Portálja ritka betegségek és ritka betegségek gyógyszerei


alegységét vagy

  • Keresés
  • Klinikai tünetek és tünetek
  • Besorolások
  • Gének
  • Fogyatékosság
  • Enciklopédia a betegek számára
  • Enciklopédia szakembereknek
  • Sürgősségi irányelvek
  • Források/eljárások

Keressen a ritka betegség

Egyéb keresési lehetőség (ek)

Leigh-szindróma

Progresszív neurológiai betegség, amelyet specifikus neuropatológiai jellemzők határoznak meg, társítva az agytörzset és a bazális ganglion elváltozásokat.

ORPHA: 506

Összegzés

Járványtan

A születéskor elterjedtségét 36 000-ből körülbelül 1-re becsülik.

Klinikai leírás

A tünetek tipikusan 12 hónapos kor előtt jelentkeznek, de ritka esetekben a betegség serdülőkorban vagy akár korai felnőttkorban is megnyilvánulhat. Gyakori kezdeti tünetek a motoros mérföldkövek elvesztése, rossz fejszabályozással járó hipotónia, visszatérő hányás és mozgászavar. A piramis- és extrapiramidális jeleket, a nystagmust, a légzési rendellenességeket, az oftalmoplegiát és a perifériás neuropathiát gyakran később jegyzik fel. Az epilepszia viszonylag ritka.

Etiológia

A Leigh-szindrómának több oka is van, amelyek mindegyike az aerob energiatermelés hibáját vonja maga után, a piruvát-dehidrogenáz komplextől kezdve az oxidatív foszforilációs útig. A legtöbb mutáció a nukleáris genomban található. A mai napig azonosított gének a piruvát-dehidrogenáz (PDH) komplexum egyik alegységét, az I. vagy II. Légzőkomplexum egyik alegységét vagy egy, a IV. A Leigh-szindrómában szenvedő egyének 10-30% -a hordozza mitokondriális DNS-mutációkat, amelyek közül a leggyakoribbak az ATP-szintáz alegységét kódoló MTATP6 génben a 8993T> G vagy 8993T> C mutációk. Ezekre az egyénekre gyakran úgy hivatkoznak, hogy anyai úton örökölték Leigh-szindrómát (MILS). Nagyon magas arányban (95% felett) hordozzák a mitokondriális DNS-mutációt. Ennek a mutációnak alacsonyabb aránya enyhébb fenotípussal, például NARP-szindrómával (neurogén Ataxia és Retinitis Pigmentosa) függ össze. A Leigh-szindróma számos esetének genetikai oka ismeretlen marad, annak ellenére, hogy bizonyos esetekben specifikus biokémiai hiba áll fenn.

Diagnosztikai módszerek

A szindróma diagnosztizálása agyi képalkotáson alapul, amely bemutatja az agytörzs és a bazális ganglionok elváltozásainak specifikus topológiáját, gyakran leukodisztrófiával és agyi atrófiával együtt. A cerebrospinalis folyadékban, és gyakran a vérben is folyamatosan nő a laktátszint. Az etiológiai diagnózis biokémiai vizsgálatokra támaszkodik, amelyek az energiatermelés mögöttes hibáját keresik. A piruvát-dehidrogenázt leukocitákban vagy tenyésztett bőrfibroblasztokban vizsgálják, míg az oxidatív foszforilációt teljesebben elemzik az izmokban vagy a májban.

Antenatalis diagnózis

A prenatális diagnózis lehetséges lehet egy nukleáris gén ismert genetikai rendellenességével járó esetekben. Sokkal nehezebb, ha a változás egy mitokondriális DNS-gént foglal magában a heteroplazmia miatt (a mitokondriumok együttélése megváltozott genommal és normál mitokondriumokkal). Amikor csak a biokémiai hibát azonosították, a prenatális diagnózist összetetté teszi az amniociták biokémiai elemzésében rejlő lehetséges technikai nehézségek, valamint az a lehetőség, hogy ezek a sejtek nem fejezik ki a bőr fibroblasztjaiban észlelt hibát.

Genetikai tanácsadás

Az esetek többségében a Leigh-szindróma autoszomális recesszív módon terjed. Az E1alfa alegység anomáliák miatti PDH hibák azonban X-hez kapcsolódnak, és a mitokondriális DNS-változások anyai úton terjednek. A genetikai tanácsadás a betegség okának azonosításától függ.

Kezelés és kezelés

A Leigh-betegségre nincs specifikus kezelés. Számos különféle vitamint vagy kofaktort javasoltak, köztük a B1-vitamint (tiamin), a B2-vitamint (riboflavin) és a Q10 koenzimet, és szisztematikusan kipróbálhatók. Hatékonyságuk a mögöttes hibától függ. Ketogén diétát javasoltak piruvát-dehidrogenáz-hiányban szenvedő betegek számára.

Prognózis

A Leigh-szindróma prognózisa gyenge, a várható élettartam a legtöbb beteg esetében csak néhány évre csökken.

Szakértői véleményező (k): Dr. Anne LOMBES - Utolsó frissítés: 2006. július