Pszeudohipertrigliceridémia: újszerű eset fontos klinikai következményekkel

1 Gyermekgyógyászati ​​Klinika, Diabétesz és Endokrinológia Szakosztály, Oklahoma Egyetem Egészségtudományi Központ, Oklahoma City, Okla, USA

fontos

2 Patológiai Osztály, Oklahoma Egyetem Egészségtudományi Központ, Oklahoma City, Okla, USA

3 Gyermekgyógyászati ​​Osztály, Genetikai Szakosztály, Oklahoma Egyetem Egészségtudományi Központ, Oklahoma City, Okla, USA

Absztrakt

A pszeudohipertrigliceridémia a szérum trigliceridszintjének túlértékelése, amely tévesen vezethet a hipertrigliceridémia diagnózisához. A glicerin-kináz hiány olyan állapot, amelyben a glicerin nem foszforilezhető glicerin-3-foszfáttá, ami a szérum glicerin emelkedett szintjét eredményezi. A triglicerideket közvetett módon mérő laboratóriumi vizsgálatokat befolyásolhatja a megemelkedett glicerolszint, és helytelenül jelentik a szérum triglicerid szintjét. Bemutatunk egy újszerű missense mutációt a GK gén, amely izolált glicerin-kináz-hiányhoz és pszeudohiper-trigliceridémiához vezet egy terhességi cukorbetegségben szenvedő anya hím csecsemőjénél. Ez a cikk áttekinti a glicerin-kináz hiányát, leírja a pszeudohipertrigliceridémia diagnosztizálásának kihívásait, és javaslatokat nyújt a diagnosztikai pontosság javítására. Ezenkívül megvitatják az anya-magzat potenciális kölcsönhatását a terhességi cukorbetegség és a glicerin-kináz hiány között.

1. Bemutatkozás

A pszeudohipertrigliceridémia a szérum trigliceridszintjének túlbecsülése olyan laboratóriumi vizsgálatoknak köszönhető, amelyek közvetlenül a trigliceridek helyett a szabad glicerin-koncentrációt mérik [1]. Pontosabban, a ma általánosan használt laboratóriumi vizsgálatok mikrobiális lipázenzimekre támaszkodnak a trigliceridek szabad zsírsavakká és glicerinné történő hidrolizálására, majd enzimatikus kvantitatív meghatározásra, és ezért monogliceridek, digliceridek, trigliceridek és szabad glicerin mérésére [2]. A múltban alkalmazott kémiai módszerek a trigliceridek közvetlen mérésére a foszfolipidek és a glicerin elkülönítésével túlságosan munkaigényesek az automatizált kereskedelmi laboratóriumok számára [3]. Következésképpen az endogén vagy exogén szabad glicerin magas szinttel járó állapotok, például a glicerin-kináz hiány hiánya a szérum trigliceridek túlbecsülését eredményezi. Míg a trigliceridek az anyagcsere, a kardiovaszkuláris és a hasnyálmirigy egészségének fontos jelzői, a trigliceridszint túlértékelése helytelen és hiábavaló orvosi terápiához vezethet, amely szükségtelenül megkísérli a trigliceridszint csökkentését a kardiometabolikus betegség kockázatának csökkentése érdekében [4].

A glicerin-kináz-hiány (GKD) ritka, X-hez kapcsolódó recesszív állapot, a GK gén, amely megtalálható a rövid

az X kromoszóma karja a 21.2 pozícióban [5]. A mutáció olyan állapothoz vezet, amelyben a glicerin nem foszforilezhető glicerin-3-foszfáttá, és ezért nem alkalmazható szubsztrátként a glükoneogenezisben [6]. A trigliceridek túlértékelésének ellenőrzésére alkalmanként glicerin-vakolást alkalmaztak, de ez a módszer nem mindig áll rendelkezésre [7].

2. Esetismertetés

3. Megbeszélés

A gyermekek hipertrigliceridémiájának etiológiája magában foglalja (i) a családi hipertrigliceridémiát, egy autoszomális domináns állapotot, amely trigliceridekben gazdag nagy VLDL részecskék májszekréciójából következik be; (ii) familiáris chilomicronemia szindróma, amelyet a lipoprotein lipáz hiányos aktivitása okoz; (iii) zsír nekrózis, amely terápiás hipotermiában szenvedő csecsemőknél fordulhat elő; és (iv) iatrogén okok, például intralipidek beadása [12, 13]. Ha a kórtörténet és a biokémiai leletek nem egyeznek ezen etiológiák egyikével sem emelkedett trigliceridtartalmú betegeknél, a glicerin-kináz-hiány miatt másodlagos pseudohypertriglyceridaemiát kell figyelembe venni [1].

A GKD-t, amelyet először 1978-ban írtak le, X-hez kötött recesszív rendellenesség, a GK az Xp21 génje, amelyben a glicerin - a lipolízis terméke - nem foszforilezhető glicerin-3-foszfáttá; ezért nem alkalmazható szubsztrátként a glükoneogenezisben, és nem észterezhető szabad zsírsavakká [14, 15]. Biokémiai szempontból ez a szérum és a vizelet glicerinszintjének emelkedését eredményezi [14]. Jelenleg a GKD három elfogadott formája létezik a tüneteikkel: komplex, izolált tüneti és izolált jóindulatú [6, 14]. A komplex GKD két további gént foglal magában, amelyek szomszédosak GK, ugyanis, DAX1 és DMD. A. Törlése DAX1 primer mellékvese-elégtelenséghez vezet, amely a veleszületett mellékvese hipoplazia után következik be, amely a glükokortikoid- és mineralokortikoid-hiány jeleiben nyilvánul meg, például hipoglikémia, hiperpigmentáció és elektrolit-zavarok a mellékvese-krízisekben, valamint a stressz és a betegség időszakában; a. részvétele DMD gén, amelyről ismert, hogy Duchenne izomdisztrófiát okoz, progresszív izombetegséghez vezet [14, 16]. Ezenkívül a komplex GKD-ben szenvedő betegek háromszögfáciesokkal rendelkeznek, homokóra középfelületi megjelenéssel, mentális retardációval, hányással és metabolikus acidózissal [16].

A komplex GKD-vel ellentétben az izolált GKD lehet tüneti vagy tünetmentes; a fenotípus azonban idővel változhat, ami nem utal szigorú genotípus-fenotípus korrelációra [17]. A fiatalkori formának is nevezett tüneti forma időszakos hányással, ketózissal és acidózissal, letargiával, hipoglikémiával, eszméletlenséggel és rohamokkal jár kora gyermekkorban, de a tünetek idővel javulni látszanak [17]. A gyermekkori és felnőttkor közötti tünetek változása a gyermekek relatív glükózhiányának tulajdonítható, amikor a máj glükóz kibocsátása nem képes kielégíteni az anyagcsere igényeket tartós éhezés vagy katabolizmus időszakában [17]. Az izolált GKD kezelése ezért az elhúzódó koplalás elkerülésére és a szőlőcukor-tartalmú folyadékokkal történő kezelésre összpontosít kórházi betegeknél, akik nem tolerálják az orális bevitelt. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú, emelkedett glicerinszintnek nincs klinikailag jelentős negatív hatása a szív- és érrendszeri egészségre, bár hozzájárulhatnak az inzulinrezisztenciához, így a hiperglikémia és a 2-es típusú diabetes mellitus monitorozása a felügyelet fontos célja [4].

Figyelemre méltó, hogy a proband anyjának inzulint igénylő GDM-t diagnosztizáltak. Korábban megjegyezték, hogy GK valószínűleg fontos szerepet játszik az inzulinjelzésben, az inzulinrezisztenciában és a 2-es típusú diabetes mellitusban [19]. Ezenfelül korábban anya-magzati összefüggésről számoltak be egy anya GDM-je között, aki GKD-hordozó volt, és férfi magzatában, izolált GKD-vel [20]. Hasonló anyai-magzati genotípus-kölcsönhatásról számoltak be az anyai zsírmájbetegség és a 3-hidroxi-acil-CoA dehidrogenáz hiányban szenvedő magzatok között [21]. Bár az anya genotípusa itt ismeretlen, a GDM érdekes megállapítása egy fiatal és korábban egészséges anyában rávilágít a GDM és a GKD közötti, korábban megjegyzett lehetséges anyai-magzati kölcsönhatásra [20].

Összegzésként elmondhatjuk, hogy ez az eset a pszeudohipertrigliceridémia diagnosztikai kihívásait emeli ki, egy új mutációt mutat be, amely izolált GKD-hez vezet, és megvitatja a GKD várható lefolyását, kezelését és prognózisát, hangsúlyozva ugyanakkor a glicerin vakításának és a GK gén chilomicronemia vagy hypertriglyceridemia gén szekvenáló panelek. Ez az eset aláhúzza a GDM és a GKD közötti anya-magzat kölcsönhatás további vizsgálatának szükségességét.

Rövidítések

GKD:Glicerin-kináz hiány
KI:Egészségügyi Világszervezet
MCT:Közepes láncú trigliceridek
GDM:Gesztációs diabetes mellitus.

Összeférhetetlenség

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget.

A szerzők közreműködése

AR írta az eset bemutatását. AR, MM, JM és JT diagnosztizálták az esetet, és részt vettek a beteg ellátásában. A KB laboratóriumi technikai szakértelmet nyújtott. A HP genetikai szakértelmet nyújtott. Valamennyi szerző hozzájárult a kézirat áttekintéséhez. Minden szerző elolvasta és jóváhagyta a kézirat végleges változatát.

Köszönetnyilvánítás

A szerzők köszönetet mondanak Dr. Piers Blackettnek és Dr. Don Wilsonnak a páciens diagnózisához vezető munka során nyújtott hasznos javaslataikért.

Hivatkozások

  1. J. Backes, T. D. Dayspring, D. M. Hoefner, J. H. Contois, J. P. McConnell és P. M. Moriarty: „A pszeudohiperprigliceridémia azonosítása a klinikai gyakorlatban”. Klinikai lipidológia, köt. 9. sz. 6, 625–641., 2014. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. G. R. Warnick, M. M. Kimberly, P. P. Waymack, E. T. Leary és G. L. Myers: „A koleszterin, a trigliceridek és a fő lipoproteinek mérésének szabványosítása”. Laboratóriumi orvoslás, köt. 39. sz. 8., 2008. 481–490. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  3. R. H. Jessen, C. J. Dass és J. H. Eckfeldt: „A szérum trigliceridek enzimatikus elemzéseinek valóban ki kell szabadítaniuk a szabad glicerint?” Klinikai kémia, köt. 36. sz. 7, 1372–1375, 1990. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  4. J. M. Backes, T. D Dayspring, D. M Hoefner és P. M Moriarty: „A hipertrigliceridémia nem reagál több kezelésre” BMJ Esettanulmányok, köt. 2015, cikk azonosítója bcr2015210788, 2015. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  5. GK glicerin-kináz [Homo sapiens], 2710-es génszám, Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (USA), Bethesda, MD, USA, 2019.
  6. D. R. Sjarif, J. K Ploos Van Amstel, M Duran, F. A Beemer és B. T Poll-The: „Elszigetelt és összefüggő glicerin-kináz gén rendellenességek: áttekintés” Journal of örökletes anyagcsere-betegség, köt. 23. sz. 6, 529–547, 2000. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  7. T. G. Cole: „Glicerin-vakolás a triglicerid-vizsgálatokban: szükséges-e?” Klinikai kémia, köt. 36. sz. 7, 1267-1268, 1990. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  8. R. Vaser, S. Adusumalli, S. N. Leng, M. Sikic és P. C. Ng: „SIFT missense prediction for genomes” Természeti jegyzőkönyvek, köt. 11. sz. 1, 2016. 1–9. Oldal. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  9. J. M. Schwarz, D. N. Cooper, M. Schuelke és D. Seelow: „MutationTaster2: mutációs előrejelzés a mély szekvenálás korához” Természeti módszerek, köt. 11. sz. 4, 2014. 361-362. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  10. I. A. Adzhubei, S. Schmidt, L. Peshkin és mtsai. „Módszer és szerver a missense mutációk káros előrejelzésére” Természeti módszerek, köt. 7. szám 4, 2010: 248-249. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  11. J. M. Backes, T. Dayspring, T. Mieras és P. M. Moriarty: „Pseudohypertriglyceridemia: valószínű glicerin-kináz-hiány két esete” Journal of Clinical Lipidology, köt. 6. szám 5, 2012. 469–473. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  12. S. Daniels és S. C. Couch: „Lipid rendellenességek gyermekeknél és serdülőknél”, in Gyermek endokrinológia, M. A. Sperling, Ed., Elsevier Saunders, Philadelphia, PA, USA, 2014. Megtekintés: Google Scholar
  13. L. G. Lara, A. V. Villa, M. M. O. Rivas, M. S. Capella, F. Prada és M. A. G. Enseñat: „Az újszülött bőr alatti zsír nekrózisa: öt eset jelentése” Gyermekgyógyászat és neonatológia, köt. 58. sz. 1, 85–88., 2017. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  14. K. M. Dipple és E. R. B. McCabe, „A glicerin metabolizmusának zavarai”, in Orvosi útmutató a metabolikus betegségek laboratóriumi diagnózisához, N. Blau et al., Ed., 369–376. O., Springer Berlin Heidelberg, Berlin, Heidelberg, Németország, 2003. Megtekintés: Google Scholar
  15. C. I. Rose és D. S. Haines, „Családi hiperglicerinémia” Journal of Clinical Investigation, köt. 61. sz. 1, 1973. 163–170. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  16. A. Scheuerle, F. Greenberg és E. R. B. McCabe: „Diszmorf tulajdonságok komplex glicerin-kináz hiányban szenvedő betegeknél” A Journal of Pediatrics, köt. 126. sz. 5, 764–767, 1995. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  17. C. Hellerud, N. Wramner, A. Erikson, Å. Johansson, G. Samuelson és S. Lindstedt: „Glicerin-kináz hiány: 20 év alatt követés, genetika, biokémia és prognózis” Acta Paediatrica, köt. 93. sz. 7, 2004., 911–921. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  18. W. T. Friedewald, R. I. Levy és D. S. Fredrickson: „Az alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin koncentrációjának becslése a plazmában, preparatív ultracentrifuga használata nélkül”. Klinikai kémia, köt. 18. sz. 6, 499–502, 1972. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  19. L. Rahib, N. K. MacLennan, Horvath S., J. C. Liao és K. M. Dipple: „A glicerin-kináz-hiány megváltoztatja a lipid-anyagcserében, a szénhidrát-anyagcserében és az inzulinjelzésben szerepet játszó gének expresszióját”. European Journal of Human Genetics, köt. 15. szám 6, 646–657., 2007. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  20. Y. H. Zhang, J. L. Van Hove, E. R. B. McCabe és K. M. Dipple: „A gesztációs cukorbetegség egy új mutációval (378-379insTT) társul a glicerin-kináz génben”. Molekuláris genetika és anyagcsere jelentések, köt. 4, 2015. 42–45. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  21. J. A. Ibdah, M. J. Bennett, P. Rinaldo és mtsai. „A magzati zsírsav oxidációs rendellenesség mint terhes nők májbetegségének oka” New England Journal of Medicine, köt. 340. sz. 22., 1723–1731., 1999. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas