Nyálmirigy rák

Nyálmirigy Rákközpont
Diavetítés: A száj legfőbb problémái
Működő fogfehérítők
Fogászati (szóbeli) egészségügyi kvíz
Beteg megjegyzések: Nyálmirigy rák - Tünetek
Beteg megjegyzések: Nyálmirigy rák - kockázatok
Beteg megjegyzések: Nyálmirigy rák - diagnózis
Beteg megjegyzések: Nyálmirigy rák - kezelés
Keressen egy helyi onkológust a városában

A nyálmirigy rák tényei
Mi a nyálmirigy rák?
Mik okoz és a nyálmirigy-rák kockázati tényezői?
Mik tünetek és a nyálmirigy rák jelei?
Milyen vizsgákat és teszteket használnak a nyálmirigy rákjának felderítésére és diagnosztizálására?
Mi a nyálmirigy-rák prognózisa?
Milyen vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy a nyálmirigy rák terjedt-e?
Hogyan terjed a nyálmirigy rák a testben?
Melyek a nyálmirigy-rák szakaszai?
Mi a kezelés nyálmirigy rák esetén?
Hogyan befolyásolja a stádium a kezelési lehetőségeket?

A nyálmirigy rák tényei

* A nyálmirigy rákos tényei orvosilag szerkesztve, PhD. Charles Patrick Davis

Mi a nyálmirigy rák?

A nyálmirigyek nyálat termelnek és felszabadítják a szájba. A nyál olyan enzimekkel rendelkezik, amelyek segítenek megemészteni az ételeket és az antitesteket, amelyek segítenek megvédeni a száj és a torok fertőzéseit. 3 fő nyálmirigy van:

Fülmirigyek: Ezek a legnagyobb nyálmirigyek, és mindegyik fül előtt és alatt találhatók. A legtöbb fő nyálmirigy daganat ebben a mirigyben kezdődik.
Nyelv alatti mirigyek: Ezek a mirigyek a nyelv alatt találhatók a száj padlójában.
Submandibularis mirigyek: Ezek a mirigyek az állcsont alatt találhatók.

A száj, az orr és a gége részeit is több száz apró (kisebb) nyálmirigy szegélyezi, amelyek csak mikroszkóppal láthatók. A legtöbb kis nyálmirigy daganat a szájban (a száj tetején) kezdődik.

Az összes nyálmirigy daganat több mint fele jóindulatú (nem rákos), és nem terjed át más szövetekre.

A nyálmirigy rák a fej és a nyak rákjának egy típusa.

A nyálmirigy rák a fej és a nyak rákja

Fej- és nyakrák tények

A fej és a nyak rákjait az a terület azonosítja, ahol kezdődnek: a szájüreg, a nyálmirigyek, az orrmelléküregek és az orrüreg, a garat, a gége (hangszekrény) és a nyak nyirokcsomói. Az agy, a szem, a pajzsmirigy, a fejbőr, a bőr, az izmok, valamint a fej és a nyak csontjait általában nem csoportosítják a fej és a nyak rákjaival.
Számos fej- és nyakrák helyének gyakori tünetei közé tartozik a nem gyógyuló csomó vagy fájás, a torokfájás, amely nem múlik el, nyelési nehézség és a hang megváltozása vagy rekedtsége. A tünetek a fej vagy a nyak rákos része szerint változhatnak.

Mi növeli a nyálmirigy-rák kockázatát?

Bármit, ami növeli a betegség kialakulásának esélyét, kockázati tényezőnek nevezik. A kockázati tényező megléte nem jelenti azt, hogy rákot kap; kockázati tényezők hiánya nem jelenti azt, hogy nem fog rákot kapni. Beszéljen orvosával, ha úgy gondolja, hogy veszélyben lehet. Bár a legtöbb nyálmirigy-rák oka nem ismert, a kockázati tényezők a következők:

Idősebb kor.
Sugárterápiás kezelés a fej és a nyak számára.
Munkahelyzetben bizonyos anyagoknak kitéve.

Melyek a nyálmirigy rák tünetei és jelei?

A nyálmirigy rákja nem okozhat tüneteket. Néha rendszeres fogorvosi ellenőrzés vagy fizikális vizsgálat során fordul elő. A nyálmirigy rák által okozott tüneteket más körülmények is okozhatják. Az alábbi problémák bármelyike esetén orvoshoz kell fordulni:

Egy csomó (általában fájdalommentes) a fül, az arc, az állkapocs, az ajak vagy a száj belsejében.
A fülből kifolyó folyadék.
Probléma a száj széles körű lenyelése vagy kinyitása.
Zsibbadás vagy gyengeség az arcban.
Az arc fájdalma, amely nem múlik el.

Milyen vizsgákat és teszteket használnak a nyálmirigy rákjának felderítésére és diagnosztizálására?

A következő eljárások alkalmazhatók:

Mivel a nyálmirigy-rákot nehéz diagnosztizálni, a betegeknek kérniük kell a szövetminták ellenőrzését egy olyan patológusnál, aki rendelkezik tapasztalattal a nyálmirigy-rák diagnosztizálásában.

KÉPEK

Mi a nyálmirigy-rák prognózisa?

A kezelési lehetőségek és a prognózis (a gyógyulás esélye) a következőktől függ:

A rák stádiuma (különösen a daganat mérete).
A nyálmirigy típusa, amelyben a rák van.
A rákos sejtek típusa (miként néznek ki mikroszkóp alatt).
A beteg életkora és általános egészségi állapota.

Milyen vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy a nyálmirigy rák terjedt-e?

A folyamatot annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e a nyálmirigyeken vagy a test más részein, stádiumnak nevezzük. Az átmeneti folyamat során összegyűjtött információk meghatározzák a betegség stádiumát. A kezelés megtervezéséhez fontos ismerni a stádiumot. A szakaszos eljárás során a következő eljárások alkalmazhatók:

MRI (mágneses rezonancia képalkotás): Olyan eljárás, amely mágnes, rádióhullámok és számítógép segítségével részletes képsorozatot készít a test belsejében található területekről. Ezt az eljárást magmágneses rezonancia képalkotásnak (NMRI) is nevezik.
CT-vizsgálat (CAT-vizsgálat): Olyan eljárás, amely részletes képsorozatot készít a test belsejében lévő területekről, különböző szögekből készítve. A képeket röntgengéphez kapcsolt számítógép készíti. Színezéket lehet beadni egy vénába vagy lenyelni, hogy a szervek vagy szövetek tisztábban jelenjenek meg. Ezt az eljárást számítógépes tomográfiának, számítógépes tomográfiának vagy számítógépes axiális tomográfiának is nevezik.

Hogyan terjed a nyálmirigy rák a testben?

A rák átterjedhet a szöveteken, a nyirokrendszeren és a véren keresztül:

Szövet. A rák onnan terjed, ahol kezdődött, a közeli területekre növekedve.
Nyirokrendszer. A rák a nyirokrendszerbe jutással onnan terjed, ahol kezdődött. A rák a nyirokereken keresztül a test más részeibe jut.
Vér. A rák onnan terjed, ahol a vérbe került. A rák az ereken keresztül a test más részeibe jut.

Amikor a rák átterjed a test egy másik részére, metasztázisnak nevezik. A rákos sejtek elszakadnak onnan, ahol megkezdődtek (az elsődleges daganat), és a nyirokrendszeren vagy a véren keresztül haladnak.

Nyirokrendszer. A rák bekerül a nyirokrendszerbe, a nyirokereken keresztül haladva daganatot (áttétes daganatot) képez a test másik részében.
Vér. A rák bekerül a vérbe, az ereken keresztül halad és daganatot (áttétes daganatot) képez a test másik részében.

Az áttétes daganat ugyanolyan típusú rák, mint az elsődleges daganat. Például, ha a nyálmirigy rákja átterjed a tüdőbe, a tüdőben lévő rákos sejtek valójában nyálmirigy rákos sejtek. A betegség metasztatikus nyálmirigyrák, nem tüdőrák.

Legfrissebb rákhírek

Tasmaniai ördögök a rák elleni küzdelemben?
Az éberség segít a fiatal nőknek a mellrák után
Mellrák sugárterápia mellékhatásai
Az idősebb emlőrákos betegek biztonságosan levághatják a kemot
Sok mellrákban túlélőnek egészséges csecsemője van
Szeretne további híreket? Iratkozzon fel a MedicineNet hírlevelekre!

Daily Health News

Pfizer COVID vakcina jóváhagyása
„Lépcsőteszt” a szív egészségére
Kinek van szüksége COVID vakcinára?
Megért-e téged a poochod?
Maszkok, amelyek hátráltatják a kommunikációt
További egészségügyi hírek »

Felkapott a MedicineNet oldalon

Melyek a nyálmirigy-rák szakaszai?

A következő szakaszokat alkalmazzák a fő nyálmirigy-daganatok esetében:

I. szakasz

Az I. stádiumban a daganat csak a nyálmirigyben van, és 2 centiméter vagy kisebb.

II. Szakasz

A II. Szakaszban a daganat csak a nyálmirigyben van, és nagyobb, mint 2 centiméter, de nem nagyobb, mint 4 centiméter.

III. Szakasz

A III. Szakaszban az alábbiak egyike igaz:

A daganat nem nagyobb, mint 4 centiméter, és egyetlen nyirokcsomóba terjedt el, ugyanazon az oldalon, mint a daganat, és a nyirokcsomó 3 centiméter vagy kisebb.
A daganat nagyobb, mint 4 centiméter, és/vagy átterjedt az érintett mirigy körüli lágyrészekre. A rák átterjedhet egyetlen nyirokcsomóra, ugyanazon az oldalon, mint a tumor, és a nyirokcsomó 3 centiméter vagy kisebb.

IV. Szakasz

A IV. Szakasz az alábbiak szerint oszlik fel az IVA, IVB és IVC szakaszokra:

A nyálmirigy daganatait szintén fokozat szerint csoportosítják. A tumor fokozata megmondja, hogy a rákos sejtek milyen gyorsan növekednek, annak alapján, hogy miként néznek ki a sejtek mikroszkóp alatt. Az alacsony fokú daganatok lassabban nőnek, mint a magas fokú rákok.

A kisebb nyálmirigy-rákokat aszerint rendezik, hogy hol találták őket először a testben.

Ismétlődő nyálmirigy rák

Az ismétlődő nyálmirigyrák olyan rák, amely a kezelés után kiújult (visszatér). A visszatérő nyálmirigyrák visszatérhet a nyálmirigyekben vagy a test más részeiben.

DIABEMUTATÁS

Mi a nyálmirigy-rák kezelése?

Különböző típusú kezelések léteznek a nyálmirigy rákban szenvedő betegek számára.

Különböző típusú kezelések állnak rendelkezésre a nyálmirigy rákban szenvedő betegek számára. Néhány kezelés standard (a jelenleg alkalmazott kezelés), és néhányat klinikai vizsgálatokban tesztelnek. A kezelési klinikai vizsgálat egy kutatási tanulmány, amelynek célja a jelenlegi kezelések javítása, vagy információk megszerzése a rákos betegek új kezeléseiről. Amikor a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy egy új kezelés jobb, mint a szokásos kezelés, az új kezelés a szokásos kezeléssé válhat. A betegek gondolkodhatnak azon, hogy részt vegyenek-e egy klinikai vizsgálatban. Egyes klinikai vizsgálatok csak olyan betegek számára nyitottak, akik még nem kezdték el a kezelést.

A nyálmirigy-rákban szenvedő betegek kezelését egy olyan orvoscsoportnak kell megterveznie, amely szakértő a fej- és nyakrák kezelésében.

Kezelését orvosi onkológus, orvos kezeli, aki rákos betegek kezelésére szakosodott. Mivel a nyálmirigyek segítenek az étel elfogyasztásában és emésztésében, a betegeknek különleges segítségre lehet szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a rák és annak kezelésének mellékhatásaihoz. Az orvosi onkológus más orvosokhoz irányíthat, akik tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a fej- és nyakrákos betegek kezelésében, és akik az orvostudomány bizonyos területeire szakosodtak. Ezek a következők:

Fej- és nyaksebész.
Sugárzás onkológus.
Fogorvos.
Beszédterapeuta.
Diéta specialista.
Pszichológus.
Rehabilitációs szakember.
Plasztikai sebész.

Háromféle szokásos kezelést alkalmaznak:

Sebészet

A műtét (a rák eltávolítása műtét során) a nyálmirigy-rák általános kezelési módja. Az orvos eltávolíthatja a rákot és a rák körüli egészséges szövetek egy részét. Bizonyos esetekben egy lymphadenectomiát (műtétet, amelynek során a nyirokcsomókat eltávolítják) is elvégzik.

Még akkor is, ha az orvos eltávolítja az összes rákot, amely a műtét idején látható, néhány beteg műtét után sugárkezelést kaphat a megmaradt rákos sejtek elpusztítására. A műtét után alkalmazott kezelést a rák visszatérésének kockázatának csökkentése érdekében adjuváns terápiának hívják.

Sugárkezelés

A sugárterápia olyan rákkezelés, amely nagy energiájú röntgensugarakat vagy más típusú sugárzást alkalmaz a rákos sejtek elpusztítására vagy a növekedés megakadályozására. Kétféle sugárterápia létezik. A külső sugárterápia a testen kívüli gépet használ sugárzás továbbítására a rák felé. A belső sugárterápia olyan tűkbe, magvakba, huzalokba vagy katéterekbe zárt radioaktív anyagot használ, amelyeket közvetlenül a rákba vagy annak közelében helyeznek el. A sugárkezelés módja a kezelendő rák típusától és stádiumától függ.

Speciális típusú sugárzás alkalmazható egyes nyálmirigy daganatok kezelésére. Ezek tartalmazzák:

Gyors neutron sugárterápia: A gyors neutron sugárterápia egyfajta nagy energiájú külső sugárterápia. A sugárterápiás gép apró, láthatatlan részecskéket, úgynevezett neutronokat irányít a rákos sejtekre, hogy elpusztítsa őket. A gyors neutron sugárterápia nagyobb energiájú sugárzást használ, mint a röntgen típusú sugárterápia. Ez lehetővé teszi a sugárkezelés kevesebb kezelésben történő elvégzését.
Fotonsugaras sugárterápia: Olyan sugárterápia, amely a mély tumorokat nagy energiájú röntgensugarakkal éri el, amelyet egy lineáris gyorsítónak nevezett gép készít. Ez hiperfrakcionált sugárterápiaként végezhető, amelyben a sugárzás teljes dózisát kis dózisokra osztják, és a kezeléseket naponta többször adják be.

Kemoterápia

A kemoterápia olyan rákkezelés, amely gyógyszereket használ a rákos sejtek növekedésének megállítására, akár a sejtek elpusztításával, akár az osztódás megakadályozásával. Amikor a kemoterápiát szájon át alkalmazzák, vagy vénába vagy izomba adják be, a gyógyszerek bejutnak a véráramba, és az egész test rákos sejtjeihez eljuthatnak (szisztémás kemoterápia). Ha a kemoterápiát közvetlenül a cerebrospinalis folyadékba, egy szervbe vagy egy testüregbe, például a hasba helyezik, a gyógyszerek főleg ezeken a területeken befolyásolják a rákos sejteket (regionális kemoterápia). A kemoterápia módja a kezelendő rák típusától és stádiumától függ.

Sugárérzékenyítők

A sugárérzékenyítők olyan gyógyszerek, amelyek érzékenyebbé teszik a tumorsejteket a sugárterápiára. A sugárterápia és a radioszenzibilizátorok kombinálása több daganatos sejtet képes elpusztítani.

A betegek elgondolkodhatnak azon, hogy részt vegyenek-e egy klinikai vizsgálatban.

Néhány beteg számára a legjobb választás a klinikai vizsgálatban való részvétel. A klinikai vizsgálatok a rákkutatási folyamat részét képezik. Klinikai vizsgálatokat végeznek annak kiderítésére, hogy az új rákkezelések biztonságosak-e és hatékonyak-e vagy sem jobbak-e, mint a szokásos kezelések.

A mai rákos megbetegedések közül sok a korábbi klinikai vizsgálatokon alapul. A klinikai vizsgálatban részt vevő betegek a szokásos kezelést kaphatják, vagy az elsők között kaphatnak új kezelést.

A klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek a jövőben is javíthatják a rák kezelését. Még akkor is, ha a klinikai vizsgálatok nem vezetnek hatékony új kezelésekhez, gyakran megválaszolják a fontos kérdéseket és elősegítik a kutatás előrehaladását.

A betegek bekerülhetnek a klinikai vizsgálatokba a rákkezelés megkezdése előtt, alatt vagy után.

Néhány klinikai vizsgálat csak olyan betegeket foglal magában, akik még nem részesültek kezelésben. Más kísérletek olyan betegek kezelését tesztelik, akiknek a rákja nem javult. Vannak olyan klinikai vizsgálatok is, amelyek új módszereket tesztelnek a rák megismétlődésének (visszatérésének) megakadályozására vagy a rákkezelés mellékhatásainak csökkentésére.

Klinikai vizsgálatok zajlanak az ország számos részén. Lásd a következő kezelési lehetőségek részt a jelenlegi kezelési klinikai vizsgálatok linkjeivel kapcsolatban. Ezeket az NCI a klinikai vizsgálatok listájából kapta meg.

Utóvizsgálatokra lehet szükség.

A rák diagnosztizálásához vagy a rák stádiumának kiderítéséhez elvégzett néhány vizsgálat megismételhető. Néhány tesztet megismételnek annak érdekében, hogy lássák, milyen jól működik a kezelés. A kezelés folytatásáról, megváltoztatásáról vagy abbahagyásáról a döntések ezen vizsgálatok eredményein alapulhatnak.

A vizsgálatok egy részét a kezelés befejezése után időnként folytatjuk. Ezeknek a teszteknek az eredményei megmutathatják, hogy megváltozott-e az állapota, vagy a rák kiújult-e (jöjjön vissza). Ezeket a teszteket néha utólagos teszteknek vagy ellenőrzéseknek nevezik.

Iratkozzon fel a MedicineNet Általános Egészségügyi Hírlevelére

A Küldés gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi irányelveit, és megértem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetéseiről.