Peritonitis diagnózis

A peritonitis a peritonealis üreg serózus membránjának gyulladása. A kórtörténet és a figyelmes fizikai vizsgálat kulcsfontosságú tényező ennek az állapotnak az időben történő diagnosztizálásában. A peritonitis jelei és tünetei a fertőzés súlyosságától és mértékétől, valamint a beteg életkorától és általános egészségi állapotától függenek, ezért különböző diagnosztikai teszteket folytatnak a helyes diagnózis felállítása érdekében.

Klinikai előadás

A hasi fájdalom a peritonitis jellegzetességét jelenti. Lehet folyamatos és eltérhet a feszült ascitistól, és gyakran gyengédség, mint közös jellemző. A fájdalom helye, jellege, sugárzási területe, az időbeli változás és a provokatív tényezők kulcsfontosságú információk a diagnózis elősegítésében.

A peritonealis gyulladás általában adynamicus (vagy paralyticus) ileussal társul, ezért a hányinger és a hányás is gyakori tünet. Gyakran láz és tachycardia figyelhető meg, míg a hipotenzió és a hipotermia a betegség progressziójára és a szepszisre utalhat. A beteg oligurikus lehet (alacsony vizeletmennyiség), dehidráció és sokk jeleit mutathatja.

A hashártya jelei a parietális hashártya gyulladását jelzik, amely egy intraabdominális folyamat után következik be, és visszapattanó érzékenységből, önkéntelen őrzésből és tapintás közbeni rendkívüli érzékenységből állnak. Minden tapintási kísérletnek a legmesszebb kell kezdődnie attól a területtől, amelyet a beteg a legerősebb fájdalom forrásaként azonosít.

Ugyanazon orvos ismételt fizikai vizsgálata bizonyítja a progresszív peritonealis irritációt. A fizikai vizsga időbeli alakulása további információkat kínál a kezdeti konzervatív terápia válaszának diagnosztizálásához és értékeléséhez, amely (további diagnosztikai tesztekkel együtt) jelzi a műtéti beavatkozás szükségességét.

Diagnosztikai megközelítés

Laboratóriumi vizsgálatokat gyakran végeznek, de a peritonitis diagnózisának megállapításakor gyakran nem specifikusak. A vérminták leukocitózist mutathattak ki bal elmozdulással és acidózissal, bár ezek a mérések hamisak lehetnek időseknél és gyakran nem lenyűgözőek azoknál a betegeknél, akiknél a perforált vakbél nemrégiben kezdődött.

Ennek az állapotnak a diagnosztizálására továbbra is hagyományos radiográfiai vizsgálatokat végeznek. Szabad levegő észlelhető függőleges mellkas röntgenfelvételen vagy hasi filmeken; ennek ellenére a pneumoperitoneum radiográfiás megállapításának korlátozott érzékenysége van a bél perforációjában, és a szabad levegő hiánya nem késleltetheti a sebészeti beavatkozást egyébként megfelelő klinikai körülmények között.

A has és a medence számítógépes tomográfiáját (CT), általában orális és intravénás kontrasztdal, egyre inkább előnyben részesítik, mint az akut hasi fájdalom legérzékenyebb és legspecifikusabb képalkotó technikáját. A sima filmeknél sokkal érzékenyebb a szabad levegő kimutatására.

Ha spontán bakteriális peritonitis gyanúja merül fel, paracentézist kell végrehajtani, mivel az asciticus folyadék elemzését tekintik a diagnózis fő támaszának. A polimorfonukleáris (PMN) sejtek száma meghaladja a 250 sejtet/mm3, és az aszcitikus folyadék tenyészeteinek hozama képviseli az aranyszínvonalat ezen állapot diagnosztizálásában.

A magas polimorfonukleáris sejtszám mellett az asciticus folyadék számos paramétere jellemző a másodlagos peritonitisben szenvedő betegekre: a teljes fehérjetartalom meghaladja az 1 g/dL-t, a szérum laktát-dehidrogenáz szintje meghaladja a normál felső határát és a glükózszintet kevesebb, mint 50 mg/dl.

Végül a diagnosztikai laparoszkópia rendkívül pontos a műtéti peritonitis diagnózisának felállításában, de lehetővé teszi az alapbetegségek kezelését is. A nőgyógyászati betegségben szenvedő nőbetegek különösen profitálhatnak az ilyen megközelítésből, amely megakadályozhatja a felesleges laparotómiát.

Források

http://www.jgld.ro/2006/1/8.pdf
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK6950/
http://www.wjgnet.com/1007-9327/15/1042.pdf
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4197493/
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4013728/
Wyers SG, Matthews JB. Sebészeti peritonitis és a hashártya, a mesentéria, az Omentum és a rekeszizom egyéb betegségei. In: Feldman M, Friedman LS, Brandt LJ, szerkesztők. Sleisenger és Fordtran gyomor-bélrendszeri és májbetegsége: kórélettan, diagnózis, kezelés. Elsevier Health Sciences, 2015; 636-648.

További irodalom

Dr. Tomislav Meštrović

Dr. Tomislav Meštrović orvos, Ph.D. orvosbiológiai és egészségtudományi szakember, a klinikai mikrobiológia szakterülete és egy adjunktus Horvátország legfiatalabb egyetemén - az Északi Egyetemen. A klinikai, kutatási és előadási tevékenység iránti érdeklődés mellett az orvosi írás és a tudományos kommunikáció iránti hatalmas szenvedélye hallgatói napjaiba nyúlik vissza. Szívesen visszajár a közösséghez. Szabadidejében Tomislav filmkedvelő és lelkes utazó.

Idézetek

Kérjük, használja a következő formátumok egyikét, hogy idézze ezt a cikket esszéjében, dolgozatában vagy jelentésében:

Meštrović, Tomislav. (2018. augusztus 23.). Peritonitis diagnózis. News-Medical. Letöltve: 2020. december 12-én: https://www.news-medical.net/health/Peritonitis-Diagnosis.aspx.

Meštrović, Tomislav. "Peritonitis diagnózis". News-Medical. 2020. december 12. .

Meštrović, Tomislav. "Peritonitis diagnózis". News-Medical. https://www.news-medical.net/health/Peritonitis-Diagnosis.aspx. (megtekintés: 2020. december 12.).

Meštrović, Tomislav. 2018. Peritonitis diagnózis. News-Medical, megtekintve 2020. december 12-én, https://www.news-medical.net/health/Peritonitis-Diagnosis.aspx.

A News-Medical.Net ezt az orvosi információs szolgáltatást a jelen feltételeknek megfelelően nyújtja. Felhívjuk figyelmét, hogy az ezen a weboldalon található orvosi információk célja a beteg és az orvos/orvos közötti kapcsolat és az általuk nyújtott orvosi tanácsadás támogatása, nem pedig annak helyettesítése.

News-Medical.net - AZoNetwork webhely