Transzplantációs program

Mivel tünetei nélkül vesebetegségben szenvedhet, orvosa először rutin vér- és vizeletvizsgálatokkal észlelheti az állapotot.

vesebetegség

Az Országos Vese Alapítvány 3 egyszerű tesztet javasol a vesebetegség szűrésére:

  1. Vérnyomásmérés
  2. A fehérje vagy az albumin vizeletben történő helyszíni ellenőrzése (proteinuria)
  3. A glomeruláris szűrési sebesség (GFR) kiszámítása a szérum kreatinin mérés alapján

A karbamid-nitrogén mérése a vérben további információkat nyújt.

Vérnyomásmérés

A magas vérnyomás vesebetegséghez vezethet. Ez annak a jele is lehet, hogy a veséje már károsodott. Az egyetlen módja annak, hogy megtudja, magas a vérnyomása, az, ha egy egészségügyi szakember megméri vérnyomásmérő mandzsettával.

Az eredményt két számként fejezzük ki. A felső szám, amelyet szisztolés nyomásnak neveznek, azt a nyomást jelzi, amikor a szíve dobog. Az alsó szám, amelyet diasztolés nyomásnak hívnak, azt a nyomást mutatja, amikor a szíve az ütések között pihen. A vérnyomása normálisnak tekinthető, ha 120/80 alatt marad („120 felett 80”).

Az Országos Szív-, Tüdő- és Vérintézet (NHLBI) azt javasolja, hogy a vesebetegek minden szükséges terápiát alkalmazzanak, beleértve az életmódbeli változásokat és a gyógyszereket is, hogy vérnyomásukat 130/80 alatt tartsák.

Mikroalbuminuria és Proteinuria

Az egészséges vesék a hulladékokat kiveszik a vérből, de fehérjét hagynak maguk után. A vesék károsodása miatt nem sikerül elválasztani az albumin nevű vérfehérjét a hulladékoktól. Eleinte csak kis mennyiségű albumin szivároghat be a vizeletbe, ami a mikroalbuminuria néven ismert állapot, a veseműködés romlásának jele.

A veseműködés romlásával nő az albumin és más fehérjék mennyisége a vizeletben, és ezt az állapotot proteinuriának hívják. Orvosa mérőpálcával tesztelheti a fehérjét egy kis vizeletmintában, amelyet az orvosi rendelőben vettek fel. A mérőpálca színe a proteinuria jelenlétét vagy hiányát jelzi.

A vizeletben lévő fehérje vagy albumin érzékenyebb vizsgálata magában foglalja a fehérje-kreatinin vagy az albumin-kreatinin arány laboratóriumi mérését és kiszámítását. Ezt a tesztet fel kell használni a vesebetegségek kimutatására a magas kockázatú embereknél, különösen a cukorbetegeknél.

Ha az első laboratóriumi tesztje magas fehérjetartalmat mutat, 1-2 héttel később újabb vizsgálatot kell elvégezni. Ha a második teszt szintén magas fehérjeszintet mutat, akkor tartós proteinuria van, és további vizsgálatokat kell végeznie veseműködésének értékelésére.

Glomeruláris szűrési sebesség (GFR) kreatinin mérés alapján

A GFR annak kiszámítása, hogy a vesék mennyire hatékonyan szűrik a vérből származó hulladékokat. A hagyományos GFR-számításhoz olyan anyag injekciót kell beadni a véráramba, amelyet később 24 órás vizeletgyűjtéssel mérnek. Nemrégiben a tudósok azt találták, hogy injekció vagy vizeletgyűjtés nélkül kiszámíthatják a GFR-t. Az új számításhoz csak a vérmintában lévő kreatinin mérésére van szükség.

A kreatinin a vérben olyan salakanyag, amelyet az izomsejtek normális lebontása hoz létre az aktivitás során. Az egészséges vese kiveszi a kreatinint a vérből, és a vizeletbe helyezi, hogy elhagyja a testet. Ha a vesék nem működnek megfelelően, a kreatinin felhalmozódik a vérben.

A laboratóriumban vérét vizsgálják, hogy megnézzék, hány milligramm kreatinin van egy deciliter vérben (mg/dL). A vér kreatininszintje változhat, és minden laboratóriumnak megvan a maga normális tartománya, általában 0,6–1,2 mg/dl. Ha kreatininszintje csak kissé meghaladja ezt a tartományt, akkor valószínűleg nem lesz rosszul, de az emelkedés annak a jele, hogy a veséi nem teljes erővel működnek.

A vesefunkció megbecslésének egyik képlete a legtöbb férfi kreatininszintjét 1,7 mg/dl, a legtöbb nőnél 1,4 mg/dl-t a normális veseműködés 50 százalékával egyenlő. De mivel a kreatininértékek annyira változékonyak és étrend befolyásolhatja őket, a GFR-számítás pontosabb annak megállapítására, hogy csökkent-e egy személy veseműködése.

Az új GFR-számítás a páciens kreatinin-mérését használja a súly, az életkor, valamint a nem és a faj számára rendelt értékek mellett. Egyes orvosi laboratóriumok elvégezhetik a GFR-számítást, amikor megmérik a kreatinin-értéket, és felveszik a laboratóriumi jelentésükbe.

Vér-karbamid-nitrogén (BUN)

A vér fehérjét juttat a test sejtjeibe. Miután a sejtek felhasználják a fehérjét, a maradék salakanyagot karbamidként visszavezetik a vérbe, amely nitrogént tartalmaz. Az egészséges vese kiveszi a karbamidot a vérből, és a vizeletbe helyezi. Ha a veséje nem működik megfelelően, a karbamid a vérben marad.

Egy deci normál vér 7-20 milligramm karbamidot tartalmaz. Ha a BUN értéke meghaladja a 20 mg/dL-t, akkor a veséi nem biztos, hogy teljes erővel működnek. A megemelkedett BUN további lehetséges okai a kiszáradás és a szívelégtelenség.

További vizsgálatok a vesebetegségre

Ha a vér- és vizeletvizsgálatok csökkent veseműködésre utalnak, orvosa további vizsgálatokat javasolhat a probléma okának azonosításához:

Vese képalkotás

A vese képalkotás (a vese képeinek elkészítése) módszerei közé tartozik az ultrahang, a számítógépes tomográfia (CT vizsgálat) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Ezek az eszközök a leghasznosabbak a vizeletáramlás szokatlan növekedésének vagy elzáródásának megtalálásában.

Vese biopszia

Lehet, hogy orvosa mikroszkóp alatt meg akarja nézni a veseszövetének egy apró darabját. Ennek a szövetmintának a megszerzéséhez az orvos vesebiopsziát hajt végre - egy kórházi eljárást, amelynek során az orvos tűt helyez a bőrén keresztül a vese hátsó részébe. A tű egy kb. 1/3–3/4 hüvelyk hosszú szövetszálat vesz fel.

Az eljáráshoz hasra fekszel egy asztalon, és helyi érzéstelenítőt kapsz a bőr elzsibbadásához. A mintaszövet segít az orvosnak a sejtszintű problémák azonosításában.