Osteoporosis - tünetek, kezelés, megelőzés

A csontritkulás olyan állapot, amikor a csontok sűrűsége és minősége csökken, gyengébbé, törékenyebbé és nagyobb valószínűséggel törésbe (töréssé) válnak. A csontritkulásnak általában nincsenek tünetei, amíg törés nem következik be. A kezelés és a megelőzés általában az életmód megváltoztatására és a csontsűrűség növelésére szolgáló gyógyszerekre összpontosít.

A csontritkulás gyakoribb az európai és az ázsiai új-zélandiaknál, de öregedésével mindenki tapasztalhat némi csontsűrűség-csökkenést. Becslések szerint minden ötödik nő és minden ötödik 50 évnél idősebb férfi csonttörést szenved csontritkulás miatt.

Születéskor a csontok puhák és megkeményednek, mivel a kalcium és a fehérje felhalmozódik bennük. A csontképződés csecsemőkorban gyorsan bekövetkezik, gyermekkorában lelassul, mielőtt a masszív csontképződés bekövetkezne a tizenéves években. A csontsűrűséged 30-35 éves kor között éri el csúcspontját, majd az életkorral fokozatosan csökken mind a férfiak, mind a nők körében.

Kockázati tényezők

A csontritkulásnak egyetlen oka nincs, de számos tényező növelheti az oszteoporózis kialakulásának kockázatát. Ezek tartalmazzák:

Idősebb kor (> 50 év)
Női nem
Vékony felépítésű
Fizikai tétlenség
A csontritkulás családi kórtörténete
Dohányzó
Túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás
Alacsony étrendi kalciumbevitel
Alacsony D-vitamin szint
Néhány gyógyszer hosszú távú alkalmazása, pl .: kortikoszteroidok (pl. Prednizon és kortizon), pajzsmirigy gyógyszerek, epilepszia gyógyszerek
Ösztrogénhiány nőknél, pl .: menopauza utáni, szabálytalan időszakok, petefészek műtéti eltávolítása, korai menopauza (40 éves kor előtt)
A tesztoszteron szintjének csökkenése az öregedésben szenvedő férfiaknál
A prosztatarák kezelése, amely csökkenti a férfiak tesztoszteronszintjét, és az emlőrák kezelése, amely csökkenti a nők ösztrogénszintjét
Néhány egészségügyi állapot, például: endokrin betegségek, például Cushing-szindróma és tirotoxikózis; gyomor-bélrendszeri betegségek, például celiakia és Crohn-betegség; reumatoid betegségek, például rheumatoid arthritis; és vérbetegségek, például myeloma multiplex.

jelek és tünetek

A csonttörésig általában nincsenek osteoporosis tünetek. Emiatt gyakran "néma betegségnek" nevezik. A csukló, a csípő, a gerinc, a medence és a felkar törései a leggyakoribbek a csontritkulásban. A törések fájdalmasak lehetnek, fogyatékossághoz és függetlenség elvesztéséhez vezethetnek.

Az osteoporosis néhány finom jele nyilvánvaló a csontsűrűség csökkenésével. Idővel fokozatosan csökkenhet a magasság a gerinc legyengült és összenyomott csigolyái miatt. A gerinc törései vagy az érintett csigolyacsontok morzsolódása Dowager's Hump vagy Widow's Hump kialakulásához vezethet. Ez egyre hajlítottabb testtartást eredményez, és hátfájást okozhat.

Diagnózis

Az orvos megbeszéli az Ön kórtörténetét, jeleit, tüneteit és családtörténetét. Osteoporosis gyanúja esetén általában speciális röntgenvizsgálatot javasolnak a csontsűrűség mérésére.

A csontsűrűség vizsgálatát általában kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel (DEXA) végzik. A DEXA egy precíz és fájdalommentes teszt, amely körülbelül 20 percet vesz igénybe, amikor egy speciális asztalon fekszik, miközben a DEXA gép elhalad feletted. A csontsűrűséget különböző helyeken mérik (általában az alsó gerinc és a csípő), és egy képletet használnak a teljes csontsűrűség kiszámításához.

A csontsűrűségét úgy osztályozzuk, hogy összehasonlítjuk a hasonló korú, méretű és nemű személy átlagos csontsűrűségével.

Bizonyos esetekben a csontsűrűség számítógépes tomográfia (CT-vizsgálat) vagy ultrahang-vizsgálat segítségével is mérhető, bár ezek a módszerek kevésbé pontosak.

Kezelés

Az oszteoporózis kezelése a csontsűrűség vizsgálatának eredményeitől, kortól, nemtől, kórtörténettől függ. A kezelés leggyakrabban életmódbeli változásokat és gyógyszereket foglal magában, és célja a csontsűrűség maximalizálása és a csonttörés kockázatának csökkentése.

ÉLETMÓDVÁLTOZÁSOK

Fontos, hogy fokozottan vigyázzon a mozgásra és a napi tevékenységekre a törések kockázatának minimalizálása érdekében. Ez magában foglalhatja a mozgást segítő eszközök használatát, ha bizonytalanok a lábon, eltávolítják az eséshez vezető tárgyakat vagy veszélyeket (pl. Laza padlószőnyegek), kapaszkodókat helyeznek el olyan helyeken, mint a bejárati utak és a fürdőszobák, és csúszásmentes szőnyegeket használnak a fürdőben vagy zuhany.

A sérülékeny testrészeket védő párnák, pl .: a csípő, szintén segíthetnek a törések megelőzésében. Erre a célra speciális "csípővédőket" fejlesztettek ki (érdeklődjön ezekről a háziorvosi klinikákon és gyógyszertárakban).

Gyakorlat:

Ha lehetséges, fenn kell tartani a rendszeres, súlyt viselő aerob testmozgást (pl. Gyaloglás, tenisz, golf), mivel ez hozzájárulhat a csontvesztés csökkentéséhez és az új csontképződés ösztönzéséhez. A haszon érdekében törekedjen legalább 30 perc aerob testmozgásra hetente legalább háromszor.

A szabad súlyokkal, testtömeggel vagy rugalmas szalagokkal szembeni ellenállás gyakorlása szintén előnyös lehet.

Az új testmozgás megkezdése előtt fontos, hogy konzultáljon orvosával annak biztosítása érdekében, hogy a javasolt gyakorlat biztonságos legyen az Ön számára. A gyógytornász tanácsot adhat képességeinek megfelelő gyakorlatokról.

Diéta:

A kalciumban és D-vitaminban gazdag ételeket tartalmazó kiegyensúlyozott étrend fontos ahhoz, hogy csontjainak megkapja a szükséges kalciumot. A D-vitamin elengedhetetlen, mivel elősegíti a kalcium felszívódását a csontokban.

A magas kalciumtartalmú ételek közé tartoznak a tejtermékek, a sötétzöld zöldségek, a bab, a hüvelyesek, a halak (különösen a csontokkal fogyasztott szardínia vagy lazac), a szójabab termékek, a gabonafélék és a diófélék. Javasolt, hogy minden nap legalább 1000mg kalciumot vegyen be.

Iránymutatásképpen: egy 250 ml-es pohár tej körülbelül 360 mg kalciumot tartalmaz, egy üveg joghurt pedig körülbelül 195 mg. A kalciumtartalom további példái közé tartozik egy csésze főtt brokkoli (59mg), 100 gramm tofu (105mg), kalciummal dúsított szójaital (286mg) és 10 nyers mandula (30mg).

A magas D-vitamin tartalmú ételek közé tartoznak a szardínia, a tonhal, a tojás és a máj.

Dohányzás, alkohol és koffein:

A dohányosoknak abba kell hagyniuk a dohányzást, mivel ez növeli a csontvesztés mértékét. Az alkohol és a koffein bevitelének korlátozása (pl .: tea, kávé, kólaitalok) szintén ajánlható. A túlzott alkoholfogyasztás csökkentheti a csontnövekedést, míg a koffeinfogyasztás a nők csontsűrűségének csökkenésével függ össze.

Napsugárzás:

A rendszeres, de mérsékelt napfény hatására D-vitamin termelődik a szervezetben. Megjegyzés: a túlzott napozás más egészségügyi kockázatot jelent.

GYÓGYSZEREK

Az ösztrogént tartalmazó menopauzás hormonterápia (más néven hormonpótló terápia vagy hormonpótló kezelés) olykor osteoporosisban szenvedő nőknek ajánlott. Kimutatták, hogy az MHT csökkenti a csontvesztést és növelheti a csontsűrűséget.

Míg az MHT-nek előnyei vannak az oszteoporózis kezelésében és megelőzésében, a kutatások azt mutatják, hogy vannak kockázatok a hosszú távú MHT-használat során, beleértve a vérrögök, az endometrium rák és az emlőrák fokozott kockázatát. Ezért fontos, hogy Ön és orvosa megbeszélje az MHT előnyeit és kockázatait.

Az emlőrák kezelésében is alkalmazott SZERMEK (pl .: raloxifen) felhasználhatók a csontritkulás megelőzésére és kezelésére. A SZERMUSOK az ösztrogén csontra gyakorolt hatásainak utánzásával működnek, ezáltal növelve a csontsűrűséget, és fontolóra vehetők posztmenopauzás nőknél, akik nem tolerálják az ösztrogént.

Műtéti kezelés

A csontritkulás fő következménye a törések. A legtöbb hajlamos meggyógyulni műtét nélkül. Néha azonban a törés elég súlyos lehet ahhoz, hogy műtétre van szükség annak kijavításához.

A csípőtáji törések - amelyeket a legsúlyosabb töréstípusok között tartanak számon - gyakoriak az osteoporosisban szenvedő idős embereknél. Becslések szerint Új-Zélandon évente körülbelül 4000 ember tör el csípőt.

Megelőzés

A megelőzés jobb, mint a kezelés, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy a csontsűrűség maximalizálása a korai és a középső életkorban segít csökkenteni a csontritkulás kockázatát a későbbi életben. A csontritkulás megelőzésére szolgáló lépések a következők:

Leszokni a dohányzásról
Korlátozza az alkoholfogyasztást
Egyél magas kalciumtartalmú ételeket
Rendszeresen végezzen súlyzást
Fenntartani az egészséges testsúlyt
Az MHT alkalmazása menopauza alatt szenvedő nők számára.

Az egész életen át megfelelő étrendi kalciumbevitel szintén létfontosságú. Új-Zélandon az Egészségügyi Minisztérium a következő napi kalciumbevitelt javasolja egészséges egyének számára:

Gyermekek	9-13 év	1000-1 300 mg
Serdülők	14-18 év	1300 mg
Férfiak	19-70 év	1000 mg
Férfiak	70+ év	1300 mg
Nők	19-50 év	1000 mg
Nők	50-70 + év	1300 mg

További információk és támogatás

Információért vagy támogatásért forduljon orvoshoz, ápolónőhöz, közegészségügyi nővérhez vagy a női egészségügyi központhoz. Információ a következő címen is elérhető: