánnyal járó intramitochondriális β-oxidációs hibákban a karnitin-terápia eredményei nagyon változóak és nem eléggé értékeltek. Elméletileg karnitint adtak a potenciálisan toxikus acil-CoA intermedierek sejten belüli koncentrációjának korlátozására a sejtekben átészterezés útján és a CoA felszabadítására, amely kritikus intracelluláris kofaktor (Hale és Bennett, 1992). Nem készült azonban objektív tanulmány, amely bizonyítaná, hogy a karnitin beadásának jótékony hatása volt (Stanley et al., 1990). Bizonyított bizonyítékok arra is utalnak, hogy a karnitin káros következményekkel járhat a FAO hosszú láncú rendellenességeiben, amelyekben hosszú láncú acil-CoA-k halmozódnak fel, amelyek hosszú láncú acilkarnitinná válnak, amelyek feleslegben membranotoxikus és aritmogén hatásokkal bírhatnak (Inoue Pappano, 1983; Mak és mtsai, 1986; Spedding és Mir, 1987). Ez további tanulmányokat indokol. A lehetséges káros hatások fényében az anyagcserét súlyos metabolikus zavarok esetén kerülni kell (Spiekerkoetter et al., 2009).