Nincs zsír, nincs cukor, nincs só. . . Nincs mit? Az "alacsony tartalmú" tápanyag-állítások és ezek összefüggései az élelmiszerek és italok vásárlásának táplálkozási profiljával az Egyesült Államokban

Szerzői

Erratum be

Absztrakt

Háttér: A tápanyag-állítások általában használt marketing taktikák, de az állítások és a termékek táplálkozási minősége közötti összefüggés nem ismert. A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy a tápanyag-tartalmú csomagolt élelmiszerek és italok milyen arányban vásárolhatók meg, összefüggenek-e az állítások jobb táplálkozási profillal, és hogy az állításokkal rendelkező vásárlások aránya faji/etnikai vagy társadalmi-gazdasági helyzet szerint.

zsír

Mód: Ez a keresztmetszeti tanulmány több mint 80 millió élelmiszer- és italvásárlás tápanyag-állítását vizsgálta 40 000 amerikai háztartás tranzakciószintű adatbázisából 2008 és 2012 között. Χ 2 Teszt segítségével megvizsgálták, hogy az alacsony/nem a tartalomra vonatkozó igény idővel változott, vagy faj/etnikai hovatartozás vagy háztartás társadalmi-gazdasági státusza szerint különbözött. Az egyesített tranzakciókat t-tesztekkel vizsgálták, hogy összehasonlítsák a termékek táplálkozási profilját összességében, valamint étel- és italcsoportonként.

Eredmények: Az élelmiszerek 13% -ának és az italvásárlás 35% -ának alacsony tartalmú igénye volt. A követelések aránya a vásárlások között az idők során nem változott. Az alacsony zsírtartalmú állítások mind az élelmiszerek, mind az italok (10%, illetve 19%) esetében voltak a legelterjedtebbek, ezt követték az alacsony kalóriatartalmú (3% és 9%), az alacsony cukortartalmú (2% és 8%) és az alacsony nátriumtartalom (Mindkét esetben 2%). Az igény nélküli vásárlásokhoz képest bármely alacsony tartalmú igény esetén alacsonyabb volt az átlagos energia-, teljes cukor-, teljes zsír- és nátrium-sűrűség. Az egyes állítástípusok és a fajlagos tápanyagsűrűségek közötti összefüggés azonban jelentősen változott, és az adott alacsony tartalmú állítást tartalmazó vásárlások nem feltétlenül nyújtottak jobb általános táplálkozási profilokat vagy jobb profilokat az igényelt tápanyagok vonatkozásában az állítások nélküli termékekhez képest. Ezenkívül jelentős heterogenitás mutatkozott az állítások és a tápanyag-sűrűség közötti összefüggésekben az élelmiszer- és italcsoportokban.

Következtetések: A tápanyag-sűrűség állításfajtánként, valamint étel- és italcsoportonként változó arra utal, hogy az állítások eltérő haszonnal járhatnak egyes élelmiszerek vagy tápanyagok esetében, és egyes esetekben félrevezethetik az élelmiszerek általános tápértékét.

Kulcsszavak: Élelmiszerek címkézése; Élelmiszer-marketing; A csomagolás előtti élelmiszer-címkék; Tápanyag-állítások; Csomagolt ételek és italok.