Hashártyagyulladás

A teljes téma megtekintéséhez jelentkezzen be, vagy vásároljon előfizetést.

perces

A Pediatrics Central ™ egy all-in-one alkalmazás, amely értékes orvosi információkat ad át mobileszközén vagy az interneten a csecsemőket, gyermekeket és serdülőket kezelő orvosok kezébe. Fedezze fel ezeket az ingyenes mintatémákat:

-- A téma első szakasza alább látható --

  • A hashártya üregének gyulladása szerves folyadékok (pl. Béltartalom, epe, vér vagy vizelet) által okozott fertőzésre vagy kémiai irritációra reagálva
  • A fertőző peritonitis a következőképpen osztályozható:
    • Elsődleges vagy spontán bakteriális peritonitis (SBP), amely nyilvánvaló forrás vagy a bél lumen folytonosságának megszakadása nélkül fordul elő
    • A másodlagos peritonitis a bél perforációja, a tályogképződés, az iszkémiás nekrózis vagy a behatoló hasi sérülés miatt fellépő zsigeri rendellenességekkel fordul elő; jellemzően polimikrobiális
    • A tercier peritonitis a peritonealis üreg visszatérő fertőzése az elsődleges vagy szekunder peritonitis feltételezett megfelelő kezelését követően.

A peritonitis aránya az alapul szolgáló hasi folyamatok függvényében változik, de klasszikusan cirrhosis, nephroticus szindróma és malignus daganat esetén fordul elő.

  • A peritonealis dialízisben részesülő gyermekeknél az SBP előfordulása az időtartam növekedésével nő, de többségük az első 6 hónapban szenved epizódot.
  • Az életkornak fordított összefüggése lehet az incidencia arányában: 0,79 peritonealis fertőzés évente (12 éves betegeknél).

Krónikus májbetegséggel összefüggő ascitesben szenvedő gyermekeknél az SBP prevalenciája 19% és 56% között mozog.

  • Végstádiumú májbetegség
  • Szérum albumin
  • Krónikus májbetegségben szenvedő gyermekeknek minden ajánlott gyermekkori oltást meg kell kapniuk.
  • A portális hipertónia miatt funkcionális aspleniában szenvedő gyermekeknek a lehető leghamarabb meg kell kapniuk a meningococcus és a pneumococcus konjugált vakcinákat.
  • Az orális antibiotikum-profilaxis csökkenti az SBP előfordulását és javítja a rövid távú túlélést cirrhosisban szenvedő felnőtteknél.
  • Amikor a baktériumok vagy vegyi anyagok eljutnak a peritoneális üregbe, helyi peritoneális és szisztémás gazdavédelmi válasz indul:
    • A baktériumok mechanikus eltávolítása a nyirokereken keresztül: A baktériumok és baktériumtermékek bejutása a véráramba hozzájárul a szisztémás reakcióhoz.
    • Fagocitózis és baktériumok pusztulása
    • A baktériumok leválasztása és elzárása a fagocita sejtek késleltetett eltávolításával
    • A kezdeti választ hiperémia, a folyadék váladékozása a peritoneális üregbe és a makrofágok beáramlása, majd neutrofilek jellemzik.
    • A mesotheliális sejtek stimulációt követően szekretálják a citokineket (interleukinek [IL-6, IL-8], tumor nekrózis faktor-α [TNF-α]). Az IL-6 serkenti a T- és a B-sejtek differenciálódását, az IL-8 pedig szelektív kemoattraktáns a neutrofilek számára.
    • A citokinek a fibrin-lerakódás révén elősegítik a helyi felbontást és a kompartmentalizációt.
  • Az SBP-ben a peritoneális folyadékból patogén baktériumokat tenyésztenek minden látható intraabdominális sebészeti kezelhető fertőzésforrás nélkül; bármilyen etiológiájú cirrhosis következtében ascitesben szenvedő betegeknél szövődményként ismerik el
    • Általános bakterémia és az organizmusok transzlokációja a bélből (E. coli, Klebsiella sp.) a portális vénákba vagy nyirokerekbe, vagy kevésbé valószínű, hogy közvetlenül az asciticus folyadékba vezethetik a fertőzés forrását.
    • A cirrhosisban és ascitesben szenvedő betegeknél a baktériumok kiürülése a vérből károsodhat.
      • A gyenge clearance a máj reticuloendothelialis rendszerének csökkent fagocitikus aktivitásának köszönhető, amely a sejtek funkcionális rendellenességei miatt következik be, vagy a vér tolódik el a májtól.
    • A baktériumok opszonizációjához és a fagociták általi kiürüléshez szükséges komplement csökken az asciticus folyadékban.
  • A fertőző szervezetek közé tartoznak az aerob gram-negatív szervezetek (E. coli és Klebsiella fajok) és aerob gram-pozitív szervezetek (Streptococcus és Enterococcus faj).
  • A másodlagos peritonitisben a mögöttes bakteriális fertőzés általában komplex polimikrobiális fertőzés. A leggyakoribb izolátumok kombinációja E. coli és Bacteroides fragilis.
  • Tercier peritonitisben a fertőzés megismétlődése a fertőző forrás nem megfelelő kontrollja vagy a gazdaszervezet megváltozott immunitása miatt.
  • Elsődleges peritonitis: májcirrózis vagy az asciteshez kapcsolódó egyéb állapotok, például a következők:
    • Budd-Chiari szindróma
    • Pangásos szívelégtelenség
    • Nefrotikus szindróma
    • Szisztémás lupus erythematosus és más vaszkulitidek
    • Rheumatoid arthritis
  • A másodlagos peritonitis etiológiája az életkor függvényében változik.
    • Újszülöttek és csecsemők
      • Meconium peritonitis (prenatálisan kezdődik)
      • Nekrotizáló enterocolitis
      • Idiopátiás gyomor-bél perforáció
      • Perforáció a Hirschsprung-betegség miatt
      • Spontán biliáris perforáció
      • Omphalitis (a fejlődő országokban gyakori a köldökzsinór rossz ellátása miatt)
      • Urachalis ciszta perforációja
    • Gyermekek és serdülők
      • A vakbélgyulladás másodlagos
      • A Meckel diverticulum perforációja
      • Gyomorfekély perforációja
      • Hasnyálmirigy-gyulladás
      • Kolecisztitisz
      • A bél traumás vagy spontán perforációja
      • Nekruszhoz vezető intususcepció és egyéb bélelzáródás
      • Neutropeniás enterocolitis (typhlitis)
      • Crohn-betegség fisztulával és tályogképződéssel
      • Mérgező megakolon
      • Tuberkulózis
      • Salpingitis és kismedencei gyulladás
      • Toxinok
  • Cirrózis
  • Peritonealis dialízis
  • Perforált viscus (különösen, ha trauma/műtét)

-- A témakör fennmaradó szakaszainak megtekintéséhez jelentkezzen be, vagy vásároljon előfizetést --

  • A hashártya üregének gyulladása szerves folyadékok (pl. Béltartalom, epe, vér vagy vizelet) által okozott fertőzésre vagy kémiai irritációra reagálva
  • A fertőző peritonitis a következőképpen osztályozható:
    • Elsődleges vagy spontán bakteriális peritonitis (SBP), amely nyilvánvaló forrás vagy a bél lumen folytonosságának megszakadása nélkül fordul elő
    • A másodlagos peritonitis a bél perforációja, a tályogképződés, az iszkémiás nekrózis vagy a behatoló hasi sérülés miatt fellépő zsigeri rendellenességekkel fordul elő; jellemzően polimikrobiális
    • A tercier peritonitis a peritonealis üreg visszatérő fertőzése az elsődleges vagy szekunder peritonitis feltételezett megfelelő kezelését követően.

A peritonitis aránya az alapul szolgáló hasi folyamatok függvényében változik, de klasszikusan cirrhosis, nephroticus szindróma és malignus daganat esetén fordul elő.

  • A peritonealis dialízisben részesülő gyermekeknél az SBP előfordulása az időtartam növekedésével nő, de többségük az első 6 hónapban szenved epizódot.
  • Az életkornak fordított összefüggése lehet az incidencia arányában: 0,79 peritonealis fertőzés évente (12 éves betegeknél).

Krónikus májbetegséggel összefüggő ascitesben szenvedő gyermekeknél az SBP prevalenciája 19% és 56% között mozog.

  • Végstádiumú májbetegség
  • Szérum albumin
  • Krónikus májbetegségben szenvedő gyermekeknek minden ajánlott gyermekkori oltást meg kell kapniuk.
  • A portális hipertónia miatt funkcionális aspleniában szenvedő gyermekeknek a lehető leghamarabb meg kell kapniuk a meningococcus és a pneumococcus konjugált vakcinákat.
  • Az orális antibiotikum-profilaxis csökkenti az SBP előfordulását és javítja a rövid távú túlélést cirrhosisban szenvedő felnőtteknél.
  • Amikor a baktériumok vagy vegyi anyagok eljutnak a peritoneális üregbe, helyi peritoneális és szisztémás gazdavédelmi válasz indul:
    • A baktériumok mechanikus eltávolítása a nyirokereken keresztül: A baktériumok és baktériumtermékek bejutása a véráramba hozzájárul a szisztémás reakcióhoz.
    • Fagocitózis és baktériumok pusztulása
    • A baktériumok leválasztása és elzárása a fagocita sejtek késleltetett eltávolításával
    • A kezdeti választ hiperémia, a folyadék váladékozása a peritoneális üregbe és a makrofágok beáramlása, majd neutrofilek jellemzik.
    • A mesotheliális sejtek stimulációt követően szekretálják a citokineket (interleukinek [IL-6, IL-8], tumor nekrózis faktor-α [TNF-α]). Az IL-6 serkenti a T- és B-sejtek differenciálódását, az IL-8 pedig szelektív kemoattraktáns a neutrofilek számára.
    • A citokinek a fibrin-lerakódás révén elősegítik a helyi felbontást és a kompartmentalizációt.
  • Az SBP-ben a peritoneális folyadékból patogén baktériumokat tenyésztenek minden látható intraabdominális sebészeti kezelhető fertőzésforrás nélkül; bármilyen etiológiájú cirrhosis következtében ascitesben szenvedő betegeknél szövődményként ismerik el
    • Általános bakterémia és az organizmusok transzlokációja a bélből (E. coli, Klebsiella sp.) a portális vénákba vagy nyirokerekbe, vagy kevésbé valószínű, hogy közvetlenül az asciticus folyadékba vezethetik a fertőzés forrását.
    • A cirrhosisban és ascitesben szenvedő betegeknél a baktériumok kiürülése a vérből károsodhat.
      • A gyenge clearance a máj reticuloendothelialis rendszerének csökkent fagocitikus aktivitásának köszönhető, amely a sejtek funkcionális rendellenességei miatt következik be, vagy a vér tolódik el a májtól.
    • A baktériumok opszonizációjához és a fagociták általi kiürüléshez szükséges komplement csökken az asciticus folyadékban.
  • A fertőző szervezetek közé tartoznak az aerob gram-negatív szervezetek (E. coli és Klebsiella fajok) és aerob gram-pozitív szervezetek (Streptococcus és Enterococcus faj).
  • A másodlagos peritonitisben a mögöttes bakteriális fertőzés általában komplex polimikrobiális fertőzés. A leggyakoribb izolátumok kombinációja E. coli és Bacteroides fragilis.
  • Tercier peritonitisben a fertőzés megismétlődése a fertőző forrás nem megfelelő kontrollja vagy a gazdaszervezet megváltozott immunitása miatt.
  • Elsődleges peritonitis: májcirrózis vagy az asciteshez kapcsolódó egyéb állapotok, például a következők:
    • Budd-Chiari szindróma
    • Pangásos szívelégtelenség
    • Nefrotikus szindróma
    • Szisztémás lupus erythematosus és más vaszkulitidek
    • Rheumatoid arthritis
  • A másodlagos peritonitis etiológiája az életkor függvényében változik.
    • Újszülöttek és csecsemők
      • Meconium peritonitis (prenatálisan kezdődik)
      • Nekrotizáló enterocolitis
      • Idiopátiás gyomor-bél perforáció
      • Perforáció a Hirschsprung-betegség miatt
      • Spontán epe perforáció
      • Omphalitis (a fejlődő országokban gyakori a köldökzsinór rossz ellátása miatt)
      • Urachalis ciszta perforációja
    • Gyermekek és serdülők
      • A vakbélgyulladás másodlagos
      • A Meckel diverticulum perforációja
      • Gyomorfekély perforációja
      • Hasnyálmirigy-gyulladás
      • Kolecisztitisz
      • A bél traumás vagy spontán perforációja
      • Nekruszhoz vezető intususcepció és egyéb bélelzáródás
      • Neutropeniás enterocolitis (typhlitis)
      • Crohn-betegség fisztulával és tályogképződéssel
      • Mérgező megakolon
      • Tuberkulózis
      • Salpingitis és kismedencei gyulladás
      • Toxinok
  • Cirrózis
  • Peritonealis dialízis
  • Perforált viscus (különösen, ha trauma/műtét)

Van még mit látni - a bejegyzés többi része csak az előfizetők számára érhető el.