Te és a hormonjaid

A toxikus pajzsmirigy csomó (adenoma) alternatív nevei?

Mi a toxikus pajzsmirigy-góc (adenoma)?

mérgező

Ultrahangvizsgálat a pajzsmirigy keresztmetszetében 73 éves nőbetegnél, forró csomót (fokozott aktivitást) mutatva az egyik pajzsmirigy lebenyében, amely toxikus adenómának felel meg.

A mérgező pajzsmirigy góc hipertireózist (túlműködő pajzsmirigy) okoz. Ez akkor fordul elő, amikor egyetlen csomó (vagy csomó) nő a pajzsmirigyben, ami megnagyobbodik és felesleges pajzsmirigyhormonokat termel. Ha a megnövekedett hormontermelés a mirigy egyetlen csomópontjából származik, akkor ezt toxikus adenómának hívják. Ha sok csomó okozza a pajzsmirigy-túlműködést, ezt multinoduláris golyvának nevezzük.

Mi okozza a toxikus pajzsmirigy-gócot (adenoma)?

A pajzsmirigynek jódra van szüksége a pajzsmirigyhormonok, a tiroxin és a trijód-tironin előállításához. Ha hiányzik a jód az étrendből, a pajzsmirigy kezdetben nem képes elegendő pajzsmirigyhormont termelni. A pajzsmirigyhormonok alacsony szintje a pajzsmirigy növekedését okozza, mivel a pajzsmirigyhormonok előállítása érdekében jobban dolgozik, hogy a lehető legtöbb jódot felszívja a véráramból.

Az Egyesült Királyságban csak a határ menti jód-elégtelenség van, és korábban jódhiányos volt.

Melyek a toxikus pajzsmirigy csomó (adenoma) jelei és tünetei?

A mérgező pajzsmirigy-góc tünetei a vérben lévő pajzsmirigyhormonok magas szintjének következményei, ami növeli a test munkájának sebességét. A hyperthyreosishoz hasonlóan ezek a tünetek a következők:

  • fogyás
  • hasmenés
  • fokozott étvágy
  • öblítés
  • ingerlékenység
  • fáradtság
  • szívdobogás (megnövekedett pulzusszám, amelyet a beteg érez)
  • rossz alvás
  • fokozott izzadás
  • remegés
  • hő-intolerancia (túl meleg érzés, bár mások hidegnek találhatják).

A jelek hasonlóak a hyperthyreosis tüneteihez (meleg izzadt tenyér és remegés), de tartalmazhatnak egy kiemelkedő pajzsmirigyet is, különálló csomóval.

Mennyire gyakori a toxikus pajzsmirigy-csomó (adenoma)?

A pajzsmirigy rendellenességei sokkal gyakoribbak a nőknél, mint a férfiaknál. Az USA-ból származó adatok szerint a toxikus pajzsmirigy-csomók előfordulása a hyperthyreosisban szenvedő betegek 3-5% -át teszi ki. A mérgező csomók gyakoribbak idős embereknél, különösen a jódhiány területein.

Öröklődnek-e a mérgező pajzsmirigy csomók (adenomák)?

Jelenleg úgy gondolják, hogy a toxikus csomók nem öröklődnek.

Hogyan diagnosztizálják a toxikus pajzsmirigy-gócot (adenoma)?

A diagnózis nagyon hasonlít a hyperthyreosis diagnózisához. Vérvizsgálatot végeznek a pajzsmirigyhormon szintjének mérésére, és teljes kórelőzményt kell készíteni. A pajzsmirigyet megvizsgálják csomó (k) jelenléte szempontjából. Pajzsmirigy antitesteket használnak a diagnózis segítésére (Graves-kórban az antitestek általában pozitívak, szemben az antitest-negatív nodularis betegségekkel).

A nyak ultrahangvizsgálatával elvégezhető a pajzsmirigy csomópontjának értékelése, és szövetmintát lehet venni elemzés céljából. Ez magában foglalja egy kis vékony tű behelyezését a csomópontba, hogy összegyűjtse a szövetmintát, amelyet aztán a laboratóriumban elemezni lehet. Ez az eljárás nem fájdalmas, de kényelmetlenül érezheti magát.

Kevés esetben, ha a duzzanat nagy, más vizsgálatokat is végezhetnek, például tüdőfunkciós vizsgálatokat annak felmérésére, hogy a légzés érintett-e. Ritkán számítógépes tomográfia (CT) is elvégezhető a mirigy részletesebb képének elkészítéséhez.

Pajzsmirigy jódfelvétel vizsgálata is elvégezhető. Ez egy teszt annak mérésére, hogy mennyi jódot vesz fel a pajzsmirigy, és jelzi, hogy a pajzsmirigy alulműködik-e vagy túlműködik-e. Mérgező csomók esetén a megnövekedett jódfelvétel egyik területét láthatja, a többi mirigy elnyomva.

Mindezek a vizsgálatok a járóbeteg-osztályon végezhetők el.

Hogyan kezelik a toxikus pajzsmirigy-gócot (adenoma) szenvedő beteget?

Három fő kezelési lehetőség van:

  1. A rádiójód a leghatékonyabb módszer a toxikus csomók (adenoma) gyógyítására. Ez magában foglalja a páciens radioaktív jódot tartalmazó kapszula vagy folyadék bevételét. Ez a járóbeteg-osztályon végezhető el. A jódot leginkább a pajzsmirigy használja, így az összes rádiójód koncentrálódik a mirigyben, és fokozatosan elpusztul. A jód nem befolyásolja a test többi részét, és biztonságos kezelés. Vannak azonban ideiglenes korlátozások, például a gyermekekkel és terhes nőkkel való szoros kapcsolat elkerülése a kezelést követő első hetekben.
  2. Műtét végezhető a pajzsmirigy túlzott szövetének és csomóinak eltávolítására, amelyek a pajzsmirigy túlműködését kezelik. Ha a csomók nagyok, a műtét a megnagyobbodott pajzsmirigy kompressziós tüneteit, például légzési és nyelési nehézségeket kezeli. Ha teljes pajzsmirigy-eltávolítást végeznek (a teljes pajzsmirigy eltávolítása érdekében), akkor a pajzsmirigyhormon-pótlást egy életen át el kell végezni.

A műtét általában nagyon hatékony, de a betegek egy részénél a csomók kiújulnak.

  • Gyógyszer: pajzsmirigy-ellenes gyógyszereket, például karbimazolt alkalmaznak a pajzsmirigy túlműködési tüneteinek kezelésére, de ezek nem gyógyítanak, és ha abbahagyják, a beteg visszatér a pajzsmirigy túlműködéséhez. A tabletta formájában szedett karbimazolt főleg a tünetek kezelésére szolgáló műtét előtt vagy olyan betegeknél alkalmazzák, ahol más kezelési lehetőség nem lehetséges.
  • Vannak-e mellékhatásai a kezelésnek?

    A betegek kisebbsége (körülbelül 1%) fájó érzést vagy kényelmetlenséget tapasztal a nyak elején a radiojódos kezelést követően. A radiojód az esetek kisebb részében a pajzsmirigy alulműködését is okozhatja. Ezután a betegnek életre szóló tablettákat kell szednie a pajzsmirigyhormon pótlására.

    A radiojód-kezelésben részesülő betegek számára is fontos, hogy három hétig távol maradjanak a gyermekektől és a terhes nőktől, hogy elkerüljék őket sugárzásnak. A betegeknek beszélniük kell orvosukkal a terhességről, mivel ezt a kezelés után legfeljebb hat hónapig el kell kerülni. A betegeknek meg kell beszélniük orvosukkal az esetleges problémákat. A rádió-jód kezelés praktikusságáról további információt a kórház orvosi fizika osztályán szerezhet, ahol a kezelésre sor kerül.

    A műtét és az érzéstelenítés általános kockázatokkal jár, amelyeket a sebésznek vagy az aneszteziológusnak felül kell vizsgálnia. További ritka mellékhatások közé tartozik a visszatérő gégeideg károsodása, amely a nyak pajzsmirigyéhez közel fut, és sérülés esetén befolyásolhatja vagy megváltoztathatja a beteg hangját (rekedt hangot okozva). A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigyhez kapcsolódnak, és átmenetileg vagy véglegesen megsérülhetnek a műtét során, ami hypoparathyreoidist okoz. Ehhez a betegnek életre szóló kalcium- és D-vitamin-kiegészítőket kellene szednie. Egyes esetekben azonban az egyik mellékpajzsmirigy megmaradhat a testben, és helyreáll a normál mellékpajzsmirigy-működés. Ezeket a műtét előtt meg kell beszélni a pácienssel.

    Ha a teljes pajzsmirigy eltávolításra kerül, akkor a pajzsmirigyhormon-pótló tablettákat (tiroxint) egy életen át szedni kell.

    A karbimazol tabletták szedése olyan mellékhatásokat okozhat, mint például a fehérvérsejtek számának csökkentése a szervezetben; ez azonban nagyon ritka. Azoknál a betegeknél, akiknél torokfájás vagy emelkedett hőmérséklet alakul ki a karbimazol szedése alatt, a lehető leghamarabb fel kell fordulniuk orvosukhoz.

    Milyen hosszú távú következményei vannak egy toxikus pajzsmirigy-csomónak (adenoma)?

    A toxikus pajzsmirigy-csomó vagy adenoma hosszú távú következményei az alkalmazott kezelési módtól függenek. A karbimazol tablettákat szedő betegeknek valószínűleg életük során naponta kell bevenniük őket. A vérvizsgálatokat rendszeresen el kell végezni a pajzsmirigyhormon szintjének figyelemmel kísérése és a karbimazol dózisának ennek megfelelő módosítása érdekében. A betegek többsége képes megtalálni a számukra megfelelő gyógyszeres kezelést, és teljes, aktív életet élni.

    Ha nem kezelik, a beteg rosszul és rosszul érzi magát, a szívritmuszavar vagy a meghibásodás veszélye is fennáll a megnövekedett pulzusszám és az anyagcsere-állapot miatt. Ez a szabálytalan pulzus stroke-ot és szédülést okozhat. A régóta fennálló toxikus csomók szintén befolyásolhatják a páciens csontjait, és csontritkulást okozhatnak, ami gyenge csontokat eredményez, amelyek nagyobb valószínűséggel törnek.

    A páciensnek a megnagyobbodott pajzsmirigy miatt olyan tünetei is kialakulhatnak, mint például a légzési vagy nyelési nehézségek (mivel a megnagyobbodott mirigy rányomhatja a közelben található étel- vagy szélcsöveket). Ha a betegeknek aggályai vannak ezzel a betegséggel kapcsolatban, beszéljék meg orvosukkal.

    Léteznek-e betegtámogató csoportok toxikus pajzsmirigy-gócban (adenoma) szenvedők számára?

    A Brit Pajzsmirigy Alapítvány tanácsot és támogatást nyújthat a toxikus pajzsmirigy-csomókkal (adenoma) foglalkozó betegeknek és családtagjaiknak.