A csontritkulás megelőzése

  • Tények a csontritkulás megelőzéséről
  • Diéta, Táplálkozás és csontritkulás megelőzése
  • Gyakorlat és a csontritkulás megelőzése
  • Életmód és csontritkulás megelőzése
  • Gyógyszer a csontritkulás megelőzésére
  • A csontritkulás korai szűrése
  • További információ a csontritkulás megelőzéséről
  • Osteoporosis Pictures
  • A csontritkulás megelőzése témakör útmutató

Tények a csontritkulás megelőzéséről

Az osteoporosis (porózus csont) olyan betegség, amelyben a csontok meggyengülnek, és nagyobb valószínűséggel törnek el (törés). Megelőzés vagy kezelés nélkül az oszteoporózis fájdalom és tünetek nélkül előrehaladhat, amíg törés nem következik be. Az oszteoporózis törései általában a csípőben, a gerincben és a csuklóban fordulnak elő.

A csontritkulás nem csupán "öregasszony betegség". Bár ez gyakoribb az 50 évnél idősebb fehér vagy ázsiai nőknél, az oszteoporózis szinte minden férfiban, férfiban vagy nőben, bármilyen életkorban előfordulhat. Az erős csontok felépítése és a csontsűrűség elérése (maximális erő és szilárdság) lehet a legjobb védekezés a csontritkulás kialakulása ellen. Miután elérte a csúcsot, amely általában 30 éves korig következik be, az egészséges életmód segíthet a csontok erősségében.

A csontritkulás a legtöbb ember számára többé-kevésbé megelőzhető. A megelőzés nagyon fontos, mert bár rendelkezésre állnak kezelések az oszteoporózis kezelésére, jelenleg nincs ilyen gyógyszer. Az oszteoporózis megelőzése számos szempontot foglal magában, beleértve a táplálkozást, a testmozgást, az életmódot és a korai szűrést.

Diéta, Táplálkozás és csontritkulás megelőzése

A megfelelő táplálkozás elengedhetetlen a megfelelő táplálkozáshoz és a csontritkulás megelőzéséhez. Testünknek megfelelő vitaminokra, ásványi anyagokra és egyéb tápanyagokra van szüksége az egészség megőrzéséhez. A kellő mennyiségű kalcium és D-vitamin megszerzése fontos az erős csontok, valamint a szív, az izmok és az idegek megfelelő működéséhez. Az elegendő kalcium és D-vitamin megszerzésének legjobb módja a kiegyensúlyozott étrend.

Magas kalciumtartalmú étrend

Ha nem kap elegendő kalciumot egy életen át, jelentősen megnő az osteoporosis kialakulásának kockázata, és alacsony csonttömeggel, gyors csontvesztéssel és törött csontokkal jár. Fontos a magas kalciumtartalmú étrend (lásd Osteoporosis és kalcium). A jó kalciumforrások közé tartoznak az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, például tej, joghurt, sajt és fagylalt; sötétzöld leveles zöldségek, például brokkoli, gallérzöld és spenót; szardínia és lazac csontokkal; tofu; mandula; és hozzáadott kalciummal ellátott ételek, például narancslé, gabonafélék, szójatermékek és kenyerek. Kalcium-kiegészítők és vitaminok is kaphatók.

A Nemzeti Tudományos Akadémia ajánlott kalcium bevitele (1997) Agemg/nap
Születés-6 hónap210
6 hónap-1 év270
1-3 év500
4-8 év800
9-13 év1,300
14-18 év1,300
19-30 év1000
31-50 év1000
51-70 év1200
70 éves vagy annál idősebb1200
Terhes vagy szoptatóLásd a fenti korokat

Magas D-vitamin tartalmú étrend

A D-vitamin fontos, hogy a szervezet felszívja a kalciumot az étrendből. Elegendő D-vitamin hiányában a szervezet nem képes felszívni a kalciumot az elfogyasztott élelmiszerekből, és a szervezetnek el kell vennie a kalciumot a csontokból, gyengébbé téve azokat. A D-vitamin két forrásból származik. A bőrben közvetlen napfény hatására keletkezik, és az étrendből származik. Sokan elegendő D-vitamint kapnak természetesen. A D-vitamin megtalálható a dúsított tejtermékekben, a tojássárgájában, a sósvízi halakban és a májban is. A D-vitamin termelése azonban csökken az életkor előrehaladtával, a házhoz kötött embereknél, napvédő krémek használatával és télen, amikor a napsugárzás csökken. Ezekben az esetekben az embereknek szükségük lehet D-vitamin-kiegészítőkre, hogy biztosítsák a napi 400-800 NE D-vitamin bevitelét.

prevenciós

KÉRDÉS

Gyakorlat és a csontritkulás megelőzése

A testmozgás fontos az oszteoporózis megelőzésében. Bár a csontok kemény és élettelen szerkezeteknek tűnhetnek, a csontok élő szövetek, amelyek az izmokhoz hasonlóan erősebbé válva reagálnak a testmozgásra. A gyermekkori és serdülőkori fizikai aktivitás növeli a csontsűrűséget és az erőt. Ez azt jelenti, hogy a mozgást végző gyermekek nagyobb valószínűséggel érik el a magasabb csontsűrűséget (maximális erő és szilárdság), amely általában 30 éves korukra következik be. Azoknál a személyeknél, akik magasabb csontsűrűséget érnek el, ritkábban alakul ki csontritkulás.

A csontritkulás megelőzésének legjobb gyakorlata a súlyt terhelő testmozgás, amely a gravitáció ellen hat. A súlytűrő gyakorlatok közé tartozik a gyaloglás, túrázás, kocogás, lépcsőzés, teniszezés, kötélugrás és tánc. A második típusú gyakorlat az ellenállás. Az ellenállási gyakorlatok olyan tevékenységeket tartalmaznak, amelyek az izomerőt használják az izomtömeg növelésére, és ezek a csontok erősödését is segítik. Ezek a tevékenységek közé tartozik a súlyemelés, például az edzőtermekben és egészségklubokban található szabad súlyok és súlygépek használata. A testmozgás további előnyökkel jár az idősebb embereknél is, mert a testmozgás növeli az izomerőt, a koordinációt és az egyensúlyt, és jobb általános egészséghez vezet (lásd: Esésmegelőzés és csontritkulás).

Időseknek, csontritkulásban szenvedőknek, szív- vagy tüdőbetegségben szenvedőknek és olyanoknak, akik a felnőttkor nagy részében nem gyakoroltak, az edzésprogram megkezdése előtt ellenőrizniük kell egészségügyi szakemberüknél.

Rossz hibák és harapásaik

Sex Drive Killers

Daganatos daganatok

Sclerosis multiplex

Felnőtt bőrproblémák

A fogakat roncsoló szokások

Kezelje a cukorbetegséget 10 perc alatt

Merevedési zavar

2. típusú cukorbetegségre figyelmeztető jelek

A szex egészségügyi előnyei

Fejbőr, haj és körmök

ADHD tünetek gyermekeknél?

Életmód és csontritkulás megelőzése

Leszokni a dohányzásról

  • A dohányzás káros a csontokra, valamint a szívre és a tüdőre.
  • Nőknél a nikotin gátolja az ösztrogén csontvédő hatását.
  • A dohányzó nők gyakran a menopauzán mennek keresztül korábban, ami meggyorsítja az oszteoporózis kialakulását, mert a csont sűrűsége a menopauza után gyorsabban csökken. Azok a nők, akik dohányoznak és a menopauza után hormonpótló kezelést választanak, nagyobb hormonadagokat igényelhetnek, és több szövődményük lehet.
  • A dohányosok kevesebb kalciumot szívhatnak fel étrendjükből.
  • A dohányosok életében magasabb a csípőtörés és a reumás ízületi gyulladás kockázata, mint a nemdohányzóknál.
  • A dohányos férfiakat az osteoporosis kialakulásának veszélye fenyegeti.

Korlátozza az alkoholfogyasztást

A napi 2-3 uncia alkohol rendszeres fogyasztása káros lehet a csontokra, még fiatal nőknél és férfiaknál is. A nagy mennyiségű ivóknak gyakrabban fordul elő csontvesztés és törés. Ez mind a helytelen táplálkozáshoz, mind pedig az esés fokozott kockázatához kapcsolódik.

ÉRDEKELHET MÉG

Gyógyszer a csontritkulás megelőzésére

Terápiás gyógyszerek

Jelenleg a biszfoszfonátokat, például az alendronátot (Fosamax), a risedronátot (Actonel), az ibandronátot (Boniva) és a zoledronátot (Reclast) az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) hagyta jóvá nők posztmenopauzális osteoporosisának megelőzésére és kezelésére. A férfiak életkorával fogékonyak a csontritkulásra is. Az alendronátot jóváhagyják a csonttömeg növelésére az életkorral összefüggő csontritkulásban szenvedő férfiaknál. Az alendronát és a risedronát szteroidok által kiváltott oszteoporózisban szenvedő férfiak és nők kezelésére engedélyezett. A biszfoszfonátok hatékonyságához elengedhetetlen a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel.

A raloxifen (Evista) csak azoknál a posztmenopauzás nőknél engedélyezett az oszteoporózis megelőzésére, akik nem szednek hormonpótló kezelést. A teriparatidot a betegség kezelésére engedélyezték posztmenopauzás nőknél és olyan férfiaknál, akiknél nagy a törési kockázat. Az ösztrogén/hormon terápia (ET/HT) a posztmenopauzális osteoporosis megelőzésére, a kalcitonin pedig a kezelésre engedélyezett. Az alendronátot és a risedronátot egyaránt engedélyezik glükokortikoidok által kiváltott oszteoporózisban szenvedő férfiak és nők. További információkért lásd: Osteoporosis gyógyszerek megértése.

Ösztrogén/hormon terápia

A menopauza után a nőknél a csontok szilárdsága és sűrűsége gyorsan csökken. Tanulmányok azt mutatják, hogy az ösztrogénterápia/hormonterápia (ET/HT) csökkenti a csontvesztést, növeli a csontsűrűséget a gerincben és a csípőben, valamint csökkenti a csonttörések (különösen a csípő és a gerinc) kockázatát. Jelenleg az ET/HT engedélyezett a menopauza utáni oszteoporózis kialakulásának megakadályozására. Ez a terápia leggyakrabban tabletta vagy bőr tapasz formájában érhető el. További információ: Hormonpótlás és csontritkulás.

Ha az ösztrogénterápiát (ET) önmagában vesszük, ez növeli a nők kockázatát a rák kialakulásában a méhben (a méhnyálkahártya rákja, az úgynevezett endometrium rák). Ezért azoknak a nőknek, akiknek a méhét nem távolították el (nem végeztek méheltávolítást), az orvosok további hormont írnak fel, akár természetes progeszteront, akár egy hasonló szintetikus progesztin nevű anyagot. A progesztint vagy a progeszteront ösztrogénnel kombinálva hormonterápiának (HT) nevezik, és csökkenti az endometrium rák kockázatát azoknál a nőknél, akiknél még nem volt méheltávolítás. A National Cancer Institute (NCI) egy nagy tanulmánya nemrégiben azt mutatta, hogy az ET (önmagában az ösztrogén) hosszú távú alkalmazása a petefészekrák kockázatának növekedésével is összefüggésbe hozható.

A Women Health Initiative (WHI) tanulmány nemrégiben kimutatta, hogy a HT az emlőrák, a petefészekrák, a stroke és a szívroham kockázatának növekedésével jár. Semmilyen tanulmány nem állapította meg, hogy az ET (önmagában az ösztrogén) társul-e az emlőrák kockázatának növekedésével, vagy hatással van-e a kardiovaszkuláris eseményekre (például a szívrohamra).

Az orvosok bármilyen ösztrogénterápiát csak a lehető legrövidebb ideig írnak fel. A menopauza utáni csontritkulás megelőzésére használt ET/HT-t csak a menopauza tüneteiben szenvedő nőknél szabad figyelembe venni, akiknél jelentős a csontritkulás kialakulásának kockázata, és más nonestrogén gyógyszereket is figyelembe kell venni, ha az osteoporosis az elsődleges probléma.

A csontritkulás korai szűrése

A csonttömeg-veszteség meghatározásának egyetlen megbízható módja a csontásványsűrűség (BMD) teszt elvégzése. A csontritkulás erős kockázati tényezőivel rendelkező embereknek BMD-tesztet kell végezniük. Tegyen egy perces osteoporosis kockázati tesztet a Nemzetközi Osteoporosis Alapítványtól. Az osteoporosis kockázati tényezői a következők:

  • Ösztrogénhiány
    • Korai menopauza (1 éves kor, menopauza)
    • Hipogonadizmus (károsodott nemi mirigyek, amelyek a petefészek vagy a herék, vagy károsodott nemi hormonok, amelyek ösztrogén vagy tesztoszteron)
  • Hosszú távú kortikoszteroid terápia (> 6 hónap)
  • Csípőtörés vagy csigolyatörés családtörténetében
  • Alacsony testtömeg-index
  • Étkezési rendellenességek, például anorexia nervosa vagy bulimia
  • Korábbi törött csontok gyenge csontok miatt
  • A magasság elvesztése (özvegy púpja vagy apja púpja)
  • Női nem
  • Ázsiai vagy fehér faj
  • Rossz étrend elegendő kalcium nélkül
  • Testmozgás hiánya
  • Túlzott testedzés, ami a menstruáció leállításához vezet
  • Dohányzó
  • Nagy mennyiségű alkohol rendszeres használata

Az Egyesült Államokban azt javasolják, hogy minden 65 éves és idősebb nőnek végezzen csontásványsűrűség-tesztet (BMD). Ezenkívül a 65 évesnél fiatalabb posztmenopauzális nőknek, akiknek egy vagy több kockázati tényezője van (amellett, hogy posztmenopauzális és női), a töréssel jelentkező nőknek és az osteoporosis terápiáját fontolgató nőknek csontásványsűrűség-tesztet kell végezniük.

A csont ásványi sűrűségének mérésére használt tesztek közé tartoznak a kettős energiájú röntgenabszorptiometria (DXA), a kvantitatív komputertomográfia (QCT) és a kvantitatív ultrahang (QUS). További információkért lásd: Csontásványi sűrűség tesztek.

Az alacsony csonttömeg (osteopenia) vagy a porózus csontok (osteoporosis) korai felismerésével a páciens és az orvos felléphet a csontvesztés progressziójának megállításában. Az életmód megváltoztatásával és az orvos által ajánlott megfelelő kezelési stratégiákkal megelőzhető és kezelhető a csontritkulás, és elkerülhetők az oszteoporózis következményei (törött csontok és fogyatékosság).