A szív- és érrendszeri védelemre szolgáló legjobb aszpirin adag a testtömegtől függ

Az alacsony dózisú aszpirin csak a 70 kg-nál kisebb testtömegűeknél tűnik hatékonynak a stroke vagy a szívroham megelőzésében, míg a magasabb dózisok a 70 kg-ot meghaladó embereknél jobbak.

A kutatók a kardiovaszkuláris események elsődleges vagy másodlagos megelőzésére szolgáló aszpirin 13 vizsgálatának adatait elemezték, összesen több mint 115 000 résztvevővel. Megállapították, hogy a 75–100 mg aszpirin csak azoknak az embereknek kedvez, akik 70 kg-nál kisebb súlyúak, míg a 325 mg-os vagy annál nagyobb adagoknak csak azok részesülnek előnyben, akik 70 kg-nál kisebbek.

Ez az NIHR által finanszírozott vizsgálat azt sugallja, hogy nem valószínű, hogy ugyanazon adagot írja elő minden súlyú embernek, és ha az aszpirin javallt, akkor a súly szerinti dózismódosításra van szükség.

Az Egyesült Királyság irányelvei nem javasolják az aszpirinnel történő rutinkezelést azok számára, akiknek nincs vér- és érrendszeri betegségük a megnövekedett vérzési kockázat miatt. Azonban azok számára, akiknek nagy a szívinfarktus vagy a stroke kockázata, az előnyök meghaladhatják ezt a megnövekedett kockázatot. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a dózist is szükség lehet az ember súlyának megfelelően.

Miért volt szükség erre a tanulmányra?

Az Egyesült Királyságban a 65 éves és annál idősebb férfiak körülbelül 45% -a, a nők 34% -a aszpirint szed a kardiovaszkuláris események megelőzése érdekében. Az aszpirint szívroham vagy iszkémiás stroke után másodlagos megelőzésként javasolják, de helye a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésében kevésbé biztos, és a közelmúltban végzett nagy kutatások megkérdőjelezték ezt a szerepet.

Tanulmányok kimutatták, hogy a vérlemezke-gátló hatás csökkentheti az első kardiovaszkuláris esemény kockázatát. A hatás nagysága azonban szerény, és különböző csoportokban változik (például férfiak és nők). Az aszpirin emeli a vérzés és a gyomor-bélrendszeri problémák kockázatát is.

A kutatók meg akarták tudni, hogy az általános testtömeg (nem a testtömeg-index) befolyásolja-e, hogy az emberek mennyi hasznot kapnak az aszpirinből.

Mit tett ez a tanulmány?

A kutatók a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére szolgáló aszpirin randomizált vizsgálatokból származó egyedi betegadatait szisztematikusan áttekintették. Kilenc vizsgálat az elsődleges megelőzésre irányult, négy pedig a stroke utáni másodlagos megelőzésre irányult.

A kutatók kiszámolták a különböző dózisú aszpirin hatását azokra az emberekre, akik 70 kg vagy annál nagyobb, vagy 70 kg alatti súlyúak.

A számokat úgy korrigálták, hogy figyelembe vegyék az emberek életkorát, nemét, dohányzási állapotát, testtömeg-indexét és azt, hogy bélben oldódó vagy késleltetett felszabadulású aszpirint használtak-e.

Néhány elemzés kis számokon alapult, és a kísérleteket nem azért hozták létre, hogy összehasonlítsák az aszpirin hatékonyságát különböző súlyú embereknél, de a talált trendek hihetőek.

Mit talált?

A szív- és érrendszeri események elsődleges megelőzésére:

Az alacsony dózisú aszpirin (75–100 mg) 23% -kal csökkentette a kockázatot 70 kg-nál kisebb testtömegű férfiaknál és nőknél (kockázati arány [HR] 0,77, 95% -os konfidencia intervallum [CI] 0,68–0,87). A 70 kg vagy annál nagyobb testtömegű embereknél nem csökkent a kockázat az alacsony dózisú aszpirin szedésével (HR 0,95, 95% CI 0,86–1,04).
A magasabb dózisú aszpirin (300-325 mg) nem csökkentette a 70 kg-nál kisebb testsúlyú emberek kockázatát (HR 1,01, 95% CI 0,79-1,30), de 17% -kal csökkentette a 70 kg vagy annál nagyobb testsúlyú férfiak és nők kockázatát (HR 0,83, 95 % CI 0,70–0,98).

Bármely kardiovaszkuláris esemény másodlagos megelőzésére:

Az alacsony dózisú aszpirin 70 kg-nál kisebb testtömegűeknél volt hatásos, 33% -kal csökkentette a kockázatot (HR 0,67, 95% CI 0,54–0,84), de 70 kg vagy annál nagyobb testtömegűeknél (HR 1,01, 95% CI 0,75–1,37).
Nagyobb aszpirin dózisok nem csökkentették a 70 kg-nál kisebb testtömegű emberek kockázatát (HR 0,95, 95% CI 0,76–1,18), de 27% -kal csökkentették a 70–79 kg súlyú emberek kockázatát (HR 0,73, 95% CI 0,58–0,93).

Az alacsony és a magas dózisú aszpirin bármilyen súly esetén növelte a súlyos vérzés kockázatát, kivéve a 90 kg feletti emberek alacsony dózisát.

Mit mond a jelenlegi útmutatás ebben a kérdésben?

Az NHS útmutatása nem javasolja a vérlemezke-gátló kezelést a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésére, mert az előnyök nem mérlegelik a bélvérzés kockázatát. Azonban javasolja az aszpirin megfontolását azok számára, akiknek nagy a stroke vagy a miokardiális infarktus kockázata.

Trombocyta-ellenes kezelés javasolt a szív- és érrendszeri események másodlagos megelőzésére anginában és perifériás artériás betegségben, akut koszorúér-szindrómában szenvedő betegeknél, valamint szívinfarktus, stroke vagy stent implantátum után. Az aszpirin ajánlott adagja napi 75 mg, és az útmutató nem javasolja ennek testtömeg szerinti változtatását.

Milyen következményei vannak?

Az eredmények megkérdőjelezik az aszpirin szív- és érrendszeri betegségekkel szembeni védelme során alkalmazott jelenlegi útmutatást és klinikai gyakorlatot. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a jelenlegi gyakorlat nem biztos, hogy hatékony a 70 kg feletti emberek többsége számára, akik szokásos alacsony dózisú aszpirint szednek a szívrohamok és agyvérzések megelőzésére.

Bár a tanulmány készítői az eredményeik alapján súlyalapú adagolási ütemtervet javasolnak, ezt további kutatásokkal kell érvényesíteni. Az eredmények azt sugallják, hogy a vérlemezke-ellenes kezelés javítható súlyalapú adagolással.

Idézés és finanszírozás

Ezt a projektet az Oxfordi Orvostudományi Kutatóközpont Országos Intézete és a Wellcome Trust finanszírozta.

Bibliográfia

SZÉP. Trombocitaellenes kezelés. Klinikai ismeretek összefoglalása. London: Nemzeti Egészségügyi és Egészségügyi Kiválósági Intézet; frissítve 2018. június.

P Elwood, G Morgan, J White és mtsai. Az aszpirin bevétele Dél-Wales megyében. Br J Cardiol. 2011; 18; 101-72.

Készítette: a Southamptoni Egyetem és a Bazian az NIHR nevében az NIHR terjesztési központján keresztül

Kommentárok

Szakértői kommentár

Az aszpirint az orvosok néha a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésére ajánlják. Az aszpirin ideális dózisa és hatékonysága azonban mindkettő nem világos.

Ebben a tanulmányban, amely randomizált vizsgálatokból származó egyedi betegadatokat használt fel, Rothwell és munkatársai e kérdések megválaszolására törekedtek. Megállapították, hogy az alacsony aszpirin dózisok (75–100 mg) csak 70 kg-nál kisebb testtömegű betegeknél hatékonyak a kardiovaszkuláris események megelőzésében. Ezzel szemben a magasabb aszpirin adagok csak 70 kg vagy annál nagyobb testtömegű betegeknél voltak hatékonyak.

A tanulmány megállapításai megerősítik annak fontosságát, hogy ne alkalmazzanak „egy adagot mindenkinek” stratégiát az aszpirin szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésére történő alkalmazásához; hanem inkább az aszpirin adagjának a beteg sajátosságaihoz, beleértve a súlyukhoz való igazítása.

Azeem Majeed, az alapellátás professzora és a londoni Imperial College alapellátási és közegészségügyi tanszékének vezetője

Szakértői kommentár

Az Egyesült Királyságban a kardiovaszkuláris prevencióhoz használt aszpirin leggyakoribb adagja napi 75 mg.

Rothwell és munkatársai azt mutatják, hogy ez a dózis a legtöbb ember számára hatástalan, és hogy a dózist a súly alapján kell az egyénhez igazítani. Hihető magyarázatot adnak az anomális múltbeli megállapításokra az aszpirin nemenkénti különbségének hatékonyságát illetően (a nők súlya általában kisebb, mint a férfiaké, ezért valószínűleg alacsonyabb dózisban részesülnek). Ez a kutatás újragondolást fog eredményezni abban, hogyan írják fel az aszpirint a jövőben.

A cikk elegánsan szemlélteti az egyedi betegadatok elemzésének értékét, amely új megvilágításba helyezi a régi kutatásokat.

Jonathan Mant, az alapellátás kutatásának professzora és a Cambridge-i Egyetem alapellátási egységének vezetője