Leptospirosis

Tartalom

  • 1 Meghatározás
  • 2 Elterjedtség
  • 3 Jellemzők/klinikai bemutatás/vizsgálat
  • 4 Prognózis/társult társbetegségek
  • 5 Gyógyszerek
  • 6 diagnosztikai tesztek/laboratóriumi tesztek/laboratóriumi értékek
  • 7 Etiológia/okok
  • 8 Szisztémás bevonás
  • 9 Orvosi menedzsment (a jelenlegi legjobb bizonyíték)
  • 10 Fizikoterápiás kezelés (a jelenlegi legjobb bizonyíték)
  • 11 Differenciáldiagnózis
  • 12 Esettanulmányok/Esettanulmányok
  • 13 Források
  • 14 Hivatkozások

Meghatározás

A leptospirosis olyan bakteriális betegség, amely embereket és állatokat érint. A Leptospira baktérium nemzetség okozza. Ez a baktérium a fertőzött állatok vizeletén keresztül terjed, amely vízbe vagy talajba juthat, és hetekig, hónapokig fennmaradhat. A leggyakoribb átvitel módja a fertőzött vizelettel vagy más testfolyadékokkal, például nyállal, szennyezett vízzel, talajjal vagy étellel való közvetlen érintkezés. [1] Ez a baktérium a bőrön vagy a nyálkahártyán (szem, orr, száj) keresztül juthat be a testbe, különösen akkor, ha a bőrt vágás vagy karcolás törte meg. [1] A járványok leggyakrabban szennyezett vízzel, például árvízzel társulnak. Ennek a baktériumnak az emberről emberre történő átadása ritka [2]. Vad- és háziállatok egyaránt hordozói lehetnek ennek a baktériumnak, ide tartoznak, de nem kizárólag: szarvasmarhák, sertések, lovak, kutyák, rágcsálók és vadállatok. Az állatok nem mutathatják a betegség jeleit vagy tüneteit. Emberben a tünetek széles skáláját okozhatja, amelyek könnyen összetéveszthetők más betegségekkel. Egyes fertőzött egyének tünetmentesek lehetnek. Kezelés nélkül a Leptospirosis olyan súlyos problémákhoz vezethet, mint: vesekárosodás, agyhártyagyulladás, májelégtelenség, légzési zavar vagy akár halál. [3]

leptospirosis

Elterjedtség

Becslések szerint évente 100-200 humán Leptospirosis-esetet azonosítanak az Egyesült Államokban. Ezeknek az eseteknek körülbelül 50% -a Hawaiin fordul elő. A leptospirosis meleg éghajlaton, édesvízben és iszapos területeken él túl jól. [1] A legnagyobb regisztrált járványkitörés 1998-ban következett be, ahol 775 ember volt kitéve ennek a betegségnek, 110 pedig megfertőződött. Az Egyesült Államokban előfordulásuk viszonylag alacsony, azonban a leptospirózist tartják a legelterjedtebb zoonózisos betegségnek a világon. Jelentős növekedésről számoltak be Peruból és Ecuadorból az 1998 tavaszán bekövetkezett heves esőzések és áradások után. Thaiföld is számolt be az incidencia gyors növekedéséről 1995 és 2000 között. [3]

Jellemzők/Klinikai bemutatás/Vizsgálat

A leptospirosis klinikai megjelenése a betegség stádiumától függően változó. A személynek a sugárforrásnak való kitettsége és ezen jelek és tünetek megjelenése között eltelt idő 2 nap és 4 hét lehet. A korai állapot jelei és tünetei közé tartozik a magas láz, fejfájás, hidegrázás, izomfájdalom, hányás, sárgaság, vörös szem, hasi fájdalom, hasmenés és kiütés. A második szakasz súlyosabb tünetekkel jár, mint például vese- vagy májelégtelenség, agyhártyagyulladás, vérzés, hepatomegalia, tüdővérzés és ARDS. Ezt a fázist Weil-kórnak is nevezik. Az esetek halálozása leptospirosis esetén 1-5%. [3]

A patogén leptospirák két szakaszra oszlanak. A leptospirosis első szakasza a septicemia vagy az akut stádium. Ez a szakasz 3 naptól 10 napig tart, és többnyire fejfájásként és myalgiaként jelentkezik. Ebben a szakaszban a leptospirák a tünetek megjelenésétől számított 15 napig csökkenő számban találhatók a vérben. Az antibiotikum-kezelés megkezdése után a mintákat 2 napig kell gyűjteni a leptospirák kimutatása céljából. A második szakasz vagy az immunstádium általában a tünetek megjelenését követő második héten jelentkezik, és 4-30 napig tart. Ebben a szakaszban a megnövekedett antitest-titer összefüggésben van a leptospirák vérből történő eltávolításával. [6]

Prognózis/társult társbetegségek

A Leptospirosis-esetek többségét (több mint 90%) enyhének tekintik. [4] A korai diagnózis a kezelés gyorsabb megindulásához vezet, ami megakadályozhatja, hogy a beteg súlyosabb Leptospirosis-szintet alakítson ki. Ha a beteg eléri a súlyos szintet, akkor azt orvosi sürgősséginek kell tekinteni. A betegek leggyakrabban veseelégtelenség, akut légzési distressz szindróma vagy hatalmas vérzés miatt engednek ennek a betegségnek; a tüdő érintettsége a leggyakoribb. [4] A betegek túlélik a súlyos Leptospirosis-t, különösen akkor, ha a támogató terápiát és az antibiotikumokat gyorsan megkezdik. [1]

Jelenleg nincsenek ismert, dokumentált társbetegségek, amelyeket a kutatás során találtak volna. Ésszerűnek tűnik azonban azt gyanítani, hogy a sérült vagy elnyomott immunrendszerrel rendelkezők hajlamosabbak lesznek a Leptospirosis fertőzésére. A környezet és a foglalkozás alapján is magasabb a kockázat. Például a gazdák, az állatkereskedések tulajdonosai és a természeti katasztrófákat túlélők fokozottan ki vannak téve a leptospirózisnak való kitettségnek. [3]

Gyógyszerek

Ha antibiotikum kezelésre van szükség, az a következőket tartalmazhatja:

  • Doxiciklin
  • Ampicillin vagy amoxicillin
  • Azitromicin vagy klaritromicin
  • Fluorokinolon, például ciprofloxacin vagy levofloxacin [4]

A kórházi kezelést igénylő leptospirosis antibiotikumai a következők:

  • Intravénás penicillin G
  • Intravénás harmadik generációs cefalosporinok (cefotaxim és ceftriaxon)
  • Intravénás ampicillin vagy amoxicillin (másodlagos szerek)
  • Intravénás eritromicin (penicillin-allergiás terhes nőknél) [4]

Diagnosztikai tesztek/laboratóriumi tesztek/laboratóriumi értékek

A leptospirosis diagnózisának szűrésére használt laboratóriumi vizsgálatok a következőket tartalmazzák:

  • Leptospira immunglobulin M (IgM) ELISA vagy IgM/immunglobulin G (IgG) enzimmel kapcsolt immunabszorbens assay (ELISA), beleértve a terepen használható gyors diagnosztikai készleteket
  • Vér, vizelet és cerebrospinalis folyadék (CSF) valós idejű DNS-polimeráz láncreakciója (PCR) [4] [1]

A leptospirosis diagnózisának megerősítésére használt laboratóriumi vizsgálatok a következőket tartalmazzák:

  • Mikroszkópos agglutinációs teszt (MAT; a leptospirák szerológiai azonosításának kritériuma, referencia laboratóriumokban elérhető)
  • Egyetlen titer ≥1: A betegség első és negyedik hete között felvett szérum 200 vagy négyszeres emelkedése diagnosztikusnak tekinthető
  • Vér, vizelet, CSF, szövet DNS-PCR-je
  • Testfolyadékokból vagy szövetekből származó leptospirák tenyésztése (kritérium standard, de specifikus táptalajt és több hetes inkubációt igényel, így általában referencia laboratóriumra korlátozódik) [4] [1]

A szervi érintettség mértékének és a szövődmények súlyosságának meghatározására irányuló vizsgálatok a következőket tartalmazhatják, a klinikai megjelenéstől függően:

  • Teljes vérsejtek (CBC) száma

  • Megemelkedett eritrocita ülepedési sebesség és perifériás leukocitózis bal eltolódással
  • Vérszegénység vérzések miatt
  • Csökkent vérlemezkeszám
  • A vér karbamid-nitrogénje és a szérum kreatininszintje megemelkedhet
  • A szérum kreatin-kináz szintje megemelkedett az izmos érintettségű betegeknél
  • Megnövekedett koagulációs idő
  • Megnövekedett szérum bilirubinszint a obstruktív betegség következtében a májban lévő kapillaritis miatt
  • CSF elemzés:

- A bakteriális meningitis okainak kizárása

-Polimorfonukleáris leukociták korai leptospirosisban

-Monociták később

-A fehérje normális vagy megemelkedett lehet

  • Mellkas röntgenfelvétel
  • Biliáris traktus ultrahangvizsgálata
  • Elektrokardiográfia (EKG)

-Pangásos szívelégtelenség

  • A vizeletvizsgálat azt mutathatja:

Etiológia/okok

Szisztémás bevonás

A fertőzés után a Leptospirosis által érintett közös rendszerek a következők: vese, ideg, máj, mozgásszervi, vizuális, kardiopulmonális és integumentáris. A korai szakaszban a Leptospirosishoz kapcsolódó gyakori szisztémás problémák közé tartozik: myalgia, vörös szem, hasi fájdalom és egyes esetekben bőrkiütés. A későbbi szakaszokban szisztémás problémái vannak, például: májkárosodás, sárgaság, veseelégtelenség, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás és a tüdő vérzése. [3]

Orvosi menedzsment (a legjobb bizonyíték)

Az antibiotikum-terápiát a betegség korai szakaszában kell elvégezni. [3] Egyes források szerint enyhe esetekben általában felesleges antibiotikumokkal kezelni, mivel ez önmagában korlátozott és orvosi segítség nélkül megoldható. Az orális antibiotikumok azonban lerövidíthetik a betegség lefolyását, és csökkenthetik és lerövidíthetik a leptospirosis vizelettel történő kiválasztását, csökkentve ezzel a fertőzés további terjedésének esélyét. [4] Súlyosabb tünetek esetén IV-es antibiotikumokra lehet szükség. 7 napos inkubációs periódus van, 2-29 napos tartományban. [3] Széles körű járványok esetén a profilaxis alkalmazható. [4] A súlyos leptospirosisban szenvedő betegek további terápiát és a vese-, máj-, hematológiai és központi idegrendszeri szövődmények gondos kezelését is igénylik. Ha veseelégtelenség kezdődik, a korai hemodialízis vagy a peritonealis dialízis megkezdése közel kétharmadával csökkentheti a mortalitást. Egyéb támogató kezelés lehet inotrop szerek, diuretikumok vagy szemcseppek. [4]

Fizikoterápia kezelése (a jelenlegi legjobb bizonyíték)

Jelenleg nincs fizikoterápiás kezelés a Leptospirosis ellen. Ha egy gyógytornász gyanítja a Leptospirosis jeleit és tüneteit, azonnal forduljon orvoshoz tesztelés céljából. Ha azonban a beteg megfelelő kezelést/gyógyszert kap, és helyreállítási fázisban van, egy gyógytornász segíthet a kapcsolódó következményekben. Például a Leptospirosis gyakori szövődményei a vesekárosodás/-elégtelenség, agyhártyagyulladás, májelégtelenség és légzési zavar. [11] Ezek a kórképek szövődményekkel járnak, amelyek kezelésében a gyógytornászok segíthetnek. Például az agyhártyagyulladás a csomagtartó és a nyak merevségét okozhatja. A gyógytornászok közreműködhetnek a nyak/csomagtartó mobilitásának fenntartásában. Fontos megérteni, hogy bár a gyógytornászok nem tudják befolyásolni magát a baktériumfertőzést, hatással lehetnek a kapcsolódó következményekre.

Megkülönböztető diagnózis

Sok más diagnózis létezik, amely hasonló módon jelenik meg, mint a Leptospirosis, különösen a korai szakaszban. A korai fázisok influenzaszerű tünetekkel járnak; például izomfájdalmak, láz és hidegrázás. Súlyosabb esetekben a Leptospirosis téves diagnózisa lehet agyhártyagyulladás, szepszis vagy dengue. [4] Ezért kulcsfontosságú a betegtörténet; klinikusként fontos feltenni az utazási előzményeket és az állatoknak való kitettséget. Ez a két pont a Leptospirosis radarra jutásához szükséges információkat szolgáltathatja.
A következő állapotok is előfordulhatnak, mint például a Leptospirosis [3]:

  • Brucellosis
  • Chikungunya
  • Enterovírusos fertőzések
  • Hantavírus tüdő szindróma
  • Hepatitisz A
  • Malária
  • Q láz
  • Rickettsialis fertőzés
  • Vírusos vérzéses láz
  • Kanyaró
  • Rubeola